Amit az egyesületek adó- és számviteli kötelezettségeiről tudni érdemes

egyesületek

Mielőtt rátérnénk az egyesületekre vonatkozó számviteli és adójogi szabályok ismertetése mindenképp elengedhetetlen annak rögzítése, hogy az egyesületek ún. civil szervezetnek minősülnek, amelyek alapvető szabályait a Polgári Törvénykönyv, illetve az Ectv. határozza meg, amelyből kifolyólag számos sajátos előírással kell számolni az ilyen szervezetek alapítóinak.

Az egyesületekre vonatkozó szabályokról általában

Az egyesületek az illetékes törvényszékek általi nyilvántartásba vétellel jönnek létre, a Ptk. vonatkozó rendelkezései szerint jogi személynek minősülnek, így a számviteli törvény és valamennyi adóeljárási jogszabály is vonatkozik rájuk.

Az egyesületek részére a nyilvántartásba vétel során adószám megállapítására kerül sor, amely lehetővé teszi számukra – a törvény által meghatározott keretek között, így különösen az egyesületi cél veszélyeztetése nélkül – a gazdasági tevékenység végzését. E körben fontos rögzíteni, hogy ezen szervezetek gazdasági tevékenység céljára nem alapíthatók, továbbá gazdálkodásuk módja is a törvény által jelentősen meghatározott.

Fontos kiemelni továbbá, hogy az egyesületek saját vagyonnal rendelkeznek, amelyből kifolyólag azok tagjai az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Ugyanakkor utalunk arra is, hogy az egyesület vezető tisztségviselői felelősséggel tartozhatnak az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén, ha tevékenységük nem felelt meg a törvény rendelkezéseinek így például, ha tevékenységükkel kárt okoztak az egyesületnek, vagy ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vették figyelembe.

Az egyesületekre vonatkozó számviteli és adózási előírások

Az egyesületeket pénzforgalmi számla nyitási, beszámolókészítési, továbbá nyilvántartásvezetési kötelezettség terheli, amely utóbbi esetén a nyilvántartásokat oly módon szükséges vezetni, hogy az alapján egymástól elkülönítve megállapítható legyen az alapcél szerinti (közhasznú) és a gazdasági tevékenységének bevételei, költségei, ráfordításai, valamint az egyesület eredménye, tehát nyeresége vagy vesztesége. A szabályozás további részletezést kíván meg a fenti két, egymástól elkülönített tevékenységen belül egyaránt, így például a törvény meghatározza azt is, hogy milyen részletességgel kell vezetni az egyes, egyesület részére juttatott támogatásokat és adományokat.

Az egyesületek civil szervezetként ún. közhasznú jogállásra tehetnek szert amennyiben teljesítik a vonatkozó törvényi feltételek és amely kapcsán kiemelendő, hogy ezen jogállás megszerzése eltérő adójogi szabályok alkalmazását teszi lehetővé.

Az egyesületek adózásának alapja, hogy a társasági adó törvény hatálya alá tartoznak, függetlenül attól, hogy vállalkozási tevékenységet végeznek-e vagy sem, továbbá e törvény számos speciális rendelkezést fogalmaz meg rájuk nézve. Erre tekintettel a törvény – egyfajta egyszerűsítésként – kimondja, hogy a civil szervezet, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételt nem ér el, vagy éppen e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, úgy társasági adó bevallás helyett egy ún. bevallást helyettesítő nyilatkozatot kell tennie, amire az adóhatóság külön nyomtatványt rendszeresít, és amelynek megtételére az adóévet követő év május 31. napjáig köteles.

A társasági adózás szempontjából kiemelt jelentősége van az alap (cél szerinti) és a vállalkozási tevékenység elhatárolásának, ugyanis például az adóalap meghatározása során a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét az Ectv. rendelkezéseit figyelembe véve, a gazdasági-vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének megfelelően kell megállapítani, azzal, hogy a társasági adó törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek az Ectv. szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő, alapcél szerint meghatározott tevékenység, amely jelentősen kedvezőbb adózást eredményez.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Tehát az Ectv. e körben nem tekinti gazdasági-vállalkozási tevékenységnek:

  • az adomány (ajándék) elfogadását,
  • a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet)
  • a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,
  • az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását,

amelyből eredően tehát ezen tevékenységek a társasági adózás szempontjából sem tekinthetők vállalkozási tevékenységeknek, így az adóalapba sem számítandók bele, azaz az egyesület adóalapjának meghatározására kedvezőbb szabályok vonatkoznak, mint például egy gazdasági társaság esetén.

Ahogyan a fentiekben is említésre került az egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható, így a vonatkozó szabályozás szempontokat határoz meg arra nézve, hogy mikor tekinthető a szervezet tevékenysége elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységűnek. A törvény ennek kapcsán kimondja, hogy abban az esetben elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet, ha annak az éves összes bevételének 60%-át eléri vagy meghaladja a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó éves összes bevétele. Ebben az esetben az adóhatóság az ilyen szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

Az egyesületeket megillető adókedvezmények

Az egyesületek adózása kapcsán a legtöbb érdeklődést kiváltó téma az adókedvezmények kérdésköre. A szabályok ismertetése körében abból szükséges kiindulni, hogy a Taotv. eltérő rendelkezéseket fogalmaz meg a közhasznú jogállással rendelkező, illetve az ilyen jogállás megszerzését nem kezdeményező, vagy a feltételeknek nem megfelelő szervezet esetén.

A közhasznú jogállással rendelkező szervezetek a következő adókedvezményeket vehetik igénybe a társasági adó rendszerében.

A közhasznú szervezet mentesül a társasági adó fizetési kötelezettség alól:

  • ha a vállalkozási tevékenységének a bevétele nem haladja meg a kedvezményezett bevételi mértéket, azaz az összes bevételének a 15 százalékát;
  • ha végez ingatlan-hasznosítási tevékenységet is, akkor az abból származó – egyébként alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység – bevételeként elszámolt összeget a vállalkozási tevékenységből származó bevétele részének tekintve, az így számított együttes bevétel nem haladja meg az összes bevételének a 15 százalékát.

A közhasznúnak nem minősülő szervezeteknek szintén nem kell társasági adót fizetnie, ha a Tao. tv. által biztosított adómentes értékhatárt – amelynek meghatározása annak függvénye, hogy az egyesület végzett-e ingatlan-hasznosítási tevékenységet – nem lépi túl.

A hivatkozott adómentes értékhatár szerint tehát nem kell társasági adót fizetnie a szervezetnek:

  • ha a vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát;
  • ha vállalkozási tevékenységből származó, az ingatlan-hasznosítás bevételével növelt bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát.

Cikksorozatunk következő részében a civil szervezetek támogatóit megillető kedvezményeket és egyéb adózási szabályokat mutatjuk be.

Ha úgy érzi, hogy ezen a területen segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat