A részvény típusai és a részvénykönyvi bejegyzésének fontossága

Részvény

A befektetések közül a legpopulárisabb forma a részvény, melynek általános ismerete nélkülözhetetlen azok számára, akik komoly ötleteket megvalósító vállalkozásokban való tagság mellett anyagi többletre is szeretnének szert tenni.

Cikkünkben általános ismertetést kívánunk adni az egyes részvény fajtákról, illetve a részvénykönyvbe való bejegyzés kérdéses területeiről.

Dematerializált és nyomdai úton előállított részvény különbsége

A részvények fajtáit a Polgári Törvénykönyv a társasági jogi szabályai, továbbá értékpapír lévén a kötelmi jogi passzusai között találhatjuk.

Különbséget kell tennünk a részvények vonatkozásában a zártkörű és a nyilvánosan működő részvénytársaság között. Nyomdai úton előállított névre szóló részvény kizárólag zártkörűen működő részvénytársaságnál lehetséges, a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében ez kizárt. Ezzel szemben dematerializált részvényt mindkét társaság forgalomba hozhat.

A mai üzleti élet dinamikus fejlődése és a technika adta könnyebbségek által jóval elterjedtebb a dematerializált részvény előállítása a zártkörűen működő részvénytársaság esetében is, ahol csak az alapító okiratban meghatározott szűk kör vásárolhat csak részvényt, nyilvánosan ez nem lehetséges.

A dematerializált részvény előállítása egy a KELER előtt zajló úgynevezett részvénykeletkeztetési eljárás keretében valósul meg.

Milyen feltételei vannak a részvény részvényes számára történő kiadásnak?

A részvényes a részvénytársaságnak a nyilvántartásba történő bejegyzése és a részvények kibocsátási értékének teljes befizetése után igényelheti a neki járó nyomdai úton előállított részvény kiadását vagy a dematerializált részvény értékpapírszámlán történő jóváírását.1

A részvény névértéke az a részvényen feltüntetett érték, amellyel a részvény tulajdonosa a jegyzett tőkéhez hozzájárult vagyoni hozzájárulás formájában. A kibocsátási érték pedig egy ár, amelyért az értékpapírt kibocsátásakor megvették. A kibocsátási érték a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kevesebb semmilyen esetben sem lehet a névértéknél, azonban magasabb értékű igen.

A részvénytársaság ennek teljesülését követő harminc napon belül abban az esetben is köteles intézkedni a részvények haladéktalan előállításáról, ha a részvényesek oldaláról erre igény nem merült fel.

Részvényutalvány és ideiglenes részvény különbsége

Első sorban fontos megjegyezni, hogy a részvényutalvány nem minősül részvénynek, így értékpapírnak sem, az csupán okirat, amely ellenkező bizonyításig bizonyítja a részvényes részvénytársasággal szemben fennálló jogait és kötelezettségeit.

Ezzel szemben az ideiglenes részvény részvénynek minősül, tehát az értékpapír szabályai alkalmazandók rá. Ideiglenes részvény előállítására sor kerülhet a részvénytársaság alapításakor vagy az alaptőke felemelésekor a cégnyilvántartó bíróság bejegyzését követően. Ekkor a részvény értéke az alaptőke vagy a felemelt alaptőke teljes befizetéséig a részvényes által az alapító okiratban vállalt és teljesített vagyoni hozzájárulás mértékében állapítható meg. Azonban nem állítható ki a bejegyzés vagy változásbejegyzést megelőzően, illetőleg akkor sem, ha meghaladja a ténylegesen teljesített vagyoni hozzájárulást. Rendkívül lényeges az ideiglenes részvény vonatkozásában, hogy a részvénykönyvbe bejegyezhető, amely által a részvényesi jogok már az ideiglenes részvénnyel is gyakorolhatók.

Milyen jogokat biztosít a részvény?

A részvényes a részvényesi jogok gyakorlására tulajdonosi igazolás alapján a részvénykönyvbe való bejegyzést követően jogosult. Dematerializált részvények esetében az értékpapírszámla-vezetője köteles a részvényes kérésére a részvényről tulajdonosi igazolást kiállítani.

A részvényesi jogokat a Polgári Törvénykönyv társasági jogi szabályai között láthatjuk, amelyek a következők:

  1. Közgyűlésen való részvétel joga
  2. Tájékoztatáshoz való jog
  3. Napirend kiegészítésére való jog
  4. Szavazáshoz való jog
  5. Részvényes részére való kifizetéshez való jog
  6. Osztalék és osztalékelőleg kifizetésére való jog

Részvénykönyv lényeges pontjai

Mind zártkörűen, mind pedig nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében elengedhetetlen kötelező elem a részvénykönyv vezetése.

Fontossága látható abban, hogy a társaságban gyakorolható tagsági jogok kizárólag a részvénykönyvbe történő bejegyzéssel gyakorolhatók. Azonban a bejegyzés elmaradása a részvény feletti tulajdonjogot nem érinti.

A részvénykönyv vezetője csak akkor tagadhatja meg a részvényes bejegyzési kérelmének teljesítését, ha a részvényes a részvényét jogszabálynak vagy az alapszabálynak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg.

Ha úgy gondolja, hogy ezen a területen jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat


1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:216. §