A végrendeletről

Végrendeletről

Öröklés körében mindannyiunk számára ismert, hogy amennyiben az örökhagyó nem a törvényre kívánja bízni hagyatékának sorsát, lehetősége van – többek között – végrendeletet hátrahagyni. Ebben a cikkben a végrendeletek fajtáit, jellemzőit ismertetjük.

A végrendelet sajátossága, hogy az örökhagyótól származik – így azt az örökhagyó személyesen teheti meg -, halál esetére szól és vagyoni rendelkezést tartalmaz, tehát a végrendeleti minőségnek ki kell tűnnie, ezen feltételek nélkül nem beszélhetünk végrendeletről.

A végrendeletnek az alábbi fajtáit különböztetjük meg:

  1. közvégrendelet,
  2. írásbeli magánvégrendelet,
  3. szigorú és kivételesen alkalmazható szóbeli végrendelet.

Az egyik leggyakoribb formának, az írásbeli magánvégrendeletnek szintén megkülönböztethető két fajtája: a saját kezűleg írt (holográf) végrendelet és a más által írt (allográf) végrendelet.

Holográf végrendelet esetén a legfontosabb tudnivaló, hogy csak a kézírás fogadható el. Amennyiben a végrendelkező gépelve írja, az már allográf – más által írt – végrendeletnek fog számítani. Tehát a holográf végrendelet szükségképpeni eleme, hogy kézírással történjen, és ez esetben az sem számít, hogy a végrendelkező mennyire ír nehezen vagy olvashatatlanul.

Különös jelentősége azért van, mert míg egy élők közötti szerződés esetén, ha vita van, a felet meglehet kérdezni szerződéses szándékáról, egyeztetéseket lehet folytatni vele, azonban végrendelet estén a végrendelkező szándéka utóbb ily módon nem tisztázható.

Az örökhagyó végrendeletben jellemzően teljes vagyonáról rendelkezik, amennyiben nem, akkor a ki nem merített hagyaték körében a törvényes öröklés rendje az irányadó. Többek között ezért is fontos, hogy a végrendelet világos, egyértelmű rendelkezéseket tartalmazzon nem csak a hagyatékot, hanem az esetleges érdemtelenséget, kitagadást érintően is.

Kiemelendő, hogy végrendeletet az tehet, akinek végrendelkezési képessége van. Végrendelkezési képessége van annak, aki teljes cselekvőképességgel rendelkezik. A korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet, valamint öröklési szerződést köthet azzal a kikötéssel, hogy írásbeli magánvégrendelet esetén csak allográf végrendeletet tehet, valamint szükséges a törvényes képviselője és a gyámhatóság hozzájárulása.

Nincs végrendelkezési képessége annak, aki az élők közti vagyoni viszonyaiban is törvényes képviselőjéhez van kötve. Cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője nem végrendelkezhet, ez összefügg a végrendelet személyes jellegével.

A más által írt, allográf végrendelet jellemzője, hogy azt olyan nyelven kell írni, amit a végrendelkező megért és olvasni tudja. Kizárólag közönséges írással érvényes, gyorsírás és szimbólumok nem szerepelhetnek.

A végrendelet másik leggyakoribb formája a közvégrendelet, melyet csak közjegyző előtt lehet tenni. Fontos megjegyezni, hogy a következő személyek kizárólag közvégrendeletet tehetnek: korlátozottan cselekvőképes kiskorú, cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú, vak, írástudatlan, olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban lévő.

Néhány gondolatot ejtenünk kell a végrendelet alaki érvényességét érintően. E körben kiemelendő a végrendelet készítésének az ideje. Határozott napra kell utalni és utólag nem pótolható, a végrendelet készítésekor kell feltüntetni. Hiánya érvénytelenségi oknak minősül.

Mivel szintén érvényességi feltétel, gyakori kérdés, hogy a tanúk aláírásának hogyan kell szerepelnie a végrendeleten, milyen adatok szükségesek.

A bírósági gyakorlat szerint a tanúk aláírásának olvashatóan, a tanúra jellemző írásképpel kell aláírni, szerepük a végrendelkező személyazonosságának tanúsítása. A tanú neve, lakcíme és személyi igazolvány száma nem érvényességi feltétel, azonban a tanú személyére bizonyítás folytatható le.

Tanú lehet a nagykorú, cselekvőképes (vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott, ha az nem zárja ki a tanúkénti közreműködést) személy, valamint fontos, hogy írástudó legyen. A végrendelet a tanú és hozzátartozója javára nem tartalmazhat a végrendelet juttatást, kivéve, ha az erről szóló részt a végrendelkező saját kezűleg írja és aláírja, és további két tanú jelen volt a végrendelet készítésénél. Amennyiben az örökhagyó jogi személy részére végrendelkezik, nem lehet tanú a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője, képviselője, felügyelőbizottsági tagja és munkavállalója.

További nélkülözhetetlen érvényességi feltétel az, hogy amennyiben a végrendelet több különálló lapból áll, akkor folyamatos sorszámozás szükséges, valamint a végrendelkező és a tanúk aláírásának is minden lapon szerepelniük kell. A folyamatos sorszámozás szigorú követelmény, eltérni nem lehet, hiánya nem pótolható. Kiemelendő, hogy egyes lapok sorszámozás hiányában önálló írásbeli magánvégrendeletnek is minősülhetnek, ha a többi lapon szereplőtől elkülönülő önálló végintézkedés is lehet, és a többi lappal nincs szoros tartalmi egységben.

Gyakori hiba szokott lenni, hogy két vagy több személy egy okiratban végrendelkezik, azonban főszabály szerint erre nem kerülhet sor. Ez alól kivétel a házastársak az életközösség fennállása alatt, ha a végrendelkező házastársak egymás és a tanúk együttes jelenlétében írják alá az okiratot, vagy mindkét végrendelkező házastárs egymás és a tanúk együttes jelenlétében külön nyilatkozik arról, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja.

A végrendeletek harmadik a fajtája a már korábban említett szóbeli végrendelet. Feltétele az, hogy a végrendelkezőnek a végakarat egészét szóban kell előadnia, két tanú együttes jelenlétében, a tanúk által értett nyelven – a jelnyelvet is beleértve-, valamint a végrendelet tartalma mellett azt is ki kell jelentenie, hogy szóbeli nyilatkozata a végrendelete. Mivel a szóbeli végrendelet megtételére csak kivételes esetben van lehetőség, a szóbeli végrendelet a hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül 30 napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.

Szóbeli végrendelet esetén a tanúkkal szemben is külön követelmények vannak. A tanúknak tudniuk kell arról, hogy végrendeletnél tanúskodnak és ilyen minőségüket egymásról is tudniuk kell. Az örökhagyó személyazonosságát tudniuk kell tanúsítani, valamint érteniük kell az örökhagyó által használt nyelvet. A végrendelet tartalmáról közvetlenül kell tudomást szerezniük, és meg kell jegyezniük, szükség esetén bizonyítaniuk kell tudni a végrendelet tartalmát. Nem érvényességi kellék azonban az, hogy ugyanazt mondják: ellentétes vallomás esetén a bíróság állapítja meg a végrendelet tartalmát, valamint vallomásuk alkalmas lehet arra, hogy megállapítsák, hogy az adott nyilatkozat végrendelet.

Amennyiben öröklés kérdéskörében, végrendelet elkészítésében segítségre van szüksége, úgy forduljon irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat