A határozott idejű munkaszerződés munkáltatói oldala

Nov 11, 2021

A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással csak a következő okokkal szüntetheti meg: amennyiben felszámolás-vagy csődeljárás tartama alatt áll, a munkavállaló képességére alapított okból, vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. Azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül - is meg lehet szüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben, de ekkor a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

A határozott idejű munkaszerződés munkáltatói oldala

A munkáltató előnyére szól az a szabály, hogy ha munkavállaló szünteti meg a határozott tartamú munkaviszonyát jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni a munkáltató számára.

A határozatlan és a határozott idejű munkaviszony jellemzőinek szempontjából számos különbség látható, amely a munkáltató oldalára rejthet előnyöket és hátrányokat is. Az egyik lényeges különbség, hogy a határozott idejű munkaviszonynak limitált tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. Éppen emiatt a munkáltató nem élhet például felmondással a működésével vagy a munkavállaló magatartásával összefüggő okra hivatkozva, így ebben az esetben is lehet, és érdemes is kikötni próbaidőt.

Nem teljes bizonyossággal, de kijelenthető, hogy munkaviszony megszüntetés szempontjából a határozott idejű munkaviszonyt nehezebb megszüntetni, mint a határozatlan időtartamút. A következőkben a határozott idejű munkaviszony pro és kontra oldala kerül jellemzésre.

A határozott munkaviszony létesítése mellett szóló érvek:

A munkáltató számára előnyös lehet az, hogy kevesebb a jogi kockázatot rejt, ami által jobban kiszűrhető a jogellenes munkaviszony-megszüntetés kockázata is. Amennyiben felmondásra kerül sor és a munkaviszony megszűnik sem a felmondási időre járó távolléti díjat, sem pedig a végkielégítést nem kell fizetni a munkavállaló számára. A munkáltatónak pozitívum az is, hogy a munkavállaló határozott idejű munkaviszonyának felmondását köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.

A határozott munkaviszony ellen szóló érvek:

Fontos kiemelni, hogy abban az esetben, ha esetleg felmerül a határozott idejű munkaszerződés ismételt megkötése, az nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek csorbítására, a munkáltató csak a jogos érdekeinek fennállása esetén köthet hat hónapon belül újabb munkaszerződést e körben. A korábbi munkaügyi bíróságok gyakorlata a jogos érdek fennállásának bizonyítására azt mutatja, hogy a megrendelések megnövekedése nem elég a jogos érdek igazolásához, azt nem szokták elfogadni az újabb és újabb határozott idejű szerződésekhez. Azonban kiemelendő, hogy összességében az öt évet nem haladhatja meg így sem a határozott idejű munkaviszony. Hátránynak mondható az az eset is, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély beszerzése szükséges, akkor az engedély meghosszabbítása esetén újabb határozott idejű munkaviszony jöhet létre, mely a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt meghaladhatja az öt évet. Negatívumként említhető még, hogy a munkáltató nem élhet például felmondással a működésével vagy a munkavállaló magatartásával összefüggő okra hivatkozva.

Problémás kérdések határozott idejű munkaviszony esetén:

A munkáltatók hátrányára gyakran merül fel az, hogyha tényleges jogos érdek fennállása nélkül folyamatosan hosszabbítják a határozott idejű munkaszerződéseket, akkor munkaügyi ellenőrzések során általában ezek átminősítésre kerülnek, a munkáltatót pedig megbírságolják. Továbbá kiemelendő az, hogy a munkaviszonynak törvényes érdek nélkül történő, többször ismételt, határozott időre szóló kikötése a munkaszerződésekben egyértelműen csorbítja a munkavállalónak a felmondási járandóságokkal kapcsolatos jogos érdekét, ezért rendeltetésellenes joggyakorlást valósít meg, mindezt alátámasztja egy e körben szültetett bírósági döntés is.1 Ilyen esetben a munkavállaló a jogellenes munkaviszony megszüntetése esetén járó jogkövetkezmények iránt pert indíthat, ha a munkaszerződésben az érvénytelenül kikötött határozott időtartam elteltére hivatkozással nem foglalkoztatják tovább.

A vonatkozó munkajogi törvények2 garanciális szabályokat állapítanak meg, miszerint a határozott időre szóló munkaszerződést kizárólag és csak akkor lehet meghosszabbítani, ha a munkáltató jogos érdeke fennáll, továbbá, ha a munkavállaló jogos érdekét az nem csorbítja, ezen felül ennek alátámasztására számos bírói gyakorlat is alapot ad.3

Ha úgy gondolja, hogy ezen a területen jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat
1. BH 1999.11.524. 2. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 192. § (4) bekezdés 3. A Kúria Mfv.10014/2019/5. számú precedensképes határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában.

Legújabb cikkek

A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során

A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.

Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg

Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.

A tulajdoni lap rejtelmei – avagy útmutatás ahhoz, hogy mit érdemes figyelni a tulajdoni lapon

A tulajdoni lap egy olyan okirat, amelyen megtalálható az összes fontos információ egy adott ingatlanról az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. Magyarországon minden ingatlan szerepel a Földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásában, így tehát minden ingatlannak van tulajdoni lapja. Kérdés azonban, hogy mit is árul el egy tulajdoni lap, milyen adatokhoz juthatunk általa. Ebben a cikkben a tulajdoni lapon szereplő információkkal kapcsolatban szeretnénk hasznos tanácsokat megosztani.