Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.
Első körben mindenképp érdemes tisztázni, hogy mi is az az alapítvány. Az alapítvány egy olyan jogi személy, amelyet az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására hoznak létre. Abban az esetben tehát, hogyha valamilyen tartós cél, valamilyen tevékenység támogatását szeretnénk végezni szervezett formában, akkor célszerű elgondolkozni egy alapítvány létrehozásán. Alapítvány esetén a hangsúly az anyagi támogatáson van.
A hatályos Polgári Törvénykönyv alapján az alapító az alapító okiratban határozza meg az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét is. Nagyon hangsúlyos az alapítványok kapcsán az, hogy ez a jogi személy nem hozható létre gazdasági tevékenység folytatására, az alapítvány csupán az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Igen gyakori tévedés az, hogy az alapítványnak közérdekűnek kell lennie. A jogszabályok ezt nem követelik meg, de az fontos elvárás, hogy az alapítványt tartós célra kell létrehozni. A tartós célt, az alapítványnak juttatott vagyon mértékét, annak felhasználási módját, magának az alapítványnak a szervezetét az alapítónak kell meghatároznia, de ezek mellett az alapító egyéb kérdések tekintetében is dönthet szabályozásról az alapító okiratban.
Vagyoni szolgáltatás az alapítvány vagyona terhére csak az alapítvány céljának a megvalósításával összefüggésben, olyan személynek juttatható, akit az alapító okirat, vagy az erre jogosult alapítványi szerv kedvezményezettként megjelöl. Fontos, hogy az alapító és az alapító hozzátartozója csak egy meghatározott, szűk körben lehet kedvezményezett, ugyanis a Ptk. szabályai alapján az alapító és a csatlakozó abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása. Ezek hozzátartozója pedig csak és kizárólag abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja a hozzátartozó tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása.
Az alapítvány, mint jogi személy, a bírósági nyilvántartásba való jogerős bejegyzéssel jön létre. Az alapítványok nyilvántartásba vételére a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény alkalmazandó. Hangsúlyos különbség a cégekhez képest, hogy az alapítványok esetében a törvényszék, nem pedig a cégbíróság dönt a nyilvántartásba vételről és a változásbejegyzésekről is.
Hogyha a már nyilvántartásba vett alapítvány nyilvántartási adatait érintő változás következik be, akkor ilyenkor akárcsak a cégek esetében, változásbejegyzési eljárásra van szükség. Ebben a cikkben az alapítványok általános bemutatásába terjedelmi okokból részletesebben nem kívánunk belemenni, viszont az elmúlt időszakban voltak olyan változások, amelyekre mindenképpen szükséges felhívnunk a figyelmet.
A legfontosabb változás, hogy 2020. január 01-től kezdődően az Illetéktörvényben megváltozott az alapítvány fogalma. A jelenleg hatályos jogszabály alapján alapítványnak az a magyarországi alapítványi szervezet minősül, amely a közhasznú jogállást megszerezte. Emellett pedig alapítvány lehet a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány is, ha igazolni tudja, hogy a magyarországi nyilvántartásba vétel kivételével teljesíti a közhasznúság feltételeit. Mindemellett, az Illetéktörvény az alapítvány fogalom alá vonja az alapítás évében és az azt követő két évben azt az újonnan létrejött alapítványt is, amely vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig a már említett feltételeknek eleget tesz. A jogszabály ezen fordulatának az értelme abban rejlik, hogy az újonnan létrejött alapítványok nem rendelkezhetnek a szükséges közhasznú minősítéssel, hiszen ilyen jogállást csak már két lezárt üzleti év után lehet szerezni, így szükséges türelmi időt biztosítani az alapítás évében és az azt követő két évben.
Az Illetéktörvény szerinti alapítványfogalomnak azért van ekkora jelentősége, mert a törvény az alapítványnak minősülő szervezeteknek teljes személyes illetékmentességet nyújt. Mielőtt az új törvényi feltétel hatályba lépett volna, tulajdonképpen mindazok az alapítványok, melyek teljesítették a személyes mentességnek a feltételeit, - függetlenül a közhasznú minősítéstől – mentesültek az illetékek megfizetése alól. A jogszabály változásától kezdődően azonban ez megváltozott és ez már csak a közhasznú jogállású alapítványok esetében van így. Természetesen, ha egy alapítvány korábban már közhasznú volt, akkor ez a változás számára nem jelentőségteljes, de azon alapítványok számára mindenképp fontos, akik a közhasznú jogállást nem szerezték meg.
Amiért erről kiemelten fontos most beszélni, az az, hogy a törvény átmeneti szabálya 2022. december 31-ig biztosít egy türelmi időt mindazoknak az alapítványoknak, amelyek 2019. december 31-én magánszemély, jogi személy által tartós közérdekű célra alapított, az alapítvány székhelye szerint illetékes törvényszék által nyilvántartásba vett szervezetnek minősültek. Ezek az alapítványok 2022. december 31-ig jogosultak a feltételes személyes illetékmentesség igénybevételére, ugyanakkor ezeknek az alapítványoknak vállalni kell azt, hogy 2023. január 15-éig megszerzik a közhasznú jogállást, és ezt igazolják is. A közhasznú minősítés megszerzésének feltételeit részletesen az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény tartalmazza.
Korábban tehát az alapítványok változásbejegyzése (például, ha megváltozott a kurátor vagy a székhely) illetékmentes volt, nem kellett ezért fizetni a törvényszékek részére. Ugyanakkor a 2020. január 1-jétől hatályos szabályok alapján már az ilyen jellegű beadott kérelmek esetén felmerül az illetékfizetési kötelezettség.
A jelenlegi szabályok szerint az alapítványok változásbejegyzési kérelme után illetéket kell leróni abban az esetben, hogyha a kérelmező az alapítói jogok gyakorlója, tehát az alapító. Maga az alapítvány ritkábban szokott kérelmező lenni, - például akkor fordulhat elő, amikor az alapító okirat módosítása nélkül kérik a közhasznúvá minősítést stb. - de ilyen esetben akkor merül fel az illetékfizetés, hogyha az alapítványt valamely személyes költségkedvezmény nem illeti meg. Az illetéket a kérelmező köteles leróni az eljárás megindításakor. Változásbejegyzés során az illeték 10.500, - Ft, amelyet a megfelelő Törvényszék eljárási illetékbevételi számlájára kell teljesíteni.
Fontos, hogyha azt a vállalását nem teljesíti az alapítvány, hogy 2023. január 15-ig megszerzi a közhasznú jogállást, akkor a személyes illetékmentesség miatt meg nem fizetett illetéket az állami adóhatóság felhívására köteles megfizetni, méghozzá az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben.
Összefoglalva elmondható, hogy sajnos sokan még mindig nem értesültek arról, hogy az Illetéktörvény módosítása következtében már a nem közhasznú jogállású alapítványokat nem illeti meg az illetékmentesség, éppen ezért fontosnak tartottuk, hogy felhívjuk erre a figyelmet, nehogy valaki abba a szerencsétlen helyzetbe kerüljön, hogy az alapítvány módosításakor bízik az illetékmentességben, holott az már nem vonatkozna rá.
Alapítványokkal, valamint egyéb jogi személyek változásbejegyzésével kapcsolatos jogi tanácsadásért forduljon Irodánkhoz bizalommal!
Legújabb cikkek
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan
Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
A tulajdoni lap rejtelmei – avagy útmutatás ahhoz, hogy mit érdemes figyelni a tulajdoni lapon
A tulajdoni lap egy olyan okirat, amelyen megtalálható az összes fontos információ egy adott ingatlanról az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. Magyarországon minden ingatlan szerepel a Földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásában, így tehát minden ingatlannak van tulajdoni lapja. Kérdés azonban, hogy mit is árul el egy tulajdoni lap, milyen adatokhoz juthatunk általa. Ebben a cikkben a tulajdoni lapon szereplő információkkal kapcsolatban szeretnénk hasznos tanácsokat megosztani.