Bűncselekmény a hálapénz adása vagy elfogadása?

hálapénz

Manapság a sajtóban nagy felhangot kapott, hogy a magyar társadalomban gyakorlatilag szokásnak mondható hálapénznek a jogalkotó büntetőjogi eszközökkel kíván véget vetni, annak kriminalizálása által. Jelen cikkünkben a hálapénz adásának és elfogadásának büntetőjogi vonatkozásait kívánjuk bemutatni.

A mély társadalmi gyökerekkel rendelkező hálapénz a büntetőjogi joggyakorlatban is kimunkálásra került és a Kúria az alábbi módon határozta meg a hálapénz fogalmát: „Hálapénz az a juttatás, amelyet az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét követően a beteg vagy hozzátartozója hálája, köszönete jeléül a szolgáltatásban közreműködő egészségügyi dolgozónak nyújt.”1 A hálapénz fogalma alá eső juttatás pedig jogszerűnek minősült 2021. január 1. napját megelőzően. Nem minősült hálapénznek azonban a Kúria szerint az előre – az egészségügyi ellátás, gyógykezelés megkezdése előtt – adott előny és az sem, amit a beteg nem saját elhatározásából szolgáltat,2 így az ilyen módon adott juttatás adása vagy elfogadása 2021. január 1. napját megelőzően is bűncselekménynek minősült, mégpedig vesztegetésnek és vesztegetés elfogadásának attól függően, hogy azt az elkövető adta vagy kapta.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény -az orvosi bérek megemelése mellett- a hálapénz eddig legálisnak tekinthető változatát is büntetőjogi szankciókkal rendeli súlytani, mely következtében a Büntető törvénykönyv vesztegetés és vesztegetés elfogadása bűncselekményeket is módosította a jogalkotó, 2021. január 1. napjától.

A jogszabályi változás következtében a Büntető Törvénykönyv 290. § (6) bekezdése szerint: „Aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”, valamint a 291. § (6) bekezdése szerint: „ E § alkalmazásában az egészségügyi szolgáltatással összefüggésben jogtalan előnynek minősül az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerinti jogtalan előny”.

A hivatkozott jogszabályi rendelkezések pedig annyit jelentenek, hogy a hálapénzt adó páciens mostantól egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető, míg a Kúria hálapénz fogalma alá nem eső pl. az egészségügyi szolgáltatást megelőzően a díjat meghaladóan kért összeget adó páciens azonban továbbra is három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető, valamint a hálapénzt elfogadó orvost a jogszabály három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

A fentiek alól az egészségügyről szóló törvény annyi kivételt tesz, hogy engedélyezi, hogy az egészségügyi dolgozó a szolgáltatás nyújtását követően egy alkalommal elfogadjon egy ajándékként adott olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5%-át,3 amely 2021-ben kb. 5.500,- Ft összegnek felel meg.4

A sajtóban a jogszabályi változások következtében elterjedtek olyan hírek is, hogy a jogszabály a hálapénz fogalma alá nem eső vesztegető pácienst jobb helyzetbe hozza, hiszen lehetővé teszi vele szemben a büntetés korlátlan enyhítését vagy mellőzését, amennyiben a bűncselekményt feltárja a hatóság előtt, mielőtt az a tudomásukra jutott volna, még a hálapénzt adó páciens esetében ezen lehetőség kizárt.5

Azonban a jogirodalom szerint ez téves következtetés, hiszen a büntetés korlátlan enyhítésére vagy mellőzésére mindkét esetben sor kerülhet,6 hiszen ezzel a vesztegetés enyhébb változata kerülne hátrányosabb helyzetbe, ami a jogalkotói szándékkal ellentétes lenne.

A korrupciós bűncselekmények feltárásával kapcsolatos nehézségek kiküszöbölése érdekében, a jogalkotó a rendőrség berkeiben elterjedt megbízhatósági vizsgálat keretét kiterjesztette az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állókra is, amelyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat Egészségügyi Szolgáltatók Védelmi Főosztálya fog elvégezni.7

A megbízhatósági vizsgálatok során pedig az NVSZ tagjai kilétük felfedése nélkül azt fogják ellenőrizni, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló dolgozók a jogszabályi előírásoknak megfelelően, befolyásmentesen tesznek-e eleget kötelezettségeiknek, mely során akár hálapénz felajánlásával is „tesztelhetik” az egészségügyi dolgozókat.

Amennyiben cikkünkkel kapcsolatban további kérdése lenne vagy ezen a területen jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat


1. BH 2020.11.320
2. BH 2020.11.320
3. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 138/A. § (4)
4. Dr. Ambrus István – Büntetőjog 2021 – a pénzmosás újrahangolt tényállása és a hálapénz kriminalizálása
5. https://hvg.hu/360/20210125_halapenz_buncselekmeny_nemzeti_vedelmi_szolgalat_megbizhatosagi_vizsgalat
6. Dr. Ambrus István – Büntetőjog 2021 – a pénzmosás újrahangolt tényállása és a hálapénz kriminalizálása
7. http://nvsz.hu/szervezet/nemzeti-vedelmi-szolgalat/kszvsz-igazgatosag/eszv-foosztaly