Eljárásjogi útmutató a veszélyhelyzet idejére

Eljárásjogi útmutató a veszélyhelyzet idejére

A 2020. március 31. napján megjelent Magyar Közlöny két fontos rendelet keretében rögzít olyan intézkedéseket, amelyek a rendkívüli helyzet idején szabályozzák a különböző hatóságok, bíróságok és egyéb szervezetek működését, továbbá ezekhez kötődően a különböző eljárások lefolyását.

Az érintett rendeletek egyike a 73/2020. (III. 31.) Korm. rendelet, amely a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbítását mondja ki, így többek között hatályban maradnak a hiteltörlesztési moratóriummal kapcsolatos, a végrehajtási eljárások szünetelését kimondó rendelkezések is.

Az előzőeknél azonban sokkal több változást jelent a 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet hatálybalépése, amely a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről rendelkezik és érinti mind a hatósági, mind a bírósági eljárásokat.

Az eljárásjogi intézkedések jelentős számára tekintettel azokat csupán nagy vonalakban, egy-egy terület kiemelésével ismertetjük, különös figyelmet fordítva a gazdasági élet szempontjából releváns eljárásokra.

Összegzésképp azonban valamennyi érintett eljárás tekintetében felismerhető azon jogalkotói törekvés, miszerint a rendelet célja, hogy ezek az eljárások tovább folytatódjanak, a megindult eljárásokban – a körülményekhez képest – érdemi cselekmények történjenek, sőt amennyiben ennek feltételei fennállnak egyeseket akár le is lehessen zárni.

A rendelet értelmében a változások a következők:

  • a kézbesítési kifogás, valamint a veszélyhelyzet ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele;
  • a fizetési meghagyásos eljárások esetén nincs lehetőség beadvány szóbeli előterjesztésére a közjegyzőknél, továbbá a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére nem kerülhet sor azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik;
  • a bíróságok esetén a személyes ügyfélfogadás, valamint a jogi képviselő vagy védő nélkül eljáró ügyfél által szóban előterjesztendő kérelem és indítvány jegyzőkönyvbe foglalására meghatározott ügyfélfogadás szünetel;
  • a cégnyilvántartás és civil szervezetek nyilvántartása tekintetében a nyilvántartó bíróság kizárólag okirati bizonyítást folytathat le, továbbá a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat kizárólag elektronikus úton nyújt céginformációs és egyéb szolgáltatást;
  • a rendelet a polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozóan számos előírást fogalmaz meg, amelyek mind az új Pp. mind a régi Pp. alapján folyó eljárásokra vonatkoznak, ezek kapcsán külön hangsúlyozzuk, hogy jelen cikk nem minősül teljes körű tájékoztatásnak, ugyanakkor fontos kiemelni az alábbiakat:
    • a rendelet eltérő rendelkezése hiányában a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti;
    • peres eljárásokban a perfelvétel a perfelvételi tárgyalás mellőzésével folytatásra kerül, a feleknek írásbeli nyilatkozattételre nyílik lehetősége;
    • peres eljárásokban a(z) (érdemi) tárgyalások lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kerülnek megtartásra, ennek hiányában tárgyalás megtartása helyett a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be;
    • peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye;
    • személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni;
    • az első fokon eljáró bíróság – törvény eltérő rendelkezése esetében is – egy hivatásos bíróból áll;
    • a veszélyhelyzet ideje alatt a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetlevelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban, a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti, ezeket a bíróságbejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni;
    • a bíróságoknak lehetőségük van ítéletet hozni, ezt természetesen tárgyaláson kívül tehetik meg;
  • a közjegyző előtti nemperes eljárások esetén főszabály szerint a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti, személyes cselekményeknek nincs helye, a hagyatéki eljárásokban a veszélyhelyzet ideje alatt tárgyalást kitűzni nem lehet, azt a közjegyző a veszélyhelyzet megszűntét követő időpontra halasztja el, ugyanakkor végintézkedés hiányában főszabály szerint a hagyaték tárgyalás tartása nélkül is átadható;
  • a büntetőeljárások tekintetében a rendelet eltérő rendelkezése hiányában, a veszélyhelyzet a határidők folyását és a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és egyéb szervek eljárási feladatait, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek eljárási kötelezettségeit nem érinti, az eljárási cselekményeket – ideértve a tárgyalást, nyilvános ülést, ülést és tanácsülést is – a Be. és e rendelet szabályai szerint kell végrehajtani – jelen pontban ismételten felhívjuk a figyelmet a rendelet kapcsolódó előírásainak, kivételeinek részletes átolvasására!

A fentiek tükrében jól látható, hogy a napvilágot látott előírások sok szempontból átalakítják a járványhelyzet előtt folyt eljárások szabályait, lehetővé téve ezáltal azok ismételt megindítását, folytatását, sőt akár lezárását is.

Jelen cikk nem minősül teljeskörű tájékoztatásnak, jogi tanácsadásnak, így az egyedi ügyek tekintetében mindenképpen javasoljuk a hivatkozott rendeletek teljeskörű áttekintését, továbbá jogi képviselő igénybevételét.

Kapcsolat