Felmondható idő előtt a határozott időre kötött bérleti szerződés?
Sokan kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy a bérleti szerződés megkötésének időpontjában egy szerződést még kedvezőnek vélt feltételekkel kötünk meg, azonban később egyéb körülményekben bekövetkezett változás miatt a határozott idejű szerződés terhessé válik számunkra, így szabadulni kívánnánk abból.

Jelen cikkünkben azt kívánjuk bemutatni, hogy a határozott időre kötött bérleti szerződésekből milyen esetekben és hogyan szabadulhatunk.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Ptk.) szigorúbban rendelkezett a határozott idejű bérleti szerződések rendes felmondása tekintetében, hiszen azokat rendes felmondással a szerződés lejárata előtt megszüntetni nem lehetett, kizárólag a felek együttes megállapodása vagy az egyik fél rendkívüli felmondása szüntette azt meg. Rendkívüli felmondást pedig kizárólag súlyos szerződésszegésre lehetett alapítani, valamint a felmondást indoklással kellett azt ellátni, így annak esetei rendkívül korlátozottak voltak (Pl. bérbeadó nem biztosította a bérlemény rendeltetésszerű használatát, vagy azt valamivel ellehetetlenítette).
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) ezen kérdés tekintetében már nagyobb mozgásteret hagyott a feleknek és lehetővé tette a határozott időre kötött bérleti szerződés rendes felmondását is bizonyos feltételek mellett.
A Ptk. a bérleti szerződés közös szabályai között rendelkezik arról, hogy a határozott időre kötött bérleti szerződést bármelyik fél felmondhatja a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig. Abban az esetben, ha a rendes felmondási jogot a tizenötödik napot követően gyakorolja valamelyik fél, akkor kizárólag az azt követő hónap végére mondhatja fel a szerződést.
Azonban a Ptk. hatálya alatt lévő szerződések esetén is az idő előtti rendes felmondásra kizárólag akkor van lehetőség, ha a felek ezen jogot a szerződésben kikötötték.
Így abban az esetben, amennyiben ez nem kerül kikötésre, idő előtt a szerződést kizárólag közös megegyezéssel lehet megszüntetni vagy rendkívüli felmondással lehet az felmondani a másik fél szerződésszegésére alapítva.
A gyakorlatban legtöbb esetben lakások bérlete tekintetében kerülnek határozott idejű bérleti szerződések megkötésre, így azokra is érdemes kitérni, hogy a lakásbérleti szerződések tekintetében a jogalkotó megalkotott-e eltérő szabályokat.
Tekintettel arra, hogy a lakásbérleti szerződések tekintetében a Ptk. mellett a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Lakástörvény) is tartalmaz vonatkozó rendelkezéseket, így azok együttes vizsgálatával kaphatunk a fenti kérdésre választ.
Megvizsgálva őket azonban arra a megállapításra juthatunk, hogy sem a Ptk. vonatkozó rendelkezései, sem a Lakástörvény nem rendelkezik a fentiekhez képest eltérően, így a lakásbérleti szerződések is idő előtt rendes felmondással kizárólag akkor szüntethetőek meg, ha azt a felek a szerződésben egybehangzó akaratukkal kikötötték, ennek hiányában pedig kizárólag közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással lehet a szerződést megszüntetni.
Felvetődik a kérdés azonban, hogy milyen esetekben kell alkalmazni a régi Ptk-t és mikor a Ptk-t? A Ptk. rendelkezéseit 2014. május 15-ét, annak hatálybalépését, követően keletkezett jogviszonyok tekintetében kell alkalmazni, azonban a felek egy esetlegesen ezt megelőzően kötött szerződésük tekintetében közös megegyezéssel rendelkezhetnek úgy, hogy jogviszonyukra a módosítást követően a Ptk. rendelkezéseit tekintik irányadónak. A 2014. május 15. napját megelőzően megkötött szerződésekre pedig a régi Ptk. szabályai az irányadóak.
Ha úgy gondolja, hogy ezen a területen jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!
KapcsolatLegújabb cikkek
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.
A tulajdoni lap rejtelmei – avagy útmutatás ahhoz, hogy mit érdemes figyelni a tulajdoni lapon
A tulajdoni lap egy olyan okirat, amelyen megtalálható az összes fontos információ egy adott ingatlanról az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. Magyarországon minden ingatlan szerepel a Földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásában, így tehát minden ingatlannak van tulajdoni lapja. Kérdés azonban, hogy mit is árul el egy tulajdoni lap, milyen adatokhoz juthatunk általa. Ebben a cikkben a tulajdoni lapon szereplő információkkal kapcsolatban szeretnénk hasznos tanácsokat megosztani.