Gyorshajtás szankciói

Jan 30, 2022

A 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint a gyorshajtás közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegésnek minősül, melyet a jogszabály objektív felelősség alapján az elkövető személyének vizsgálata nélkül a gépjármű üzemeltetőjével szemben szabnak ki.

Gyorshajtás szankciói

A köztudatban elterjedt 10%-os túllépés azonban koránt sem felel meg a valóságnak, hiszen a jogszabály egyértelműen megszabja, hogy mekkora közigazgatási bírságot kell kiszabni egyes sebességtúllépés esetén.

A közigazgatási bírság mértéke 30.000,- Ft-tól egészen 300.000,- Ft-ig terjed a túllépés mértékétől függően.

50 km/h sebességhatárig az alábbiak szerint állapítják meg a bírság mértéke:

túllépés mértéke közigazgatási bírság mértéke
15 km/óra felett 25 km/óráig 30.000,- Ft
25 km/óra felett 35 km/óráig 45.000,- Ft
35 km/óra felett 45 km/óráig 60.000,- Ft
45 km/óra felett 55 km/óráig 90.000,- Ft
55 km/óra felett 65 km/óráig 130.000,- Ft
65 km/óra felett 75 km/óráig 200.000,- Ft
75 km/óra felett 300.000,- Ft

Még 50 km/h felett 100 km/h terjedő sebességhatár esetén az alábbiak szerint állapítják meg a bírság mértékét:

túllépés mértéke közigazgatási bírság mértéke
15 km/óra felett 30 km/óráig 30.000,- Ft
30 km/óra felett 45 km/óráig 45.000,- Ft
45 km/óra felett 60 km/óráig 60.000,- Ft
60 km/óra felett 75 km/óráig 90.000,- Ft
75 km/óra felett 90 km/óráig 130.000,- Ft
90 km/óra felett 105 km/óráig 200.000,- Ft
105 km/óra felett 300.000,- Ft

Valamint 100 km/h sebességhatár felett:

túllépés mértéke közigazgatási bírság mértéke
20 km/óra felett 35 km/óráig 30.000,- Ft
35 km/óra felett 50 km/óráig 45.000,- Ft
50 km/óra felett 65 km/óráig 60.000,- Ft
65 km/óra felett 80 km/óráig 90.000,- Ft
80 km/óra felett 95 km/óráig 130.000,- Ft
95 km/óra felett 110 km/óráig 200.000,- Ft
110 km/óra felett 300.000,- Ft

A bírság mellett büntetőpontokat is kap az üzembentartó enyhébb esetben 4 pontot, még súlyosabb gyorshajtás esetén az lehet 6 vagy 8 pont is.

Tekintettel arra, hogy a közigazgatási bírság kiszabása objektív szankció, így nem vizsgálják a tényleges elkövető kilétét, hanem az üzembentartóval szemben szabják ki a bírságot automatikusan. Azonban az objektív szankciórendszer ellenére is elképzelhető olyan eset, amelyben mentesülünk a bírság megfizetése alól.

Ennek egyik lehetősége az, ha az üzembentartótól a gépjárművet, amivel elkövették a szabályszegést ellopják a szabályszegést megelőzően és a szabályszegésről szóló végzés kézbesítését megelőzően feljelentést tesz a lopásról.

Abban az esetben is mentesülhet az üzembentartó, ha kölcsönadta a gépjárművet azon időszakra, amely során a szabályszegést elkövették és ezt teljes bizonyítóerejű magánokirattal igazolja a hatóság részére. Ebben az esetben a kölcsönvevővel szembe fogják kiszabni a bírságot.

Annak ellenére, hogy kormányrendelet a gyorshajtást a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések köré sorolja elterjedt a rendőrségi gyakorlatban, hogy a közigazgatási bírságot el nem érő sebességtúllépés esetén szabálysértési eljárás keretében szabnak ki helyszíni bírságot a gyorshajtókkal szemben, melynek természetesen feltétele, hogy megállítsák az elkövetőt a cselekmény elkövetésekor.

Tekintettel arra, hogy a jogalkalmazás ezen gyakorlat jogszerűsége tekintetében választ még nem adott, így megnyugtató választ mi sem adhatunk ezzel kapcsolatban, azonban fel kívánjuk hívni olvasóink figyelmét arra, hogy nem csak a fenti táblázatban rögzített sebességtúllépések esetén számolhatnak bírsággal a gyorshajtásért.

Amennyiben cikkünkkel kapcsolatban további kérdése lenne vagy ezen a területen jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat

Legújabb cikkek

A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során

A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.

Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg

Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.

A tulajdoni lap rejtelmei – avagy útmutatás ahhoz, hogy mit érdemes figyelni a tulajdoni lapon

A tulajdoni lap egy olyan okirat, amelyen megtalálható az összes fontos információ egy adott ingatlanról az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. Magyarországon minden ingatlan szerepel a Földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásában, így tehát minden ingatlannak van tulajdoni lapja. Kérdés azonban, hogy mit is árul el egy tulajdoni lap, milyen adatokhoz juthatunk általa. Ebben a cikkben a tulajdoni lapon szereplő információkkal kapcsolatban szeretnénk hasznos tanácsokat megosztani.