A zár alá vétel

zár alá vétel

Jogszabályi háttér:

A zár alá vétel jogszabályi hátterét a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) adja, mely a 2018. júliusi hatálybalépésével részben megújította a korábbi szabályozást.

A zár alá vétel célja és eredménye:

A zár alá vétel jogszabályban rögzített egyértelmű célja a vagyonelkobzás, illetve a polgári jogi igény biztosítása a büntetőeljárás során. A zár alá vétel hatására az addig a dolog feletti rendelkezni jogosult személy (tulajdonos, birtokos) rendelkezési joga felfüggesztésre kerül.1.

Zár alá vehető vagyonelemek köre:

A régi büntetőeljárási törvényhez képest a zár alá vehető vagyonelemek felsorolása kiterjesztésre kerül, mely alapján a következőre rendelhető el a zár alá vétel:

  • dologra,
  • számlapénzre,
  • elektronikus pénzre,
  • pénzügyi eszközökre (melyek a befektetési vállalkozásról szóló törvényben meghatározásra kerültek),
  • más vagyoni értékű jogra,
  • bármely más vagyoni értékű követelésre.2.

Ezzel az újítással most már lehetőség van az új, manapság nagy divatnak örvendő internetes fizetési eszközök zár alá vételére is, mint a kriptovaluták (bitcoin), illetve egyéb internetes pénzek.3.

Kiemelendő, hogy a zár alá vétel elrendelésére vagyonelkobzás biztosítása esetében sor kerülhet, olyan tárgyak esetében is, amelyek főszabály szerint nem lehetnének vagyonelkobzás tárgyai, azonban azokat a zár alá veendő tárgyaktól nehéz vagy időigényes lenne elkülöníteni.

Zár alá vétel elrendelése:

Zár alá vétel elrendelésére jogszabály alapján kötelezően, illetve mérlegelés alapján van lehetőség.

Ingatlan esetében kötelező elrendelni, ha az ingatlan megszerzése bűncselekmény elkövetéséből ered, az ingatlant azzal összefüggésben szerezték, bűncselekményből eredő vagy azáltal szerzett vagyon helyébe lépett az ingatlan, vagy ha az ingatlan ígért jogtalan előny tárgya.4.

Még a mérlegelés alapján történő elrendelésnek két esete van. Első esetben polgári jogi igény biztosítása céljából van helye magánfél kérelmére, ha feltehetően lehet attól tartani, hogy a polgári jogi igény kielégítése meghiúsulhat. A második esetben akkor, ha vagyonelkobzásnak van helye és a zár alá vétel tárgya nem ingatlan, tehát a zár alá vehető dolog bűncselekmény elkövetéséből ered, azzal összefüggésben szerezték meg, bűncselekmény által szerzett vagyon helyébe lépett, vagy ha az ígért jogtalan előny tárgya, és feltehetően lehet attól tartani, hogy a vagyonelkobzás meghiúsulhat.5. A kötelező esetben, illetve a mérlegelés második esetében a Kúria álláspontja alapján, abban az esetben is elrendelésre kerülhet a zár alá vétel, amennyiben az eljárás még ismeretlen tettes ellen folyik, illetve a terheltté nyilvánításra még nem került sor.

Kérelem, esetében iránymutató lehet a terhelt magatartása, hiszen az alapján következtetni lehet, hogy veszélyben van-e a polgári jogi igény kielégítése, illetve van-e reális esély arra, hogy a vagyonelkobzás meghiúsulna a zár alá vétel elrendelésének hiányában, így ezen körülmények mérlegelése nélkülözhetetlen a döntés meghozatala során.6.

Zár alá vételt elrendelhet bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság, azonban a törvény három esetet nevesít, amikor a nyomozási szakban kizárólag a bíróság rendelheti el a zár alá vételt:

  • polgári jogi igény biztosítása esetén,
  • ha a zár alá vett vagyonnak részét képezi, olyan vagyonelem, amely főszabály szerint nem lehetne vagyonelkobzás tárgya azonban azt a zár alá vett tárgyaktól túlzottan nehéz vagy időigényes lenne elkülöníteni,
  • a zár alá vett tárgyak összesített értéke meghaladja a százmillió forintot.7.

Ezen százmilliós összeghatár számításánál, az új Be hatálybalépését követően kialakult gyakorlat szerint, a zár alá vétellel ténylegesen érintett valamennyi vagyonelem összegét kell figyelembe venni.8.

