Elévülhet-e a tartozás, ha már végrehajtás alatt van?

végrehajtás

Ebben a cikkünkben arra kívánunk választ adni, hogy a hatályos jogszabályok szerint egy követelés elévülhet-e, amennyiben annak érvényesítése céljából már a jogosult végrehajtási eljárást indított. Azonban ahhoz, hogy ezt meg tudjuk válaszolni mindenekelőtt érdemes pár szót ejteni arról, hogy mi is az az elévülés, mennyi a határideje, illetve milyen joghatással bír.

A Polgári Törvénykönyv szerint amennyiben egy követelés elévül, úgy az igényvesztetté válik és azt bírósági eljárásban érvényesíteni nem lehet. Ez azonban magát a követelést nem szünteti meg, csak kizárja azt, hogy a jogosult azt bírósági eljárás során érvényesítse. Ebből pedig az következik, hogy abban az esetben, ha a kötelezett azt önként teljesíti, később már nem követelheti vissza arra hivatkozva, hogy elévült követelést teljesített, hiszen ennek ellenére a teljesítés jogszerű volt.

Az elévülés általános határideje öt év, ettől azonban a jogszabály, vagy a felek egyező akarattal eltérhetnek, azonban ez kifejezetten ritka.

Kiemelendő az is, hogy az elévülést még bírósági eljárásban sem veszik figyelembe hivatalból, ami azt jelenti, hogy a bíróságnak nincs kötelezettsége arra, hogy ezen körülményt magától vizsgálja, mivel arra a kötelezettnek kell hivatkoznia, hogy figyelembe vegyék.

Fontos az is, hogy az elévülési határidő meg tud szakadni, így a követelés annak esedékességének napjától számított öt év elteltével nem feltétlen fog elévülni.

Az elévülést megszakító körülményeket a Polgári Törvénykönyv sorolja fel:

  • a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
  • a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
  • a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott;
  • a követelés csődeljárásban történő bejelentése; vagy
  • ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

Ha a felsorolt körülmények bekövetkeznek, akkor az elévülési határidő megszakad és a határidő a megszakítás pillanatától kezdve újból kezdődik.

Ezzel pedig el is érkeztünk a végrehajtási eljárásig, hiszen a fent felsorolt körülmények alapján a követelés elévülésének határideje megszakad, ha a jogosult bírósági eljárásban érvényesíti azt majd, ha végre kívánja hajtani azt végrehajtási eljárásban, akkor a végrehajtást onnantól kezdve a kötelem módosítása, illetve a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

Ilyen végrehajtási cselekmények lehetnek például az adós vagyonának felkutatása iránt kiadott megkeresések, a bankszámlapénz lefoglalása iránt kiadott lefoglalás (inkasszó), vagy az ingatlan vagy egyéb ingó dolog elárverezése.

A fentiekből azonban az is következik, hogy ha a végrehajtási eljárásban ilyen cselekményre nem kerül sor öt éven keresztül, akkor a követelés elévülhet, így azt már végrehajtani sem lehet jogszerűen.

Ez pedig a gyakorlatban nagyon sokszor elő is fordul, hiszen abban az esetben, ha a végrehajtási eljárás megindulásakor az adósnak nincsen fellelhető és végrehajtható vagyona, általában a végrehajtó az eljárást felfüggeszti és további végrehajtási cselekményeket csak a jogosult kérelmére fog lefolytatni, amire sok esetben már nem kerül sor, így a követelés elévül.

Felmerül persze a kérdés, hogy ilyenkor mit tehet az adós? Hiszen a fent előadottak alapján a végrehajtó sem veheti hivatalból figyelembe az elévülést, így ha arra valamilyen hivatalos formában nem hivatkozik az adós a követelés végrehajtásra kerülhet annak elévülése ellenére.

Ebben az esetben tájékoztatni kell a végrehajtót hivatalos úton arról, hogy a követelés elévült és kérni kell, hogy folytassa le a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 41. §-a szerinti eljárást.

Ezen eljárás során a végrehajtó a jogosultat felhívja arra, hogy nyilatkozzon a tekintetben, hogy elévült-e a követelés, amelyre tizenöt napja van a jogosultnak. Ha a jogosult elismeri, hogy a követelés elévült, akkor a végrehajtási költségek megfizetését követően a végrehajtási eljárás megszüntetésre kerül. Abban az esetben, ha a jogosult nem ismeri el, akkor viszont végrehajtás megszüntetése iránti pert kell kezdeményezni a végrehajtást foganatosító bíróság előtt, amely során, ha megállapításra kerül, hogy öt éven belül végrehajtási cselekmény nem került foganatosításra úgy a bíróság fogja megszüntetni a végrehajtási eljárást.

Ha úgy gondolja, hogy ezen a területen jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat