Aktualitások

  • Az új ügyvédi törvény

    Sikkasztás

    Az országgyűlés júniusban elfogadta az ügyvédi tevékenységről szóló törvényjavaslatot, így az a 2018. január 1. napjával felváltja az ügyvédekről szóló törvényt, a jogtanácsosi tevékenységet szabályozó törvényerejű rendeletet, valamint a kapcsolódó végrehajtási szabályokat. (tovább…)

  • Sikkasztás

    Sikkasztás

    372. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.
    A sikkasztás a tulajdoni viszonyokat sértő bűncselekmény. Sikkasztást elkövetőként csak az a személy követheti el, akire az eltulajdonított ingó dolgot rábízták. Tárgya tipikusan pénz, kivéve, hogyha adott, személynek, akire a pénz vagy más helyettesíthető dolog sajátja közé keverve bár, de rendelkezésre áll, illetve lehet más ingóság is, például gépjármű vagy egyéb használati cikk.
    Sikkasztás esetében az elkövetőnek valamilyen jogviszony alapján – munkaviszony, megbízási jogviszony – van egy dolog birtokában, használatában, kezelésében például használja a cég tulajdonát képező eszközöket, azonban azokkal sajátjaként rendelkezik, azokat úgy terheli meg vagy akár értékesíti, mintha azok saját tulajdonai lennének. Az ún. zártöréses sikkasztás a lefoglalt dolognak a végrehajtás alóli elvonása is. Ennek kapcsán különös jelentősége van az értékhatároknak, azonban a bűncselekmény már szabálysértési – 500.000,- Ft alatti – értékre is elkövethető, így ekörben az elkövető nem mentesülhet a büntetőjogi következmények alól.

    Kapcsolatfelvétel

    Amennyiben jogi tanácsadásra, vagy képviseletre van szüksége, keresse budapesti ügyvédi irodánkat elérhetőségeinken.

  • Az összehasonlító reklám

    Sikkasztás

    Az összehasonlító reklám fogalma alatt azokat a reklámokat értjük, amelyben adott termék, vagy szolgáltatás versenytársát, annak termékét vagy szolgáltatását közvetlenül, vagy közvetve felismerhetővé tesz.

    Az ilyen reklámokat az alább kifejtett megkötésekkel lehet közzétenni.

     

    Nem irányulhat az összehasonlítás:

    • a versenytárs, annak terméke vagy szolgáltatása jó hírnevének, piaci ismertségének tisztességtelen kihasználására,
    • a versenytárs, annak terméke vagy szolgáltatása jó hírnevének megsértésére,
    • a versenytárs, annak termékét vagy szolgáltatását, mint utánzatként történő bemutatására,
    • annak a látszatnak keltésére, hogy a reklámozó, annak terméke vagy szolgáltatása ugyanaz, mint a versenytárs terméke vagy szolgáltatása.

     

    A versenyhivatal által megfogalmazott minimum feltételek

     

    A versenyhivatal az összehasonlító reklámokra vonatkozó ajánlásában a következő minimum feltételeket fogalmazza meg.

    • kizárólag azonos rendeltetésű, vagy azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze,
    • tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát,
    • ha tartalmazza az áruk árainak összehasonlítását, köteles azt tárgyilagosan bemutatni,
    • az eredetmegjelöléssel rendelkező termékek összehasonlítása esetén kizárólag azonos eredetmegjelölésű termékekre vonatkozhat.

     

    A fentiek mellet fontos kiemelni, hogy a reklám nem sértheti más vállalkozás, annak terméke vagy szolgáltatása jó hírnevét, valamint a reklámozónak tudnia kell bizonyítani, hogy a reklámban megfogalmazott állítása a valóságnak megfelel.

