A 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint a gyorshajtás közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegésnek minősül, melyet a jogszabály objektív felelősség alapján az elkövető személyének vizsgálata nélkül a gépjármű üzemeltetőjével szemben szabnak ki.
A köztudatban elterjedt 10%-os túllépés azonban koránt sem felel meg a valóságnak, hiszen a jogszabály egyértelműen megszabja, hogy mekkora közigazgatási bírságot kell kiszabni egyes sebességtúllépés esetén.
A közigazgatási bírság mértéke 30.000,- Ft-tól egészen 300.000,- Ft-ig terjed a túllépés mértékétől függően.
50 km/h sebességhatárig az alábbiak szerint állapítják meg a bírság mértéke:
túllépés mértéke | közigazgatási bírság mértéke |
---|---|
15 km/óra felett 25 km/óráig | 30.000,- Ft |
25 km/óra felett 35 km/óráig | 45.000,- Ft |
35 km/óra felett 45 km/óráig | 60.000,- Ft |
45 km/óra felett 55 km/óráig | 90.000,- Ft |
55 km/óra felett 65 km/óráig | 130.000,- Ft |
65 km/óra felett 75 km/óráig | 200.000,- Ft |
75 km/óra felett | 300.000,- Ft |
Még 50 km/h felett 100 km/h terjedő sebességhatár esetén az alábbiak
szerint állapítják meg a bírság mértékét:
túllépés mértéke | közigazgatási bírság mértéke |
---|---|
15 km/óra felett 30 km/óráig | 30.000,- Ft |
30 km/óra felett 45 km/óráig | 45.000,- Ft |
45 km/óra felett 60 km/óráig | 60.000,- Ft |
60 km/óra felett 75 km/óráig | 90.000,- Ft |
75 km/óra felett 90 km/óráig | 130.000,- Ft |
90 km/óra felett 105 km/óráig | 200.000,- Ft |
105 km/óra felett | 300.000,- Ft |
Valamint 100 km/h sebességhatár felett:
túllépés mértéke | közigazgatási bírság mértéke |
---|---|
20 km/óra felett 35 km/óráig | 30.000,- Ft |
35 km/óra felett 50 km/óráig | 45.000,- Ft |
50 km/óra felett 65 km/óráig | 60.000,- Ft |
65 km/óra felett 80 km/óráig | 90.000,- Ft |
80 km/óra felett 95 km/óráig | 130.000,- Ft |
95 km/óra felett 110 km/óráig | 200.000,- Ft |
110 km/óra felett | 300.000,- Ft |
A bírság mellett büntetőpontokat is kap az üzembentartó enyhébb esetben 4 pontot, még súlyosabb gyorshajtás esetén az lehet 6 vagy 8 pont is.
Tekintettel arra, hogy a közigazgatási bírság kiszabása objektív szankció, így nem vizsgálják a tényleges elkövető kilétét, hanem az üzembentartóval szemben szabják ki a bírságot automatikusan. Azonban az objektív szankciórendszer ellenére is elképzelhető olyan eset, amelyben mentesülünk a bírság megfizetése alól.
Ennek egyik lehetősége az, ha az üzembentartótól a gépjárművet, amivel elkövették a szabályszegést ellopják a szabályszegést megelőzően és a szabályszegésről szóló végzés kézbesítését megelőzően feljelentést tesz a lopásról.
Abban az esetben is mentesülhet az üzembentartó, ha kölcsönadta a gépjárművet azon időszakra, amely során a szabályszegést elkövették és ezt teljes bizonyítóerejű magánokirattal igazolja a hatóság részére. Ebben az esetben a kölcsönvevővel szembe fogják kiszabni a bírságot.
Annak ellenére, hogy kormányrendelet a gyorshajtást a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések köré sorolja elterjedt a rendőrségi gyakorlatban, hogy a közigazgatási bírságot el nem érő sebességtúllépés esetén szabálysértési eljárás keretében szabnak ki helyszíni bírságot a gyorshajtókkal szemben, melynek természetesen feltétele, hogy megállítsák az elkövetőt a cselekmény elkövetésekor.
Tekintettel arra, hogy a jogalkalmazás ezen gyakorlat jogszerűsége tekintetében választ még nem adott, így megnyugtató választ mi sem adhatunk ezzel kapcsolatban, azonban fel kívánjuk hívni olvasóink figyelmét arra, hogy nem csak a fenti táblázatban rögzített sebességtúllépések esetén számolhatnak bírsággal a gyorshajtásért.
Amennyiben cikkünkkel kapcsolatban további kérdése lenne vagy ezen a területen jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!