Elkövethetek-e bűncselekményt a virtuális térben anélkül, hogy tudnék róla?

Online bűnözés

A koronavírus megjelenésével és elterjedésével számos olyan, a társadalom védelmét szolgáló biztonsági intézkedés került bevezetésre, amelyek szükségesnek mutatkoztak az ember egészségének megóvása érdekében. A járványhelyzetnek köszönhetően sok munkahely és oktatási intézmény is átváltott a távolsági munkavégzésre, illetve távoktatásra. Ebből kifolyólag mind a fiatalkorúak, mind pedig a felnőttek körében jelentősen megnőtt a számítógép előtt, valamint az online térben eltöltött idő.

Az offline élet szabályai könnyebben átláthatóak, követhetőek, hiszen alapjai ezeréves magatartási normákon alapulnak. Az internet és a kibertér sem éppen újkeletű fogalmak, viszont a technológia folyamatos fejlődésének köszönhetően sokkal nehezebb lépést tartani azzal, hogy az online térben és az internet világában mely szabályok a követendőek.

Jelen cikkben a virtuális térben megvalósítható néhány gyakrabban előforduló szabálysértésre és bűncselekményre kívánjuk felhívni a figyelmet a teljesség igénye nélkül.

Hackerkedés, adathalászat, online zaklatás, szerzői jogok megsértése. Ezek a kifejezések a legtöbb ember számára nem ismeretlenek, azonban a fogalmak hátteréül szolgáló törvényi tényállás pontos ismeretének hiányában, olykor fel sem merül az internetező fejében az, hogy cselekményével, akár bűncselekményt is megvalósíthat.

Hackerkedés

Szűkebb értelemben akkor beszélhetünk információs rendszerrel szemben elkövetett bűncselekményekről, amikor a deliktumok kifejezetten az információs rendszer, a számítógépes programok, adatok ellen irányulnak, az információs rendszer integritását sértik.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) külön fejezetben szabályozza az információs rendszer elleni bűncselekményeket tekintettel arra, hogy ezek jogilag védett tárgya minden esetben az információs rendszerek megfelelő működéséhez és az abban foglalt adatok megőrzéséhez fűződő társadalmi érdek védelme.

A Btk. a 423. §-ban szabályozza az információs rendszer vagy adat megsértését.

A törvény három fordulatban szabályozza a bűncselekmény elkövetési magatartásait. A bűncselekmény elkövetésének enyhébb alapesetében a törvény úgy fogalmaz, hogy:

Btk.423. § (1) Aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő

A bűncselekmény megállapításához szükséges, hogy az információs rendszer védelme aktív és technikai rendszer segítségével biztosítva legyen, tehát nem lesz jogosulatlan a belépés, ha az információs rendszer nincsen felhasználó azonosítóval, jelszóval vagy egyéb védelemmel ellátva.

A törvény már három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti azt az elkövetőt, aki az információs rendszer működését jogosulatlanul, vagy a jogosultság kereteit megsértve akadályozza, illetve aki az információs rendszerben lévő adatot megváltoztatja, vagy törli.

A törvény ebben a fordulatban nem határozza meg konkrétan az elkövetési magatartásokat, így bármely cselekmény tényállás szerű lehet, amely az információs rendszer működését akadályozza.

Akadályozáson nem csupán az értendő, hogy a rendszer egyáltalán nem működik, vagy nem megfelelően működik, hanem az is, hogy nem alkalmas a rendeltetésének megfelelő ellátására. Így a Btk. a 423. §-ban szabályozott bűncselekmény valósul meg akkor is, ha az elkövető adatok hiteles igazolására történő nyilvántartásban, így akár egy tanulmányi eredményeket rögzítő NEPTUN rendszerben adatokat változat meg, töröl, vagy valótlan adatokat visz be. A Legfelsőbb Bíróság például ezt az elkövetési magatartást állapította meg abban az ügyben, ahol az elkövető az ETR rendszerben a nem teljesített vizsgát jelölő adatot változtatta meg eredményes vizsgára1.

Adathalászat

Adathalász tevékenység során az elkövető személyes adatokat, magántitkot, üzleti vagy gazdasági titkot próbál megszerezni többnyire álnéven küldött e-mailek, vagy hamisított webhelyek segítségével, abból a célból, hogy azokat később jogosulatlanul felhasználhassa. Az adathalász tevékenységek elsődlegesen inkább a nagyvállalatok üzleti és gazdasági titkainak megszerzése céljából indulnak, azonban az utóbbi időben egyre elterjedtebbek a magánszemély bizalmas adatainak (jelszavak, bankszámla adatok) megszerzésére irányuló cselekmények.

A Btk. 422. §-ban meghatározottak alapján tiltott adatszerzés bűncselekménye:

,,Btk. 422. § (1) Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából

  • más lakását, ahhoz tartozó egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja,
  • más lakásában, ahhoz tartozó egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával titokban megfigyeli vagy rögzíti,
  • más postai küldeményét vagy egyéb zárt küldeményét titokban felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti,
  • elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban kifürkészi, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,
  • információs rendszerben kezelt adatokat titokban kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,
    bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

422. § (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott módon megismert személyes adatot, magántitkot, gazdasági titkot vagy üzleti titkot továbbít vagy felhasznál.