  • A Versenyhivatal fogyasztóvédelmi eljárása

    Budapest ügyvédi iroda

    Fokozott óvatossággal érdemes vállalkozásunk reklámozása során eljárni, a fogyasztóvédelmi hatóságok ugyanis éberen vizsgálják a piaci szereplők marketing tevékenységét és a legapróbb szabálytalanságokra is hamar reagálnak. A versenyhivatal fogyasztóvédelmi irodája akár más piaci szereplők bejelentése, akár saját tapasztalatai alapján (hivatalból) indíthat eljárást vállalkozásunkkal szemben, ha az általunk használt reklámszövegeket, marketingkommunikációt jogszabályellenesnek tartja. A vizsgálat fő irányai az általunk forgalmazott termékkel, nyújtott szolgáltatással kapcsolatos állítások valódisága, összehasonlító reklámok esetén az összehasonlítás eredményének megalapozottsága. Vizsgálhatják a termék tulajdonsását, az általa elérhető, ígért eredmények megalapozottságát. Külön érdemes odafigyelni arra, hogy a közvetíteni kívánt üzenet közzétételekor már rendelkezésünkre álljon olyan szakértői vélemény, amely az adott tulajdonságot kellő alapossággal és megfelelő szakmai színvonallal támasztja alá. Ezek hiányában még akkor is jogellenesnek minősítheti a hatóság az állítást, ha utóbb, az eljárás során sikerül szakértői vizsgálat révén igazolni annak valódiságát. A hatóság és a bírói gyakorlat ugyanis egységes abban, hogy már a közzétételkor rendelkezésre kell állniuk a megfelelő bizonyítékoknak. Ezek hiányában jogellenes a magatartás és az utóbb beszerzett bizonyíték legfeljebb enyhítő körülményként vehető figyelembe a bírság kiszabásakor.

    Érdemes komolyan venni az ilyen vizsgálatokat, mivel a versenyhivatal által kiszabható bírság maximális összege az előző évi nettó árbevétel 10 %-a, frissen induló vállalkozások esetében – ahol a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben nem volt árbevétel – az adott üzleti évre elkészített közbenső mérleg egy évre vetített nettó árbevételének 10%-a.

  • Üzletrész átruházás a korlátolt felelősségű társaság vonatkozásában

    Magyarországon a gazdasági társaságok leggyakrabban előforduló formája a korlátolt felelősségű társaság. A kft. olyan gazdasági társaság, amely meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével indul, amelyben a tagok kötelezettsége alapvetően a saját vagyoni hozzájárulásuk befizetésére terjed ki. A törzsbetétekhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket az üzletrész testesíti meg, amely forgalomképes.

    A kft. üzletrész átruházásának alapvető feltétele ez a forgalomképesség, amelynek elengedhetetlen feltétele, hogy a törzstőke teljes egészében a társaság rendelkezésére legyen bocsátva. Ennek az oka az, hogy ez által válik biztosítottá a tag mögöttes helytállása. Az üzletrész átruházása ellenérték fejében történik, így a szerződésben szükséges ennek az ellenértéknek is a meghatározása. A társaság létesítő okirata a társaságban kialakult tagi struktúra védelmére figyelemmel tartalmazhat az üzletrész átruházásokkal kapcsolatban elővásárlási jogot a társaság többi tagja részére.

    A fentieken túl rendelkezhet a létesítő okirat arról is, hogy az üzletrész vevője csak pénzszolgáltatással teljesítheti az üzletrész ellenértékét az eladónak.

    Üzletrész átruházást követően a társaságnak a cégjegyzékben szereplő adatai megváltoznak, amelynek okán ezen megváltozott adatok bejegyzésére irányuló változásbejegyzési kérelemmel kell az illetékes cégbíróság felé fordulni.

     A fent taglalt üzletrész átruházási szerződést nem szükséges benyújtani az illetékes cégbíróság részére a változásbejegyzési eljárás során, azonban a törvény meghatározza azokat a mellékleteket, amelyekre okvetlenül szükség van a változás bejegyzéséhez.

    A törvény kötelezővé teszi, hogy a vevő nyilatkozzon azzal kapcsolatban, hogy a társaság létesítő okiratát ismeri, annak rendelkezéseit pedig magára nézve kötelezőnek fogadja el, valamint, hogy a társaság pénzügyi, vagyoni, jövedelmi adatait, folyamatban lévő ügyeit, szerződéseit, mérlegét megismerte.

    Az üzletrész átruházás jóváhagyása, elfogadása a társaság legfőbb szervének a feladata, amelynek az erről szóló határozatát a változás bejegyzési kérelem mellékleteként szükséges benyújtani a változásbejegyzési eljárás során a cégbíróság részére.

  • Társasági jog – Kiválás

    Egy társaság életében megannyi helyzet teheti szükségessé a cégforma megváltoztatását. Kialakulhatnak olyan kedvezőtlen szituációk, mint például a saját tőke hiánya, vagy új befektetők érkezésével szükségesség válhat a tulajdonosi struktúra átalakítása.

    A társasági formaváltás során a cégforma megváltoztatásán túl lehetőség van arra, hogy több cég egyesüljön, vagy esetleg a cég több céggé váljon szét.

