Érdemesebb a kata helyett az átalányadózást választani 2022-ben?
Az új év kezdetével bizonyára sokakban felmerül számos kérdés azzal kapcsolatban, hogy a gazdasági tevékenységük végzése során melyik adózási forma lehet a jobb választás, ráadásul a 2022-től átalakuló átalányadózás több egyéni vállalkozónak kedvezőbb opció lehet, mint a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója). Ebben a cikkben a megfelelő adózási forma megválasztásában kívánunk egy kis segítséget nyújtani.
Kezdjük talán onnan ezt a kérdéskört, hogy mi az átalányadónak a lényege. Ez abban rejlik, hogy ebben az esetben nem a költségszámlák szerint valósul meg az adó alapjának a csökkentése, hanem törvényben rögzített költséghányadok vannak, amelyek mértékét a végzett tevékenység határozza meg. Ilyenkor a bevételt az adott, meghatározott költséghányaddal kell csökkenteni, így kapjuk meg a jövedelmet, mely az adó alapja, tehát ez után kell adót fizetni.
Ahhoz, hogy valaki átalányadózást választhasson, az szükséges, hogy az előző adóévben ne lépje túl az éves minimálbérnek a tízszeresét és várhatóan a tárgyévben se haladja meg azt.
2021-ben az Országgyűlés elfogadta a 2021. évi LXIX. törvényt az egyes adótörvények módosításáról. A legfontosabb változások között szerepel az, hogy a korábbi költséghányad kulcsok helyett csak 3 költséghányad kulcs marad, a 40%, a 80% és a 90%. Ezen felül bevezetésre kerül egy adómentes adóalap összeghatár, amely az éves minimálbér fele, a 2022-ben bevezetésre kerülő minimálbérrel számolva ez 1.200.000, -Ft összeg.
A 40%-os, és a 80%-os költséghányadok tekintetében az éves minimálbérnek a tízszereséig választható az átalányadózás, tehát 24.000.000, -Ft-ig. Hogyha az átalányadózó csak és kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, akkor az értékhatár az éves minimálbérnek az ötvenszerese.
Fontos tudni, hogy a 40%-os költséghányadot tekintjük az alapesetnek, tehát ha valaki nem tartozik a 80%-os vagy a 90%-os költséghányadba, akkor ezt kell alkalmazni. Azt, hogy ki tartozik a 80%-os költséghányadba, a törvény tételes felsorolása alapján lehet meghatározni, de többek között ide tartozik a mezőgazdasági termék-előállítás, az építőipari kivitelezés, az építőipari szolgáltatás, a taxis személyszállítás, a közúti áruszállítás, a fényképészet, a fodrászat, szépségápolás, és a számítógép, kommunikációs eszköz javítása is. A 90%-os költséghányad pedig azoknál alkalmazandó, akik az adóévben kizárólag kereskedelmi tevékenységből szereznek bevételt, és a mezőgazdasági őstermelők esetében is ez a költséghányad az irányadó.
Értve már az átalányadózás működését, érdemes átgondolni azt, hogy melyik adózás éri meg jobban. Itt persze számít a főállás vagy mellékállás, a költséghányad mértéke, és az adókedvezmények, ugyanis ezekre tekintettel kell ebben a kérdésben döntést hozni, számításokat végezni, természetesen figyelemmel a tb járulékra és a szochóra is.
Általánosságban elmondható, hogyha főállással, 40%-os költséghányaddal és 12 millió forintos bevétellel, adókedvezmények nélkül számolunk, akkor az átalányadó nem jobb választás, mint a kata. Számításokat végezve nagyjából az mondható el, hogy 14 millió forintos bevételnél, 80%-os költséghányadot tekintve már érdemes az átalányadózásban gondolkodni. Például, ha már 24 millió forintos bevételt veszünk figyelembe, és 80%-os költséghányadot, akkor jobb megoldásnak tűnik az átalányadózás a katánál. Mellékállásban, egyetem és nyugdíj mellett pedig szintén érdemes az átalányadózás lehetőségét mérlegelni.
Ha adózási kérdéssekkel kapcsolatban jogi tanácsadásra van szüksége, forduljon irodánkhoz bizalommal!
KapcsolatLegújabb cikkek
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.
A tulajdoni lap rejtelmei – avagy útmutatás ahhoz, hogy mit érdemes figyelni a tulajdoni lapon
A tulajdoni lap egy olyan okirat, amelyen megtalálható az összes fontos információ egy adott ingatlanról az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. Magyarországon minden ingatlan szerepel a Földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásában, így tehát minden ingatlannak van tulajdoni lapja. Kérdés azonban, hogy mit is árul el egy tulajdoni lap, milyen adatokhoz juthatunk általa. Ebben a cikkben a tulajdoni lapon szereplő információkkal kapcsolatban szeretnénk hasznos tanácsokat megosztani.