A tulajdoni lap rejtelmei – avagy útmutatás ahhoz, hogy mit érdemes figyelni a tulajdoni lapon
A tulajdoni lap egy olyan okirat, amelyen megtalálható az összes fontos információ egy adott ingatlanról az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. Magyarországon minden ingatlan szerepel a Földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásában, így tehát minden ingatlannak van tulajdoni lapja. Kérdés azonban, hogy mit is árul el egy tulajdoni lap, milyen adatokhoz juthatunk általa. Ebben a cikkben a tulajdoni lapon szereplő információkkal kapcsolatban szeretnénk hasznos tanácsokat megosztani.
A könnyebb érthetőség kedvéért megmutatjuk, hogy hogyan is néz ki egy tulajdoni lap. Íme:
1.
Habár elsőre lehet, hogy ez bonyolultnak tűnik, ugyanakkor az ingatlan adatait könnyen és gyorsan megismerhetjük belőle, hogyha tudjuk, hogy mi mit jelent, és hogy mit hol kell keresni rajta.
Minden egyes tulajdoni lapon három részt láthatunk, ezeket római számmal jelölik: I. rész, II. rész és III. rész. Ahogy a mintán is látható, a részek jól láthatóan elkülönülnek egymástól, az adott részek megjelölései mindig az oldal középső részén szerepelnek, és vastag vonallal vannak elválasztva. Az egyes részeken belül találhatóak a bejegyzések, melyeket már arab számmal jelölnek, és ezek mutatják a bejegyzések sorrendjét is, tehát ami az első szám alatt van, az került először nyilvántartásba, utána a második, és így tovább. Természetesen előfordulhat az is, hogy egy bejegyzés már nem hatályos, ezeket úgy jelölik, hogy az adott bejegyzés előtt szereplő arab számot egy vonallal áthúzzák. Továbbá olyan is lehet, hogy egy-egy szám úgy tűnik, mintha kimaradna. Ez akkor fordulhat elő, hogyha a tulajdoni lap nem teljes, és a törölt adatok már nem látszanak rajta.
Vizsgáljuk most meg azt, hogy az egyes részeken belül milyen információkhoz juthatunk.
A részeken kívül már a tulajdoni lap teteje is sok információt adhat, ezt a részt nevezzük fejlécnek. Itt látszik a tulajdoni lap típusa, a tulajdoni lapot kibocsátó földhivatal, az ingatlan helye, fekvése és helyrajzi száma.
A fejlécet követően a tulajdoni lap első részéből megtudhatjuk az ingatlan megnevezését és számszerű adatait is, például a területét. Itt is lehet látni a fekvését, továbbá a jogi jellegét, és többek között azt is, hogyha valamilyen művelési ág alatt van nyilvántartva az ingatlan, de itt jelenik meg az is például, hogyha a megnevezése „lakás”.
A második rész a tulajdonjogi adatokról árulkodik, itt látható ugyanis az, hogy ki a tulajdonos. Itt érdemes arra figyelni, hogyha valakivel ingatlan adásvételi szerződést kívánunk kötni, de nem szerepel tulajdonosként a tulajdoni lapon, akkor tőle nem fogjuk tudni megszerezni az adott ingatlant, a tulajdonjogot nem fogják bejegyezni. Itt lehet látni azt is, hogy a tulajdonos, vagy a több tulajdonos milyen arányban tulajdonolják az ingatlant, sőt, a jogcím is látszik (pl.: vétel, öröklés, ajándékozás).
A harmadik rész talán a legbonyolultabb. Itt láthatóak az ingatlanra vonatkozó egyéb jogok és tények, itt láthatóak az ingatlan terhei is. Természetesen a vevőnek annál jobb, minél kevesebb dolog szerepel ebben a részben. Itt jelenik meg többek között, hogyha van jelzálogjog bejegyezve az ingatlanra, vagy ha végrehajtás alatt van. Itt tüntetik fel az elidegenítési és terhelési tilalmat és itt jelennek meg a szolgalmi jogok is.
A tulajdoni lapon ezen kívül széljegy is szerepelhet, ezt az I. rész felett lehet látni, hogyha van. Ez olyankor fordulhat elő, hogyha beérkezett az adott ingatlan vonatkozásában egy kérelem a földhivatalhoz, de azt még nem bírálták el. Hogyha szerepel széljegy a tulajdoni lapon, akkor lehet látni az iktatószámot és a tartalmát is, hogy mire vonatkozik (pl.: jelzálogjog törlése iránti kérelem).
Ahogy már korábban említésre került, előfordulhat, hogy úgy tűnik, hogy egy-egy szám kimarad a bejegyzések sorszámából. Valójában azonban ez nincs így, ez csupán abból ered, hogy a tulajdoni lapnak különböző típusai vannak:
Az első, amilyen például a bejegyzésben szereplő minta is, a szemle másolat. Ez csak az aktuálisan fennálló információkat foglalja magában, de a már törölteket nem tartalmazza. Ezen kívül van a teljes másolat is, ahol ténylegesen minden aktuális és már nem aktuális bejegyzés látható. Ezen felül meg kell különböztetni a hiteles és a nem hiteles tulajdoni lapot is. A nem hiteles tulajdoni lap másolat csupán tájékoztatásra szolgál, de nem kötődik hozzá tanúsítóerő, ezzel szemben a hiteles tulajdoni lap másolathoz igen. Tehát bizonyító ereje csupán a hiteles tulajdoni lapnak van. Ezzel összefüggésben hasznos tudni, hogy az ingatlan-nyilvántartás közhiteles, ami azt jelenti, hogy az abban szereplő adatokról az ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy azok helyesek, a nyilvántartásnak megfelelően állnak fenn.
Sokszor szükség van a tulajdoni lapra az ingatlan adásvételen kívül akkor is, hogyha valaki hitelt szeretne felvenni, vagy esetleg egy közműszolgáltatóval szerződni. Jó tudni, hogy a tulajdoni lapot bárki lekérheti, akár az Ügyfélkapun keresztül, akár más módon is. A földhivatali nyilvántartásból havonta 20 alkalommal ingyenesen lekérhető az ingatlan tulajdoni lapjának I. része. Az e-hiteles tulajdoni lap lekérés (függetlenül attól, hogy teljes vagy szemle) 3600,-Ft. Fontos, hogy 2017. óta természetes személyek számára évente két alkalommal díjmentes a nem hiteles tulajdoni lap másolat lekérdezése. A szolgáltatás a Földhivatal Online rendszeren keresztül vehető igénybe, méghozzá Ügyfélkapus bejelentkezéssel. Ehhez csupán az ingatlan pontos címét, vagy a helyrajzi számát kell tudni. A harmadik lekérdezéstől a nem hiteles tulajdoni lap másolat díja 1000 Ft/tulajdoni lap. Természetesen személyesen is lehet tulajdoni lap lekérést intézni a Földhivatalban, akkor a hiteles tulajdoni lap másolat ára 6250,-Ft.
Összefoglalva, a bejegyzésből látható az, hogy egy tulajdoni lapból rengeteg mindent megtudhatunk, többek között az ingatlan területét, a jelenlegi tulajdonos nevét, hogy van-e hitel vagy bármilyen más teher az ingatlanon stb. Nem is kérdéses, hogy ezeknek az információknak igen nagy jelentősége van egy adásvételi szerződés megkötése előtt.
Mivel az ingatlan tulajdoni lapján könnyen lehet, hogy olyan információk szerepelnek, amelyek meghiúsítják az adásvételt (pl. elidegenítési és terhelési tilalom, vagy valójában nem is az a tulajdonos, aki annak vallja magát), így mindenképp érdemes azt ellenőrizni már csak akkor is, amikor valaki ingatlan vásárláson gondolkodik, hogy megelőzze a későbbi, komolyabb problémákat.
Aki pedig azon gondolkozik, hogy eladná az ingatlanát, annak szintén javasolt ellenőrizni a saját ingatlana tulajdoni lapját, mert fontos az ingatlant jogi szempontból is felkészíteni az eladásra. Előfordulhat akár az is, hogy szerepelnek rajta régebbi kölcsönök, melyek azóta már rendezve lettek, de a bejegyzés törlése akkor elmaradt. Ezeket mindenképp érdemes időben rendezni, hogy az adásvétel már gördülékenyen megvalósuljon.
Ingatlanügyletekkel kapcsolatos jogi tanácsadásért forduljon irodánkhoz bizalommal!
Legújabb cikkek
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan
Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.