Az egyesületek támogatóit megillető adókedvezmények

A támogatókat megillető adókedvezmények rendszere a Tao. törvényben kapott helyet, amely az egyes kedvezményeknél különbséget tesz a közhasznú jogállással rendelkező szervezet részére nyújtott és az ilyen minőséggel nem rendelkező szervezetek között, továbbá az adománynak minősülő, illetve nem minősülő támogatások között.

A nyújtott támogatások kapcsán – a hozzá kapcsolódó adókedvezmény megállapítása érdekében – különbséget kell tenni aszerint, hogy az adománynak minősül-e vagy sem.

Adománynak minősül a törvény értelmében:

– a közhasznú szervezet – így jelen esetben közhasznú egyesület - részére a közhasznú tevékenység támogatására,

– az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, azzal a feltétellel, hogy az nem jelent a Tao. tv-ben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.

A fentiek kapcsán rendkívül fontos rögzíteni, hogy olyan támogatást, amely adománynak minősül kizárólag közhasznú egyesület fogadhat el és kizárólag ilyen egyesület jogosult az adókedvezmény feltételét képező ún. adományigazolás kiállítására.

Az adományban részesülő szervezet a támogató részére a támogatásnyújtás időpontjában, de legkésőbb az adóév végéig rendelkezésre bocsátja az adományigazolást, amelynek az alábbiakat kell tartalmaznia:

• mindkét fél (tehát a kiállító és a támogató (társasági adóalany) azonosító adatait, így a nevét, a székhelyét, az adószámát,
• az adomány (támogatás, juttatás) összegét,
• a támogatott célt.

Az adományozót a fenti feltételek teljesülése esetén a következő adókedvezmény illeti meg a társasági adórendszerében:

Nem kell megnövelni az adományozó adózás előtti eredményét egyrészt az adomány címen nyújtott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás) adóévi ráfordításként elszámolt összegével, amennyiben az adományozó rendelkezik adományigazolással.

Továbbá adóalap-csökkentő tétel érvényesíthető az adományozó esetén a közhasznú tevékenység támogatásaként nyújtott adomány értékének

• 20 százalékáig közhasznú szervezet támogatása esetén,
• 40 százalékáig tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig.

Fontos rögzíteni, hogy amennyiben az adományozó nem társasági adóalany – így például magánszemély, vagy egyéni vállalkozó – úgy értelemszerűen a fenti kedvezmények igénybevételére nem jogosult.

A hivatkozott kedvezmény kapcsán jól látható, hogy amennyiben az adományozás tartós adományozási szerződés keretében történik, úgy magasabb a kedvezmény mértéke. Akkor beszélhetünk tartós adományozásról, ha az adományozó szerződésben vállalja, hogy az adományt a szerződéskötés évében, és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.

E körben azt is fontos kiemelni, hogy amennyiben az adományozó a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette, mert a másik fél a közhasznúsági nyilvántartásból törlésre került vagy jogutód nélküli megszűnt, vagy bármilyen egyéb ok folytán nem került sor a teljesítésre, úgy tartós adományozásra tekintettel adott és a korábbi adóévekben adóalap-csökkentésként érvényesített többletkedvezményhez a Tao. tv. adóalap-növelő tételt ír elő egyfajta szankcióként.

Az adományozó jogutód nélküli megszűnése esetén szintén az adózás előtti eredményt növeli az adóévben vagy korábban a tartós adományozásra tekintettel elszámolt többletkedvezmény kétszerese, ha az adományozó a szerződésben vállaltakat jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette a szerződésnek megfelelően.

Az adományozónak nem minősülő támogatók is részesülhetnek adókedvezményben a következők szerint:

Az ilyen adózóknak nem kell megnövelniük az adózás előtti eredményüket az általuk az adóévben nem adomány céljából nyújtott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás, átvállalt kötelezettség) adóévi ráfordításként elszámolt összegével, amennyiben

• a juttatás nem külföldi személy részére történik,
• és az adózó rendelkezik a juttatásban részesülő (például nem közhasznú alapítvány) nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményébenbevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.

A fentiekből jól látható, hogy az egyesületek és egyéb civil szervezetek támogatása – függetlenül attól, hogy azok rendelkeznek-e közhasznú jogállással vagy sem – kedvező lehet a támogatást nyújtó adóalanyok részére is, ugyanakkor van néhány szempont, amelynek figyelembevétele elengedhetetlen ahhoz, hogy a folyamat végén a támogató a gyakorlatban is részesülhessen az adókedvezményekben.

Amennyiben úgy érzi, hogy ezen a területen segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat