Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan

A rendelet célja

Az Európai Unió hulladékpolitikájának azon alapvetéséből indult ki a jogalkotó, hogy az egyes termékek életciklusa végén keletkező hulladékkezelési (újra-használat, hasznosítás, ártalmatlantás) költségeket a gyártók, termelők fizessék meg, amelyet kiterjesztett gyártói felelősségnek nevezünk.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer keretében főszabály szerint a kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket („kollektív teljesítés”). (A főszabálytól eltérően a „gyártók” egyénileg is teljesíthetik a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket az elektromos és elektronikai berendezések, a gépjárművek és az ipari vagy gépjárműelemek és -akkumulátorok tekintetében.)

A körforgásos termékek

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá a következő termékkörök tartoznak:

• csomagolások
• egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek (pl. poharak, zacskók, ételtartók, törlőkendők, léggömbök)
• elektromos és elektronikus berendezések
• elemek és akkumulátorok
• gépjárművek
• gumiabroncs
• irodai papír
• reklámhordozó papír
• sütőolaj és -zsír
• textiltermékek (pl. ruházati árucikkek, lakástextília, lábbelik)
• fából készült bútorok

Az érintett körforgásos termékeket vámtarifaszám szerint sorolja fel mellékleteiben a jogszabály az utolsó hat termékkör vonatkozásában, míg a csomagolás, elektromos és elektronikus berendezések, elemek és akkumulátorok, illetve gépjárművek esetében az adott termékcsoportra vonatkozó külön kormányrendeletben meghatározott termékek tartoznak a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá, az alábbiak szerint:

• a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben;
• a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben;
• az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben;
• az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendeletben;
• a hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendeletben;
• az egyes egyszer használatos, valamint egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátorzásáról szóló 301/2021. (VI. 1.) Korm. rendeletben;
• az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló 349/2021. (VI. 22.) Korm. rendeletben.

A körforgásos termékek köre részben azonos a környezetvédelmi termékdíj szerint díjköteles termékek körével, azonban az egyezés korántsem teljes. Az egyik legfontosabb példa erre, hogy a csomagolás nem azonos a termékdíjköteles csomagolószerrel, mivel a csomagolás létrehozója, így úgymond gyártója a csomagolást végző, azaz a csomagolószert áruval, termékkel társító.

Kit terhel a kötelezettség?

A kötelezettségek tekintetében gyártónak kell tekinteni a körforgásos termék első belföldi forgalomba hozóját vagy első saját célú felhasználóját.

Az EPR rendelet 16. § (2) bekezdése alapján a kiterjesztett gyártói felelősség vonatkozásában forgalomba hozatalnak minősül

1. a körforgásos termék tulajdonjogának
1. első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása vagy
2. külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása, ideértve a tulajdonjog más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását is, a (4) bekezdés b) pontjában foglaltak kivételével;
2. a saját célú felhasználás vagy
3. az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárból vagy a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti termékdíj raktárból a termék belföldre történő kitárolása.

A saját felhasználás gyakorlata lehet az, amely a legtöbb bizonytalanságot szülheti a kiterjesztett gyártói felelősség mérlegelése során, így ennek tisztázása kifejezetten fontos lehet a gazdálkodók üzletvitelét figyelembe véve.

Az EPR rendelet 17. § (1) bekezdés alapján, a körforgásos termékek saját célú felhasználásnak minősül, ha gazdasági tevékenység körében a gyártó saját vagy alkalmazottja magánszükségletének kielégítése érdekében használja fel az adott terméket, továbbá a számvitelről szóló 2000. évi törvény soraiban meghatározott alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, beruházás, felújítás vagy karbantartás során történik a felhasználás, vagy a körforgásos termék minden egyéb használat, ideértve a szolgáltatásnyújtás keretében történő használatot, felhasználást vagy használatba adást is, ideértve a szolgáltatásnyújtás keretében történő használatot, felhasználást vagy használatba adást is – kivéve a saját termelésű készlet létrehozását -, hogyha az adott körforgásos termék a használatot követően belföldön válik hulladékká.

Az érintettek főbb kötelezettségei

Kollektív teljesítés esetén első lépésként regisztrálni szükséges a koncessziós társaság elektronikus felületén.

Minden kötelezettnek 2023. május 1. napjától kezdődően kérelmeznie kell a nyilvántartásba vételét az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál legkésőbb 2023. május 31 napjáig.

Az állami hulladékgazdálkodási feladatok egy részét 2023. július 1-jétől koncessziós szerződés keretében a MOL Nyrt. által létrehozott koncessziós társaság, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. („MOHU”) végzi.

A nyilvántartásokban szereplő adatokban bekövetkezett változások bejelentésén kívül az alábbi kötelezettségek terhelik az érintett gazdálkodókat:

1. Nyilvántartást kell vezetni a forgalomba hozott körforgásos termékekről a jogszabályban előírt adattartalommal.
2. A nyilvántartás alapján negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig adatot kell szolgáltatni az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére. Az első bejelentési kötelezettség 2023. október 20. napjáig volt esedékes.
3. Negyedévente, a koncessziós társaság által kiállított számla alapján kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell fizetni a koncessziós társaság részére. Az egységnyi kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértékét külön miniszteri rendelet fogja meghatározni. A környezetvédelmi termékdíjköteles termékek esetében a kiterjesztett gyártói felelősségi díj a fizetendő környezetvédelmi termékdíjból levonható lesz.
4. A díjfizetésre kötelezetteknek júliustól a számlán fel kell tüntetniük a kiterjesztett gyártói felelősségi díj vonatkozásában a jogszabályban előírt „a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli” szövegezést.

A díjtételek az energiaügyi miniszter által kiadott 8/2023. (VI.2.) EM rendeletben kerültek meghatározásra. A rendelet díjkategóriák, illetve a gépjárművek esetén gépjármű-kategóriák szerinti megnevezés alapján csoportosítja a körforgásos termékeket, valamint ennek alapján jelöli meg a gyártót terhelő díjakat Ft/kg alapon.

Az EPR rendelet kapcsán még nem tudott hatósági gyakorlat kialakulni, tekintettel a jogszabály 2023-as hatálybalépésére, azonban a regisztrációt, valamint az ahhoz kapcsolódó kötelező adatszolgáltatást elmulasztó gazdálkodók ellenőrzésre és kapcsolódó bírságra számíthatnak, így célszerű minél előbb áttekinteni a gazdálkodóknak tevékenységi köreiket, és amennyiben azok alapján érintettek, úgy teljesíteni a jogszabály által rájuk hárított kötelezettségeket.

Amennyiben cikkünkkel kapcsolatban további kérdése lenne, illetve a kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos regisztrációhoz, valamint a negyedévenként esedékes adatszolgáltatáshoz jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat