Az új ügyvédi törvény

Sikkasztás

Az országgyűlés júniusban elfogadta az ügyvédi tevékenységről szóló törvényjavaslatot, így az a 2018. január 1. napjával felváltja az ügyvédekről szóló törvényt, a jogtanácsosi tevékenységet szabályozó törvényerejű rendeletet, valamint a kapcsolódó végrehajtási szabályokat.

Az új szabályozást az indokolás szerint elsősorban a társadalmi és gazdasági változások, valamint a jelenleg is zajló nagyobb kodifikációs hullám tette szükségessé. A közelmúltban új jogszabályok kerültek elfogadásra az igazságügyhöz kapcsolódóan – elég csak az Alaptörvényre, a bíróságra, az ügyészségre és az igazságügyi szakértőkre vonatkozóan jogszabályokra gondolni – ennek megfelelően került sor az ügyvédek és jogtanácsosok helyzetét rendező törvényjavaslat elfogadására is.

Személyi hatály kiterjesztése, új fogalmak 

Az ügyvédet, az európai közösségi jogászt, az alkalmazott ügyvédet, az irodagondnokot, és az ügyvédjelöltet már nevesítette, és a tevékenységét szabályozta a jelenleg hatályos ügyvédi törvény. Az új jogszabály a fentieken túl nevesíti:

A jogi előadó, aki önállóan ügyvédi tevékenységet nem végezhet, azt kizárólag a kamarai jogtanácsos helyettesként – és utasításainak megfelelően -, a munkáltatója számára folytathatja. A jogi előadó számára az ügyvédi kamarai nyilvántartásba való felvétel nem kötelező, viszont csak az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadók jogosultak ügyvédi tevékenység ellátásban közreműködni.

Az ügyvédi társulás egy olyan szerződéses jogviszony, amely az ügyvédi tevékenység tartós ellátása céljából jön létre, úgy jogalany létrejötte nélkül. Az ügyvédi társulásban részt vehet az ügyvéd, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó vagy az ügyvédi iroda.

Az irodaközösség, a működéssel összefüggő infrastrukturális költségek optimalizálását hivatott elősegíteni. Létrehozásához a tagok közötti írásbeli megállapodás szükséges, azonban önálló jogalanyiságot nem szerez, saját név alatt nem működtethető. Hasonlóan az ügyvédi társuláshoz tagja lehet az ügyvéd, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó vagy az ügyvédi iroda.

Az ügyvédasszisztens, feladata az ügyvéd munkájának támogatása, elsősorban adminisztratív jellegű Az ügyvéd munkaviszony keretében egy vagy több ügyvédasszisztenst is foglalkoztathat. A tevékenység végzéséhez ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel szükséges, azonban nincs kötve felsőfokú vagy szakirányú (jogi asszisztens) végzettséghez, tekintettel arra, hogy a feladatainak túlnyomó része az ügyvédi tevékenység körébe nem tartozó feladat.

Jogtanácsosokra vonatkozó szabályozás

Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának egységes szabályozása érdekében az új törvény személyi hatálya immár az ügyvédi tevékenységnek minősülő jogtanácsosi tevékenység ellátására is kiterjed majd. A jogtanácsosok kamarai tagsága önkéntes, a munkáltató döntheti el, hogy jogtanácsos feladatkörébe tartozik-e olyan tevékenység, amely csak kamarai tagként végezhető.

A jogtanácsos még kamarai tagként sem jogosult letét átvételére és kezelésére, valamint büntetőügyben védőként sem járhat el. Jogosult viszont jogi képviselet ellátására, jogi tanácsadásra, okiratszerkesztésre, annak ellenjegyzésére.

Továbbképzés

Az új törvényben már az alapelvek között megjelenik, hogy „az ügyvédi tevékenység gyakorlója szakmai tudását önképzés és kötelező továbbképzés útján fejleszti.” A kamarai tagságot megszüntető okok közé tartozik, ha az ügyvéd a kamarai szabályzatban előírt továbbképzési kötelezettségének nem tesz eleget. A képzés oka, hogy a kötelező jogi képviselet magas szintű szakmaiságot jelentsen, ezért szükségess a jogi képviseletet ellátók folyamatos, és egységes szakmai továbbképzése.

Kamarák működése

Az új szabályozás megkülönbözteti kamarán belül a jogtanácsosi és ügyvédi tagozatokat. A kettős tagság intézménye, alapján a területi kamarába való felvétellel mindenki automatikusan a Magyar Ügyvédi Kamara tagjává válik. A területi kamarák önálló köztestületként működnek, képviseleti szervezettel, valamint költségvetéssel.

Fegyelmi szabályozás

Az új törvény lehetőséget teremt a fegyelmi eljárásban a differenciáltabb szankcionálásra, ugyanis bővül a kiszabható fegyelmi büntetések köre. A megrovás írásban történik, amely így presztízsveszteséget okoz az ügyvédi számára. A fegyelmi büntetések között megjelenik a kamarai közügyektől való eltiltás (határozott idő 1-5 év), valamint visszatartó ereje lehet az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltásnak. A legsúlyosabb fegyelmi büntetés továbbra is a kamarából való kizárás (3-10 év), illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlés. Főszabályként a fegyelmi büntetések egymás mellett is alkalmazhatók.

Változik a büntetésként kapható pénzbírság felső határa, ugyanis a törvény a legmagasabb bírságtételként az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az európai közösségi jogász esetén egymillió forint, más ügyvédi tevékenységet gyakorló személy esetén ötszázezer forint pénzbírság megállapítását teszi lehetővé. A pénzbírság első sorban azt a területi kamarát illeti, amely a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában ügyvédi tevékenységet gyakorló személyt nyilvántartja.

Sikerdíj

Fontos új szabály, hogy bíróság előtt nem lesz érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja. Ennek a szabálynak meg nem felelő sikerdíj nem tilos, annak alkalmazása fegyelmi eljárást nem von maga után, azonban a meghatározott mértéket meghaladó sikerdíj bíróság előtt nem lesz érvényesíthető.

Felelősségbiztosítás összegének a megemelése

Emelkedik az ügyvédek kötelező felelősségbiztosítása: „Az ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint sérelemdíj biztosításához szükséges felelősségbiztosítás káreseményenként számított legalacsonyabb összege tizenötmillió forint.” Tekintettel arra, hogy ez jelentős emelés a hatályos MÜK szabályzatban meghatározott 8 millió forinthoz képest, ezért az összeg fokozatosan, évi egy millió forinttal fog emelkedni, tehát a kötelező felelősségbiztosítás összegének 2023-ra kell elérni a 15 millió forintot.

Kirendelés

A kirendelés szabályainak legfontosabb újítása, hogy az eljáró ügyvédet a területi ügyvédi kamara választja majd ki, elektronikus, véletlenszerű kiválasztási módszerrel. Abban, hogy mely jogok illetik meg és mely kötelezettségek terhelik a kirendelt ügyvédeket, az új szabályozás nem hoz új változásokat. A területi kamarák továbbra is kötelesek a pihenő- és munkaszüneti napokon ügyvédi ügyeletet biztosítani. Az ügyvéd felelőssége a továbbiakban is a kirendelés alóli mentességeket illetően a kirendelés ellátását akadályozó okok közlése.. A kirendelhető ügyvédek jegyzékét a területi kamara vezeti, a jegyzéket érintő változásoknak megfelelően pedig a területi kamarának a névjegyzéket folyamatosan frissítenie kell, és a friss névjegyzéket a honlapján közzé kell tennie.

Ügyfélazonosítás

A jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével valamennyi ügyvédi tevékenységre vonatkozó megbízási szerződés megkötése előtt köteles az ügyvéd az ügyfélazonosítást elvégezni. A meghatározott adatkör vonatkozásában az ügyvéd ex lege jogosult és kötelezett az adatok megismerésére. Fontos, hogy az ügyvéd feladatai közé tartozik a korábban már azonosított személyek adatainak változását is folyamatosan követni.  A kötelező jogi képviselettel járó ügyekben az azonosított személyekről és szervetekről az ügyvédnek nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatok esetében az ügyvédnek az adatok változását át kell vezetnie, úgy, hogy a korábban megismert adatok is visszakereshetők maradjanak.

Kiegészítő tevékenységek

A törvény taxatíve meghatároz az ügyvédi tevékenység gyakorlása mellett kiegészítő jelleggel folytatható tevékenységeket. Ezekben az esetekben az adott tevékenységre irányadó, jogszabályokban foglalt előírásoknak való megfelelés is elvárás.

Összeférhetetlenségi kérdések

Az új jogszabály szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen:

  • a munkaviszony,
  • a kormányzati szolgálati,
  • a közszolgálati,
  • az állami szolgálati,
  • a közalkalmazotti,
  • a rendvédelmi szolgálati
  • az igazságügyi szolgálati jogviszony,
  • a közjegyzői, közjegyzőhelyettesi,
  • bírósági végrehajtói, végrehajtó-helyettesi jogállás,
  • a korlátlan felelősséggel járó tagsági jogviszony gazdasági társaságban.

Nem összeférhetetlen (akkor sem, ha ellenérték fejében végzik)

  • az oktatói tevékenység,
  • a tudományos, művészeti és sporttevékenység,
  • a mezőgazdasági őstermelői tevékenység,
  • az önkéntes tartalékos szolgálati viszony,
  • a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony ellátása,
  • a választottbírói tevékenység,
  • a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység,
  • a jogi szakfordítói, tolmácsolási tevékenység,
  • a nem igazságügyi szakértői tevékenység,
  • a választási bizottsági tagság,
  • a belső adatvédelmi felelősi tevékenység,
  • a végelszámolói feladat ellátása,
  • a felügyelőbizottsági, számvizsgáló bizottsági feladat ellátása,
  • gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületének tagja vagy elnöke feladatának ellátása,
  • egyéb jogi személy vezető tisztségviselője feladatának ellátása.

A kivételek tekintetében szem előtt kell tartani azt az alapelvet, hogy az ügyvéd számára semmiképp sem megengedett olyan ügyvédi tevékenység, megbízás elvállalása, amely az ügyvédi tevékenységének függetlenségét veszélyeztethetné.

Ha összeférhetetlenség merülne fel, az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul, de legkésőbb a bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül be kell jelenteni a területi kamara felé, valamint harminc napon belül meg kell az szüntetni. Ha az összeférhetetlenségi okot az ügyvéd nem szünteti meg, kamarai tagságát a területi kamara megszünteti.

További összeférhetetlenségi szabályok az ügyvédi etika betartását is szolgálják. Az ügyvéd nem folytathat olyan tevékenységet sem, amely tételes összeférhetetlenségi szabályt nem sért, azonban a tevékenység az ügyvédi hivatás méltóságát sérti. Természetesen, ha az ügyvédet állami, társadalmi vagy egyéb szervezet tisztségviselőjévé, tagjává választják, ezt a minőségét sem saját, sem ügyfelei érdekében előnyök szerzésére nem használhatja fel, és az ügyvédi tevékenysége során ezen minőségének megjelölését nem használhatja.

A letétre vonatkozó szabályok megváltozása

A letétre vonatkozó új szabályozás célja az ügyfélvédelmi szempontok kerültek előtérbe. Az ügyfelek letett értékeinek biztonságát szolgálja az a szabály, hogy az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait, és azok változását a letétkezelés biztonsága, és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti. Az elektronikus nyilvántartásból a területi ügyvédi kamara a letevő számára elektronikus úton a letét adatairól adatot szolgáltat.