    A szétválással esetén meg kell különböztetnünk a különválást és a kiválást. Különválás esetén a társaságból kettő vagy több különálló jogutód társaság jön létre úgy, hogy a jogelőd társaság megszűnik. Kiválás esetén azonban a jogelőd társaság tovább működik, de egyes tagok (vagy akár valamennyi tag) kiválik, viszik a vagyoni hozzájárulásukat az újonnan létrejövő társaságba.

    Itt kell megemlítenünk azt az esetet, amikor a társaságból egy tag kiválik, és nem egy újonnan alapított társaságként, hanem egy már meglévő, működő társaságba olvad be.

    A jogelőd társaság tagjai nem határozhatnak kiválásról többek között abban az esetben, ha a céggel szemben büntető eljárás van folyamatban, csődeljárás alatt áll, vagy a tagok még nem teljesítették maradéktalanul a vagyoni hozzájárulásukat.

    A kiválás kezdete, amikor a jogi személy legfőbb döntéshozó szerve elhatározza a kiválást. A kiválás elhatározását követően a vezető tisztségviselő elkészíti a kiválási tervet, és az átalakulási vagyonmérleg-tervezetet, eljár a Cégközlönyben történő közzététel vonatkozásában, beszerzi a független könyvvizsgáló jelentéseket, amelyeket a legfőbb döntéshozó szerv legalább háromnegyedes többséggel hozott határozattal elfogad.

    A fentieket követően a kiválás a szokásos cégeljárással zajlik az ügyvéd közreműködésével.

  • Követeléskezelési megoldások

    A vállalkozások számára manapság az egyik legnagyobb problémát a követeléseik kezelése, behajtása jelenti, amely sok esetben igen körülményes, és főként időigényes procedúra. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ügyvédi praxisunk során az az általános tapasztalatunk, hogy a hitelező követelés kialakulását követően minél később fordul a követelések kezelésében járatos specialistához, úgy az adósi oldalon annál több idő áll rendelkezésre a meglévő – a tartozás megfizetésére alkalmas – vagyon „kimentéséhez”.

    Az ügyfeleinkkel történő előzetes egyeztetés alkalmával felmérjük a releváns körülményeket, úgy mint, a követeléskezelés célja, a követelés mértéke, fennállásának ideje, az adóssal kapcsolatos tudnivalók, emellett pedig ismertetjük azokat a jogi megoldásokat amelyek a követelés eredményes behajtását hivatottak szolgálni.

    A követelés körülményeitől függően ügyfeleink részére a fizetési meghagyásos eljárás, és a felszámolási eljárás megindítására teszünk javaslatot. Az egyes követelések körülményeihez leginkább megfelelő jogintézmény kiválasztása kardinális kérdés, ugyanis a különböző megoldások eltérő költséggel és időigényességgel bírnak. Irodánk számára fontos, hogy a körülményeknek leginkább megfelelő, a lehető leggyorsabb, a legeredményesebb megtérülést szolgáló megoldást találja meg az Ügyfelek számára.

    A fentiekben ismertetett hitelezői oldal képviselete mellett Ügyvédi Irodánk természetesen az adósi oldalon történő hatékony jogi képviseletet is elvállalja, mind magánszemélyek, mind gazdasági társaságok részére.

  • Végelszámolás

    Egy cég aktív és jövedelmező piaci jelenlétét tartja szem előtt, mikor alkalmazottjait és alvállalkozóit kiválasztja, azonban egy társaság megszüntetésére a legtöbb esetben a cég munkaszervezete nincs felkészülve, a végelszámolás-sal kapcsolatos teendőket elvégezni nem tudja.

    A Sziklai & Andrejszki Ügyvédi Iroda jelenleg két, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által névjegyzékbe vett felszámolószervezettel is szoros partneri kapcsolatot ápol. Ezen szervezetek a cégek jogutód nélküli megszüntetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltétellel rendelkeznek, szakmai felkészültségüket pedig a névjegyzéki státusz garantálja. Ilyennódon biztosítani tudjuk ügyfeleinknek, hogy cégük, mely gazdasági tevékenységét beszüntetni szándékozik, rendezett keretek között tud jogutód nélküld megszűnni, melynek teljes folyamatát Ügyvédi Irodánkkal együttműködő felszámolószervezetek által kijelölt végelszámoló biztosítja. Leveszünk válláról minden jogi, számviteli és más adminisztratív jellegű kötelezettséget, hogy további üzleti érdekeltségeire koncentrálhasson.

    Végelszámolás | Törvényi rendelkezés

    Egy gazdasági társaság a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseinek megfelelően – többek között – jogutód nélkül megszűnhet a tagok vagy alapítók ilyen irányú döntése alapján. Ebben az esetben a cég vagyoni viszonyait köteles lezárni, követeléseit behajtja, hitelezőit kielégíti, ennek kereteit a végelszámolási eljárás adja meg. A végelszámolási eljárás megindításáról és kezdő időpontjáról a társaság tagjai, alapítói által alkotott legfőbb szerv dönt, egyúttal megválasztják a cég végelszámolóját, határoznak díjazásáról, elfogadják megbízási szerződését. A végelszámolási eljárás kezdő időpontjától a végelszámoló jogosult eljárni a cég képviseletében, a korábbi vezető tisztségviselő helyébe lép jogaival és kötelezettségeivel együtt azzal, hogy tevékenységét immár nem a társaság profitábilissá tételének, hanem végleges megszüntése és cégjegyzékből történő törlése érdekében látja el.

  • Cégmódosítás

    Cégmódosításra – és az ehhez szükséges kötelező jogi képviseletre – abban az esetben lesz szüksége, amennyiben a már működő társaságának cégjegyzékbe bejegyzett adatai vonatkozásában változás következik be. A cégmódosítások leggyakoribb indokai, ha megváltozik a társaság székhelye, telephelye, módosul a törzstőke mértéke, és összetétele, változik a vezető tisztségviselő személye, vagy a társaság tagjai, a cég társasági formát vált, illetve bizonyos esetekben jogszabály is kötelezővé teheti a módosítást.

    Tekintettel arra, hogy a Cégbíróság előtt a jogi képviselet kötelező, így a társaságának a cégmódosítással kapcsolatos okiratok szerkesztéséhez, ellenjegyzéséhez, valamint az illetékes Cégbíróság előtti eljárás során történő képviselethez ügyvédre lesz szüksége.

    A változásbejegyzési eljárások már elektronikus formában, úgynevezett e-cégeljárás útján történnek, ennek megfelelően nélkülözhetetlen, hogy a cégmódosítást végző ügyvéd fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagyis e-szigno-val is rendelkezzen.

    A Sziklai & Andrejszki Ügyvédi Iroda gyorsan és hatékonyan elvégzi a cégmódosítással kapcsolatos jogi feladatokat magyar, angol továbbá francia nyelven, a társasági okiratok szerkesztésétől elkezdve egészen az illetékes Cégbíróság előtti képviseletig bezárólag.

  • 2018. évi adócsomag – tele érdekességekkel a lakásbérlet terén

    Amennyiben a Parlament megszavazza, a törvényjavaslat jelentős könnyítést hoz mind a hosszú, mind pedig a rövidtávú lakáskiadásban. A lakásingatlanukat bérbeadók jövőre az adminisztrációs teher rendkívüli mértékű csökkentésével, illetve jelentős pénzmegtakarítással is számolhatnak. A két intézkedés a megközelítőleg három milliárd forintot hagy a lakáskiadóknál.

    A 2018- as évtől a jelenlegi egy ingatlan helyett – már akár három lakás/ üdülő ingatlan bérbeadása esetén is választható a nemcsak a legegyszerűbb, de a legnagyobb megtakarítást eredményező adózási mód, az ún. tételes átalányadó. A fizetendő adó így szobánként mindösszesen évi 38 400 forint lenne, amely esetben a bérbeadónak nem érné meg eltitkolni a szálláshely szolgáltatásból származó jövedelmét.

    Nemcsak a szezonális/ rövidtávú, hanem a hosszú távú ingatlan bérbeadók is jobban járhatnak jövő évtől, ugyanis már senkinek nem kell a lakásingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14%- os egészségügyi hozzájárulást fizetni. Így az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után mindösszesen 15%- os személyi jövedelemadót kell megfizetnie a bérbeadónak.

    A jövő évi adócsomag tehát várhatóan átrajzolja majd a jelenlegi kb. 110-130 milliárd forintos albérletpiacot, azonban Budapesten várhatóan nem nőnek tovább a bérleti díjak. Szemben a vidéki városokkal, itt ugyanis még azonban lehet számítani a bérleti díjak élénkülésére, azonban jellemzően a keresleti oldalról, amely azonban nem feltétlenül jár majd drágulással, mivel a jövő évi adócsomag lényegében az eddigi kiadások felére csökkentené a lakásbérletből származó bevételek terheit.

1