Érdemesebb a kata helyett az átalányadózást választani 2022-ben?

Átalányadózás

Az új év kezdetével bizonyára sokakban felmerül számos kérdés azzal kapcsolatban, hogy a gazdasági tevékenységük végzése során melyik adózási forma lehet a jobb választás, ráadásul a 2022-től átalakuló átalányadózás több egyéni vállalkozónak kedvezőbb opció lehet, mint a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója). Ebben a cikkben a megfelelő adózási forma megválasztásában kívánunk egy kis segítséget nyújtani.

Kezdjük talán onnan ezt a kérdéskört, hogy mi az átalányadónak a lényege. Ez abban rejlik, hogy ebben az esetben nem a költségszámlák szerint valósul meg az adó alapjának a csökkentése, hanem törvényben rögzített költséghányadok vannak, amelyek mértékét a végzett tevékenység határozza meg. Ilyenkor a bevételt az adott, meghatározott költséghányaddal kell csökkenteni, így kapjuk meg a jövedelmet, mely az adó alapja, tehát ez után kell adót fizetni.

Ahhoz, hogy valaki átalányadózást választhasson, az szükséges, hogy az előző adóévben ne lépje túl az éves minimálbérnek a tízszeresét és várhatóan a tárgyévben se haladja meg azt.

2021-ben az Országgyűlés elfogadta a 2021. évi LXIX. törvényt az egyes adótörvények módosításáról. A legfontosabb változások között szerepel az, hogy a korábbi költséghányad kulcsok helyett csak 3 költséghányad kulcs marad, a 40%, a 80% és a 90%. Ezen felül bevezetésre kerül egy adómentes adóalap összeghatár, amely az éves minimálbér fele, a 2022-ben bevezetésre kerülő minimálbérrel számolva ez 1.200.000, -Ft összeg.

A 40%-os, és a 80%-os költséghányadok tekintetében az éves minimálbérnek a tízszereséig választható az átalányadózás, tehát 24.000.000, -Ft-ig. Hogyha az átalányadózó csak és kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, akkor az értékhatár az éves minimálbérnek az ötvenszerese.

Fontos tudni, hogy a 40%-os költséghányadot tekintjük az alapesetnek, tehát ha valaki nem tartozik a 80%-os vagy a 90%-os költséghányadba, akkor ezt kell alkalmazni. Azt, hogy ki tartozik a 80%-os költséghányadba, a törvény tételes felsorolása alapján lehet meghatározni, de többek között ide tartozik a mezőgazdasági termék-előállítás, az építőipari kivitelezés, az építőipari szolgáltatás, a taxis személyszállítás, a közúti áruszállítás, a fényképészet, a fodrászat, szépségápolás, és a számítógép, kommunikációs eszköz javítása is. A 90%-os költséghányad pedig azoknál alkalmazandó, akik az adóévben kizárólag kereskedelmi tevékenységből szereznek bevételt, és a mezőgazdasági őstermelők esetében is ez a költséghányad az irányadó.

Értve már az átalányadózás működését, érdemes átgondolni azt, hogy melyik adózás éri meg jobban. Itt persze számít a főállás vagy mellékállás, a költséghányad mértéke, és az adókedvezmények, ugyanis ezekre tekintettel kell ebben a kérdésben döntést hozni, számításokat végezni, természetesen figyelemmel a tb járulékra és a szochóra is.

Általánosságban elmondható, hogyha főállással, 40%-os költséghányaddal és 12 millió forintos bevétellel, adókedvezmények nélkül számolunk, akkor az átalányadó nem jobb választás, mint a kata. Számításokat végezve nagyjából az mondható el, hogy 14 millió forintos bevételnél, 80%-os költséghányadot tekintve már érdemes az átalányadózásban gondolkodni. Például, ha már 24 millió forintos bevételt veszünk figyelembe, és 80%-os költséghányadot, akkor jobb megoldásnak tűnik az átalányadózás a katánál. Mellékállásban, egyetem és nyugdíj mellett pedig szintén érdemes az átalányadózás lehetőségét mérlegelni.

Ha adózási kérdéssekkel kapcsolatban jogi tanácsadásra van szüksége, forduljon irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat


Forrás: 2021. évi LXIX. törvény egyes adótörvények módosításáról