A törvény a bűncselekmény négy, egyező tárgyi súlyú alapesetét szabályozza az (1), (1a), (2), illetve (3) bekezdéseiben.2

A Btk. az első bekezdésében meghatározott alapeset d) és e) pontjában szabályozza azokat az elkövetési magatartásokat, amelyek az információs rendszerben kezelt adatok titokban történő kifürkészésére, valamint az észleltek technikai eszközzel történő rögzítésére irányulnak. Az információs rendszerben kezelt adatokat titokban történő kifürkészése a jogosulatlan belépéssel vagy bennmaradással már megvalósulhat és önmagában is alkalmas lehet az előző pontban részletezett információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekmény Btk. 423. § (1) bekezdésében meghatározott fordulatának a megállapítására. A jelen pontban tárgyalt bűncselekmény megvalósulásához viszont az is szükséges, hogy az adatok kifürkészését követően az elkövető a megszerzett adatokat technikai eszköz segítségével rögzítse.

Az adathalász tevékenységek szempontjából érdemes megemlíteni azt, hogy az elkövető tudattartamának mindenképpen az egyenes szándékkal történő elkövetésre kell kiterjednie, tehát a tudatának át kell fognia azt, hogy a cselekmény, amelyet éppen megvalósítani igyekszik, az egy másik személy bizalmas adatainak megszerzésére irányul, sőt egyenesen ezzel a célzattal kell elkövetnie a cselekményt. Így a jelen pontban leírtakat összegezve például bűncselekményt valósít meg az a felhasználó is, aki tréfából, vagy bosszúból egy barátja vagy haragosa Facebook, Instagram, illetve egyéb közösségi média profiljába lép be jogosulatlanul, abból a célból, hogy az ott található privát levelezéseket megtekintse, és azokról másolatot készítsen, akár egy esetleges későbbi zsarolás céljából. Ezzel a cselekményével a leleményes felhasználó egyébként kapásból három bűncselekmény törvényi tényállását is kimeríthetné.

Internetes zaklatás – Cyberbullying

Az internetes zaklatásnak az utóbbi időben egyre nagyobb szerepe van különösen a fiatalkorúak tekintetében. A közösségi média platformok térhódításával pedig csak egyre több olyan, a fiatalok rajongásának örvendő online felület jön létre, ahol a felhasználók úgy érzik, hogy bármit megtehetnek, bármilyen véleményt nyilváníthatnak, hiszen cselekményük úgysem járhat semmilyen negatív következménnyel.

A Btk. 222. § (1) bekezdése az alábbiakat határozza meg a zaklatás alapeseteként:

Btk. 222. § (1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Mi számít zaklatásnak?

A zaklatás magában foglal minden sürgető, gyakran mások zavarását, háborgatását célzó tevékenységet. Felöleli a pszichésen ható, folytonosan nyugtalanító, mást lelkileg is gyötrő magatartást, amely másban vagy másokban nyugtalanságot, hányatottságot eredményezhet. Így például online zaklatás sértettje lesz az a személy, aki többször is sértő, bántó vagy megalázó üzeneteket kap az interneten keresztül.

A törvényi tényállás célzatot is magában foglal, ezért a bűncselekmény akkor valósul meg, ha az elkövető célja az, hogy mást megfélemlítsen, illetőleg más mindennapi életvitelébe beavatkozzék.

A bűncselekmény elkövetési magatartásai más vagy mások tartós vagy rendszeres háborgatása, a fenyegetés, illetve a sértő vagy veszélyeztető esemény látszatának keltése. Háborgatásnak az olyan zaklató tevékenység minősül, amely alkalmas arra, hogy valakinek a mindennapi életvitelét befolyásolja vagy megnehezítse. Így zaklató jellegű magatartásnak tekinthetők a közösségi média platformokon továbbított rendszeres sértő üzenetek, a másik személy nyilvános online platformon történő megalázása, vagy egy másik személyről készült megszégyenítő fotók nyilvánossá tétele.

Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése

Btk. 385. § (1) Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.

A bűncselekmény jogi tárgya a szerzői jogi védelem alá tartozó alkotásokhoz fűződő vagyoni viszonyok rendje, ezen belül a tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotások szerzőinek és a kapcsolódó jogosultaknak a jogai.

A szerzői jogot sértő bűncselekmények, illetve szabálysértések online térben történő elkövetésére úgy kerül sor, hogy az elkövető adattartalmat (pl. zenét, filmet, ebookot, programokat) oszt meg a virtuális térben, olyan módon, hogy ahhoz a szerző nem járult hozzá. Legtipikusabb iskolapéldája az online tér segítségével megvalósított szerzői jogsértésnek a torrentezés. Magyarországon a letöltés nem büntetendő, tehát ha valaki az adattartalmakat letölti saját használatra, azzal nem valósít meg bűncselekményt. A torrent oldalak és programok lényege azonban pontosan a kölcsönös megosztásban rejlik. Ahhoz, hogy valaki a közösség tagjává váljon és le tudjon tölteni tartalmakat, adnia is kell, tehát a letöltésért cserében vissza is kell töltenie a tartalmakat. Ez az a pont, ahol torrenthasználó cselekménye már szabálysértéssé vagy bűncselekménnyé válik.

Jelen cselekmény szabálysértési és bűncselekményi voltának elhatárolására a 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 23/A. § (1) bekezdésében foglalt százezer forintos értékhatár szolgál alapul, tehát aki a cselekményét százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követi el, az csupán a szabálysértési alakzatért fog felelni.

Megjegyezendő, hogy a jelen cikkben részletezett bűncselekmények mindegyike az elkövetés szándékos alakzatát megkívánó bűncselekmény, így ahhoz, hogy ezek a bűncselekmények valóban megvalósuljanak, az elkövető tudattartamának ki kell terjednie arra, hogy a cselekmény, amelyet megvalósítani igyekszik, az a társadalomra veszélyes cselekménynek minősül, arról viszont már nem kell tudomással bírni, hogy a cselekmény, amelyet megvalósít a Btk. pontosan melyik rendelkezésébe ütközik.

Ha úgy gondolja, hogy ezen a területen jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat


1. BH 2009.9.264 I.
2. 2012. évi C. törvény 422. §