A bíróság elé állítás eljárásjogi sajátosságai

bíróság elé állítás

A jogintézmény 1966-tól a büntető eljárásjog részét képezi. Az eljárásjogi kódexek módosításai szinte minden esetben a bíróság elé állításra vonatkozó határidők változtatását jelentették. Korábban ezek a határidők a mai szabályozáshoz képest olyan rövidek voltak, hogy ma talán el sem tudnánk képzelni a bíróság elé állítás alkalmazását olyan feltételek mentén.

A bíróság elé állítás egy olyan eljárás gyorsítására szolgáló külön eljárás mely szigorú, a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén alkalmazható, ami már a kezdetek óta jellemző volt a jogintézményre.

Bíróság elé állítás esetei:

A büntetőeljárási törvény két esetét nevesíti a bíróság elé állításnak, melyekre részben különböző feltételek vonatkoznak: a bíróság elé állítás tettenérés esetén és a bíróság elé állítás beismerés esetén. Fontos kiemelni, hogy a feltételek fennállása esetén sem következik be automatikusan a bíróság elé állítás, hiszen ez pusztán egy lehetőség, amellyel az eljáró ügyész élhet.

Bíróság elé állítás tettenérés esetén:

A bíróság elé állítás ezen fordulatára az elkövetéstől számított tizenöt napon belül van lehetőség, amennyiben a bűncselekményre tízévi szabadságvesztésnél nem rendel a Büntető Törvénykönyv súlyosabb büntetést, az ügy megítélése egyszerű, a bizonyítékok rendelkezésre állnak és a terheltet a bűncselekmény elkövetésén tetten érték (A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 723. §). Ebben az esetben kényszerintézkedések, mint például a letartóztatás, lefoglalás, zár alá vétel, a bíróság elé állításra hivatkozva is elrendelhető.

Tipikusan tettenérésnek számít az ittas állapotban járművet vezető sofőr rendőr általi igazoltatása, majd hiteles szonda használata, vagy vérvétel céljából történő előállítása. Úgyszintén gyakori a tettenérés a közokirat- hamisítás bűntettének olyan formán való elkövetése, mikor a terhelt más nevére szóló mozgáskorlátozott személy számára kiállított kártyát használ fel, vagy éppen annak használatakor nem szállítja a jogosult személyt. Tettenérés lehet még a biztonsági kamerán végig követett kifosztás, rablás, lopás és még számos bűncselekmény.

A fent említett esetekben a gyanúsított kihallgatását az eljáró rendőrség soron kívül foganatosítja és az iratokat mihamarabb megküldi a nyomozást felügyelő ügyészségre. Az ügyész ekkor soron kívül megvizsgálja az iratokat, és amennyiben alkalmasnak találja az ügyet bíróság elé állítás lefolytatására, úgy intézkedik a feljegyzés elkészítéséről, és a gyanúsított, védő és esetlegesen tanúk idézéséről. Mivel a bíróság elé állítás egy olyan eljárás, mely során a védelem kötelező, így amennyiben a gyanúsított nem hatalmaz meg védőt, azt a törvény kötelező rendelkezése alapján az ügyész rendeli ki, ami sokszor 1-2 nappal a tárgyalás lefolytatása előtt történik csak meg. Ezért, amennyiben tetten érik a bűncselekmény elkövetőjét érdemes mihamarabb védőt meghatalmazni, akivel az eljárás lefolytatása előtt alkalom nyílhat az ügy érdemi megbeszélésére, a védelmi stratégia felépítésére.

Bíróság elé állítás beismerés esetén:

A bíróság elé állítás ezen fordulatára a terhelt gyanúsítottként történő kihallgatásától számított egy hónapon belül akkor van lehetőség, ha a bűncselekmény tízévi szabadságvesztésnél nem büntetendő súlyosabban, az ügy megítélése egyszerű, a bizonyítékok rendelkezésre állnak, illetve a terhelt beismerte a bűncselekmény elkövetését (A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 724. §). Ha korábban már kényszerintézkedés alatt állt a terhelt ebben az esetben a kényszerintézkedés a tárgyalás napjáig meghosszabbítható.

A bíróság elé állítás előnyei és hátrányai a gyakorlatban:

Az eljárás előnyét képezi a gyorsaság, mely például abban az esetben a gyanúsított számára is kedvező, ha ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt vonják felelősségre, hiszen ezekben az ügyekben a legtöbbször már a helyszínen intézkedő rendőr bevonja a járművezetői engedélyt, mely a jogerős ítélettel kiszabott járművezetéstől eltiltás leteltéig nem kapható vissza. Sok esetben a rendes eljárások olyan mértékben elhúzódnak, hogy mire tárgyalás tartására kerül a sor addigra több idő telik el, mint amennyire valójában az eltiltás mértéke kiterjedne, mely jelentősen hátráltatja a vezetői engedély visszaszerzését.

Abban az estben is pozitívnak tekinthető a gyanúsítottra nézve ezen eljárási forma, ha például bűnügyi őrizetbe vették és annak tartama alatt folytatják le az eljárást, mert ezekben az esetekben nagyobb esély mutatkozik akár egy nem jogerős első fokú ítélet kiszabását követően arra, hogy az elkövetőnek ne rendeljék el letartóztatását.

Amennyiben azonban valaki úgy érzi, hogy a túl gyors nyomozás lefolytatása veszélyezteti annak a színvonalát, akkor – bár az ügyész dönt az eljárás alkalmazásáról – a terheltnek is van választása egy esetben. Mégpedig akkor, ha nem áll fenn tettenérés, és nem tesz vallomást, hiszen ilyenkor csak akkor lenne bíróság elé állítható gyorsított eljárásban, ha beismerő vallomást tesz. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a bíróság előtt rendes eljárás keretében nem ismerhetné be bűnösségét. E körben történő megfontolt döntéshez is érdemes ügyvéddel konzultálni.

Az elsőfokú tárgyalás bíróság elé állítás esetén:

Bíróság elé állítás esetén a terhelt, a védő és a vádló, tehát az ügyész, jelenléte kötelező.

Ha korábban nem történt meg, a tárgyalás megkezdése előtt az ügyész átadja a bírónak az eljárás alapjául szolgáló bizonyítékokat, ügyiratokat, illetve a korábban említett feljegyzést, majd a tárgyalás megkezdésekor szóban ismerteti a vádat.

Abban az esetben, ha további bizonyítási eszközök felkutatása szükséges, egyszer legfeljebb tizenöt napra a bíróság elnapolhatja a tárgyalást.

Amennyiben a korábban ismertetett feltételek nem állnak fenn a bíróság elé állításhoz a bíróság visszaküldi az ügyiratokat az ügyészségnek és a rendes eljárás szabályai szerint folyik tovább az eljárás (A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 728-729. §). Ez a gyakorlatban általában akkor történik meg, ha az ügy felderítése nem teljes körűen történt meg, egyes tisztázandó kérdések megválaszolására esetleg szakértő kirendelése látszik indokoltnak. Azért is fontos a felkészült védő az eljárás során, hogy ezeket a hiányosságokat észlelje és a bíróság felé jelzéssel éljen, hogy a védelemhez való jog ne csorbulhasson.

Másodfokú tárgyalás bíróság elé állítás esetében:

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen benyújtott fellebbezést a másodfokú bíróság két hónapon belül el kell, hogy bírálja, így akár egy kétfokú eljárás három hónap alatt le is tud zajlani, mely jelentős gyorsítást jelent az olykor öt-hat évig elhúzódó eljárásokhoz képest.

Kapcsolat