A fent kifejtett megkötés alól azonban van egy kivétel, amely szerint, ha a bírósági határozat meghozatala, jelentősen veszélyeztetné a zár alá vétel célját, akkor az ügyészség vagy a nyomozó hatóság is elrendelheti.9. Ebben az esetben azonban haladéktalanul be kell szerezni a bíróság határozatát is.

Zár alá vétel végrehajtása:

A zár alá vétel elrendelését követően a hatóságoknak haladéktalanul intézkedniük kell a határozat végrehajtása érdekében.

Amennyiben a zár alá vett vagyonelemet közhiteles nyilvántartásban tartják számon, a zár alá vételt a közhiteles nyilvántartásba be kell jegyezni. Például ha ingatlanra rendelik el a zár alá vétel, akkor az ingatlan nyilvántartásba kell bejegyezni a zár alá vétel tényét.10.

Abban az esetben ha a zár alá vett vagyonelem ingó dolog, akkor a zár alá vételt elrendelő szerv a dolgot birtokba veheti.11.

Zár alá vett vagyon megváltása:

Ha a zár alá vételt vagyonelkobzás érdekében rendelték el és a zár alá vett vagyon rendelkezésre bocsátása érdekében nem terjesztett elő igényt, akkor az a személy, aki a zár alá vétel előtt a dologgal jogosult volt rendelkezni indítványozhatja a zár alá vett vagyon megváltását.

Az indítványt az ügyészség bírálja el vádemelés előtt, azt követően pedig a bíróság. A megváltás ellenértékét az ügyészség vagy a bíróság állapítja meg a megváltandó vagyonelemek értékének becslése által. A megállapított összeg vitatására nincs lehetőség, hiszen a vitatás a megváltási indítvány elutasítását vonja maga után. Amennyiben a megváltásra sor kerül a befizetett összeg a zár alá vett vagyon helyébe lép és azzal újra rendelkezhet a jogosult.12.

Zár alá vétel feloldása:

A Be. tételesen felsorolja, mely esetekben kell feloldani a zár alá vételt:13.

  • ha az elrendelés oka megszűnt,
  • ha a büntetőeljárást megszüntették vagy a nyomozás határideje lejárt, kivéve ha a zár alá vett dolgot magának követelő személy polgári pert indított érdekében,
  • ha a zár alá vett vagyont megváltották,
  • ha a polgári jogi igényt elutasították,
  • ha az eljárást vagyonelkobzás nélkül fejezték be,
  • ha a polgári jogi igényt megítélték, azonban a teljesítési időtől számított két hónapon belül a magánfél nem indította el annak végrehajtását,
  • ha a polgári jogi igényt egyéb törvényes útra utasították, azonban a magánfél az egyéb útra utasítástól számított két hónapon belül nem érvényesíti a meghatározott módon követelését,
  • ha a magánfél visszavonja követelését.

Feloldandó továbbá a zár alá vétel, ha a sértett vagy a magánfél a vagyonnak a rendelkezésükre bocsátását kérik vagy azt polgári eljárás során azt bíróság rendeli el. Azonban ez speciális eset a korábbiakhoz képest hiszen ebben az esetben nem feltétlenül az eredetileg azzal rendelkezni jogosult személyhez kerül, hanem minden esetben a sértetthez vagy a magánfélhez.14.

Fontos kiemelni végezetül, hogy a zár alá vételt a vádemelés előtt az azt elrendelő hatóság, vagy ha nem az ügyészség rendelte el, akkor az ügyészség oldhatja fel, azt követően pedig kizárólag a bíróság.15.

Kapcsolat


1. Be. 324. § (1)
2. Be. 324. § (2)
3. https://www.mabie.hu/attachments/article/1381/A%20vagyoni%20ke%CC%81nyszerinte%CC%81kede%CC%81sek%20az%20u%CC%81j%20Be.%20tu%CC%88kre%CC%81ben.pdf
4. Be. 324. § (4); Btk. 74. §
5. Be. 324, 325. §
6. https://www.mabie.hu/attachments/article/1381/A%20vagyoni%20ke%CC%81nyszerinte%CC%81kede%CC%81sek%20az%20u%CC%81j%20Be.%20tu%CC%88kre%CC%81ben.pdf
7. Be. 327. §
8. A Legfőbb Ügyészség TPK.4143/2018/2-6 számú állásfoglalása
9. Be. 327. (5)
10. Be. 328. § (1)
11. Be. 328. § (3)
12. Be. 329. §
13. Be. 331. §
14. Be. 330. §
15. Be. 332.§ (1)