A befektetések közül a legpopulárisabb forma a részvény, melynek általános ismerete nélkülözhetetlen azok számára, akik komoly ötleteket megvalósító vállalkozásokban való tagság mellett anyagi többletre is szeretnének szert tenni.
Cikkünkben általános ismertetést kívánunk adni az egyes részvény fajtákról, illetve a részvénykönyvbe való bejegyzés kérdéses területeiről.
Dematerializált és nyomdai úton előállított részvény különbsége
A részvények fajtáit a Polgári Törvénykönyv a társasági jogi szabályai, továbbá értékpapír lévén a kötelmi jogi passzusai között találhatjuk.
Különbséget kell tennünk a részvények vonatkozásában a zártkörű és a nyilvánosan működő részvénytársaság között. Nyomdai úton előállított névre szóló részvény kizárólag zártkörűen működő részvénytársaságnál lehetséges, a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében ez kizárt. Ezzel szemben dematerializált részvényt mindkét társaság forgalomba hozhat.
A mai üzleti élet dinamikus fejlődése és a technika adta könnyebbségek által jóval elterjedtebb a dematerializált részvény előállítása a zártkörűen működő részvénytársaság esetében is, ahol csak az alapító okiratban meghatározott szűk kör vásárolhat csak részvényt, nyilvánosan ez nem lehetséges.
A dematerializált részvény előállítása egy a KELER előtt zajló úgynevezett részvénykeletkeztetési eljárás keretében valósul meg.
Milyen feltételei vannak a részvény részvényes számára történő kiadásnak?
A részvényes a részvénytársaságnak a nyilvántartásba történő bejegyzése és a részvények kibocsátási értékének teljes befizetése után igényelheti a neki járó nyomdai úton előállított részvény kiadását vagy a dematerializált részvény értékpapírszámlán történő jóváírását.1
A részvény névértéke az a részvényen feltüntetett érték, amellyel a részvény tulajdonosa a jegyzett tőkéhez hozzájárult vagyoni hozzájárulás formájában. A kibocsátási érték pedig egy ár, amelyért az értékpapírt kibocsátásakor megvették. A kibocsátási érték a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kevesebb semmilyen esetben sem lehet a névértéknél, azonban magasabb értékű igen.
A részvénytársaság ennek teljesülését követő harminc napon belül abban az esetben is köteles intézkedni a részvények haladéktalan előállításáról, ha a részvényesek oldaláról erre igény nem merült fel.
Részvényutalvány és ideiglenes részvény különbsége
Első sorban fontos megjegyezni, hogy a részvényutalvány nem minősül részvénynek, így értékpapírnak sem, az csupán okirat, amely ellenkező bizonyításig bizonyítja a részvényes részvénytársasággal szemben fennálló jogait és kötelezettségeit.
Ezzel szemben az ideiglenes részvény részvénynek minősül, tehát az értékpapír szabályai alkalmazandók rá. Ideiglenes részvény előállítására sor kerülhet a részvénytársaság alapításakor vagy az alaptőke felemelésekor a cégnyilvántartó bíróság bejegyzését követően. Ekkor a részvény értéke az alaptőke vagy a felemelt alaptőke teljes befizetéséig a részvényes által az alapító okiratban vállalt és teljesített vagyoni hozzájárulás mértékében állapítható meg. Azonban nem állítható ki a bejegyzés vagy változásbejegyzést megelőzően, illetőleg akkor sem, ha meghaladja a ténylegesen teljesített vagyoni hozzájárulást. Rendkívül lényeges az ideiglenes részvény vonatkozásában, hogy a részvénykönyvbe bejegyezhető, amely által a részvényesi jogok már az ideiglenes részvénnyel is gyakorolhatók.
Milyen jogokat biztosít a részvény?
A részvényes a részvényesi jogok gyakorlására tulajdonosi igazolás alapján a részvénykönyvbe való bejegyzést követően jogosult. Dematerializált részvények esetében az értékpapírszámla-vezetője köteles a részvényes kérésére a részvényről tulajdonosi igazolást kiállítani.
A részvényesi jogokat a Polgári Törvénykönyv társasági jogi szabályai között láthatjuk, amelyek a következők:
- Közgyűlésen való részvétel joga
- Tájékoztatáshoz való jog
- Napirend kiegészítésére való jog
- Szavazáshoz való jog
- Részvényes részére való kifizetéshez való jog
- Osztalék és osztalékelőleg kifizetésére való jog
Részvénykönyv lényeges pontjai
Mind zártkörűen, mind pedig nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében elengedhetetlen kötelező elem a részvénykönyv vezetése.
Fontossága látható abban, hogy a társaságban gyakorolható tagsági jogok kizárólag a részvénykönyvbe történő bejegyzéssel gyakorolhatók. Azonban a bejegyzés elmaradása a részvény feletti tulajdonjogot nem érinti.
A részvénykönyv vezetője csak akkor tagadhatja meg a részvényes bejegyzési kérelmének teljesítését, ha a részvényes a részvényét jogszabálynak vagy az alapszabálynak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg.
Ha úgy gondolja, hogy ezen a területen jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!