Garanciális, avagy a jótállási szabályok

A garancia és a jótállás gyakorlatilag szinonimaként használt fogalmak, azonban míg a garancia a köznyelvben terjedt el, addig a jogi terminológia kizárólag a jótállást használja.

De mit is jelent ténylegesen a garancia vagy a jótállás? A jótállás az azt vállaló fél fokozott felelősségvállalása a hibás teljesítésért, ami annyit tesz, hogy a jótállás időtartama alatt felelősséggel tartozik a hibásan átruházott termékért.

2021. január 1. napját megelőzően is volt fogyasztói szerződések esetén kötelező jótállás a vállalkozás részére, azonban az kizárólag egy éves időtartamra volt kötelező, és a mostani termékkategóriáknál szűkebb körre szólt.

A régi és az új szabályozás abban megegyezett, hogy a jótállási kötelezettség alsó határa 10.000,- Ft volt, azonban a mostani szabályozás sávos rendszert állapított meg, amely az alábbiak szerint néz ki:

• A 10.000-100.000,- Ft közötti termékek esetén a jótállási idő legalább egy év;
• a 100.001-250.000,- Ft közötti termékek esetén a jótállási idő legalább két év;
• a 250.000,- Ft feletti termékek esetén legalább három év a kötelező minimum jótállási idő.

Tekintettel arra, hogy a jogszabály kizárólag a kötelezően vállalt minimum jótállási időt határozza meg, attól a vállalkozások a fogyasztó javára eltérhetnek, így meghatározhatnak akár jóval hosszabb jótállási időt is, ezért érdemes a vállalkozásnál tájékozódni az általuk vállalt jótállási szabályokról.

A jótállási határidő az átadás napjával kezdődik, vagy abban az esetben, ha a vállalkozás alkalmazottja vagy megbízottja helyezi üzembe a fogyasztási cikket, akkor az üzembe helyezés napjával. A jótállás időtartama 2021. január 1. napjától meghosszabbodik kijavítás esetén azzal az idővel, amíg a fogyasztó a terméket használni nem tudta.

Kiemelendő azonban az is, hogy a határidő jogvesztő, így amennyiben a hibát a határidő leteltét követően jelentjük be, úgy a jogainkat már nem tudjuk gyakorolni.

Ahogy azt korábban említettünk a jótállással érintett cikkek köre is kibővült, például az alábbi kategóriákkal: nyílászárók, riasztóberendezések, napkollektorok, drónok, elektromos rollerek. A jótállási termékek teljes körét a vonatkozó kormányrendelet első melléklete tartalmazza.

A jótállási igényünket a jótállási jeggyel érvényesíthetjük, amennyiben azt nem kap a fogyasztó a szerződéskötés során, akkor a blokkal. 2021. január 1. napjától kezdve a jótállási jegyet a vállalkozás elektronikusan is kiállíthatja. Kiemelendő változás az is, hogy a vállalkozás nem teheti kötelezővé a jótállás érvényesítésekor a felbontott csomagolás visszaszolgáltatását sem.

A jótállási igényt a fogyasztó a vállalkozás valamennyi telephelyén, vagy a jótállási jegyen megjelölt szerviznél érvényesítheti.

A fogyasztó az alábbi igényekkel élhet a jótállási joga alapján: kérheti a termék kijavítását, a vételár leszállítását, a termék kicserélését, vagy a vételár teljes visszafizetését. Az új szabályozás szerint azonban az alábbi esetekben a vállalkozás kötelező a terméket kicserélni vagy, ha ez nem lehetséges a fogyasztó részére a vételárat visszafizetni:

• abban az esetben, ha az első javítás során kiderül, hogy a cikk nem javítható, és a fogyasztó másként nem rendelkezik;
• ha a jótállási időtartam alatt a cikk három javítás után ismét meghibásodik, és a fogyasztó eltérően nem rendelkezik; valamint, ha a fogyasztó nem igényli a vételár leszállítását, és nem kíván javítást;
• ha a kijavításra az igény közlésétől számított harminc napig nem kerül sor.

A termék cseréjére, vagy a vételár visszafizetésére nyolc napon belül sort kell keríteni.

Fontos újítás továbbá, hogy ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama meghaladja a tizenöt napot, akkor a vállalkozás köteles tájékoztatni a fogyasztót ezek várható időtartamáról.

Ha úgy gondolja, hogy ezen a területen jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat