Az előkészítő ülés szerepe az új büntetőeljárásban

Előkészítő eljárás

Jogszabályi változások:

A 2017. évi CX. törvény, azaz az új büntetőeljárási törvény 2018. július 1. napján lépett hatályba. Az új törvényt valamennyi folyamatban lévő és a hatályba lépést követően induló büntetőeljárásra egyaránt alkalmazni kell. Az új törvény egyértelmű célja az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása, amely érdekében kiemelt szerephez jutott a büntetőeljárásban az előkészítő ülés. amelynek menete és szabályai sok kérdést vetnek fel a gyakorlat számára és annak tényleges menete jelentősen befolyásolhatja a tárgyalás érdemi részét, így akár a végső ítéletet is.

Az előkészítő ülés célja:

Az előkészítő ülés nem keverendő össze az érdemi tárgyalással, hiszen az előkészítő ülés során, a vádlott meghallgatásán felül, bizonyítást nem folytatnak. Az előkészítő ülés törvény által meghatározott célja, az elkövetkezendő tárgyalások előkészítése, továbbá a vádlott és a védője lehetőséget kap, hogy kifejtse még az érdemi tárgyalások kezdete előtt a véleményüket a váddal kapcsolatban. A vádlott beismerheti bűnösségét a vádiratban írtakkal egyezően vagy a vádakat tagadva bizonyítási indítványt tehet azok cáfolatára.

Előkészítő ülés ideje:

Az előkészítő ülésre a vádemelést követően, a vádirat kézbesítését követő három hónapon belül kerül sor. Amennyiben az előkészítő ülést valamilyen oknál fogva elhalasztják, azt az eredeti időponttól számított két hónapon belül köteles a bíróság megtartani.

Jelenlét az előkészítő ülésen:

Az előkészítő ülés nyilvános eljárási cselekmény, amelyen azonban meghatározott szereplők részvétele kötelező.

Ilyen a vádlott is, aki nélkül a törvény szerint nem tartható meg az előkészítő ülés. Több vádlott esetén azonban külön is megtarthatóak az előkészítő ülések az eljárás egyes részeinek elkülönítése nélkül is. Amennyiben a vádlott nem tud megjelenni az előkészítő ülésen, haladéktalanul köteles erről a bíróságot értesíteni és megjelölni az előkészítő ülésen való megjelenését akadályozó tényezőt. Amennyiben ezt elmulasztja a vádlott, a bíróság intézkedhet az elővezettetéséről, amelynek költségeit a vádlott köteles megtéríteni.

A vádlotton kívül a védőnek, valamint az ügyésznek kötelező a jelenléte, ezen felül a bíróság értesíti a sértettet az előkészítő ülés idejéről, aki ezen időpontig terjesztheti elő polgári jogi igényét.

Tanúkat az előkészítő ülésen nem hallgatnak meg.

Az előkészítő ülés menete beismerés esetében:

Az ülés megnyitását követően a bíróság ismerteti a vádat, majd a törvénynek megfelelően figyelmezteti a vádlottat, hogy beismerheti a vádirat alapján a bűnösségét és lemondhat a tárgyaláshoz való jogáról, amelyet a bíróság enyhítő körülményként vesz figyelembe az ítélet meghozatalakor. Fontos kiemelni, hogy nem csak a vádiratban meghatározott teljes bűncselekményi halmaz tekintetében ismerhet be a vádlott, hanem akár meghatározott vádpontok tekintetében részben is.

Abban az esetben, ha a vádlott az előkészítő ülésen beismer, a bíróság a körülmények mérlegelését követően dönt arról, hogy elfogadják-e a beismerést. Ha a bíróság valamennyi vádlott esetében elfogadja a beismerést, akkor a büntetőeljárás akár az előkészítő ülésen is lezárulhat, hiszen ebben az esetben az ítélet meghozatalára is lehetősége van a bíróságnak, amennyiben nincs további a vádlott bűnösségét nem érintő megválaszolandó kérdés.

A beismerést elfogadó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azt később visszavonni sem lehet. Tekintettel arra, hogy ezen beismerő nyilatkozattal az ügyre nézve visszavonhatatlan nyilatkozatot tesz a vádlott, így nélkülözhetetlen, hogy a beismerésre csak a védővel történő konzultációt követően kerüljön sor.

Az előkészítő ülés menete beismerés hiányában:

Abban az esetben, ha a vádlott nem ismeri be bűnösségét, a bíróság tájékoztatja a vádlottat, hogy előadhatja a védekezését alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, indítványozhatja a korábbiakban előterjesztett bizonyíték kirekesztését, valamint megjelölhet olyan vádirati részeket, melyek valóságát elfogadja, ezzel gyorsítva az eljárás lefolyását.

A bizonyíték előterjesztésével kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az előkészítő ülést követően főszabályilag akkor van lehetőség bizonyítási indítvány előterjesztésére, ha a bizonyíték vagy az alapjául szolgáló tény az előkészítő ülés után keletkezett vagy arról önhibáján kívül nem szerzett tudomást az előkészítő ülés előtt. Ezen esetben tizenöt napon belül kell azt indítványoznia a bíróságnak, a tudomást szerzéstől számítva.

Megjegyzendő, hogy amennyiben az előkészítő ülésen nem történik beismerés az nem akadálya annak, hogy később a büntetőeljárás során a vádlott beismerjen.

Az előkészítő ülés befejezését követően – amennyiben nem történt beismerés – a bíróság berekeszti az előkészítő ülést és kitűzi az érdemi tárgyalás időpontját.