Ideiglenes eljárásjogi rendelkezések – II. rész. a bíróságok működésére vonatkozó szabályok

bíróságok

Ahogyan cikksorozatunk előző részében kitértünk rá a harmadik hullám megjelenésével a kormány a 2021. március 6. napján megjelent 112/2021. (III. 6.) Korm. rendeletében újabb rendkívüli szabályokat vezetett be, amelyek 2021. április 5. napjáig a rendelet szerinti ún. szigorított védekezés időszaka végéig alkalmazandóak. A cikksorozatunk második részében a bíróságok működését érintő új szabályokat foglaljuk röviden össze.

A bírósági eljárásokat általánosságban érintő szabályok

A jogi képviselő vagy védő nélkül eljáró ügyfelek által szóban előterjesztendő kérelem és indítvány jegyzőkönyvbe foglalására meghatározott ügyfélfogadás, továbbá a bírósági kezelőirodákon a személyes ügyfélfogadás szünetel a rendkívüli védekezés időszaka alatt.

A cégbíróságok esetén is érvényesül a fenti szabály, azaz a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat kizárólag postai úton vagy elektronikus úton nyújt céginformációs és egyéb szolgáltatást.

A polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések

Főszabály szerint a rendelet hatálybalépése nem érinti a határidőket.

A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni, azzal, hogy a bíróság – szükség esetén – további nyilatkozatok írásban történő benyújtására is felhívhatja a feleket, illetve, ha a jogi képviselő vagy a fél személyes meghallgatása szükséges akkor azt elektronikus úton teheti csak meg.

A bíróság a felek kérelmére sem tarthat perfelvételi tárgyalást. A bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.

Az új Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti.

Ha az eljárás során olyan eljárási cselekmény lefolytatása válik szükségessé, amely olyan személyes közreműködést igényel, amely a fentiek szerint nem foganatosítható – tehát például nem elegendő az elektronikus eszköz igénybevétele – akkor az eljáró bíróság a tárgyaláson kívüli, valamint az olyan eljárási cselekményeket végzi el, amelyek a fentiek szerint foganatosíthatóak. Ha ezeket a cselekményeket a bíróság lefolytatta, vagy nincs ilyen lefolytatandó eljárási cselekmény, ettől az időponttól a személyes közreműködést igénylő, de nem foganatosítható eljárási cselekmény a szigorított védekezés megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele. A bíróság végzésben állapítja meg az akadály bekövetkezésének időpontját, valamint tájékoztatást ad a jogkövetkezményekről a felek részére.

Jól látható, hogy a kormányrendelet szerint a bíróságon történő személyes megjelenésre a szigorított védekezési időszak alatt nincs lehetőség.

Fontos új szabály, hogy a peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye.

Ha a bíróság ideiglenes intézkedést – erre irányuló kérelem esetén – a perindítást megelőzően rendelt el, a per megindítására a bíróság által megállapított határidő a szigorított védekezés megszűnését követő napon kezdődik. Az ideiglenes intézkedés elbírálása során a felek csak írásban nyilatkoztathatók meg.

Személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni.

A beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni, tekintettel arra, hogy a személyes ügyfélfogadás teljes mértékben szünetel.

Ha az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek van helye, az eljárás félbeszakad a hirdetményi kézbesítés okának megszűnéséig vagy a szigorított védekezés megszűnéséig.

A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

Perbeli egyezség jóváhagyására – a felek nyilatkozatának beszerzését követően – tárgyaláson kívül, végzéssel is helye van, majd ezen végzést a bíróság kézbesítés útján köteles közölni a felekkel.

Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.

A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a bíróság szintén tárgyaláson kívül jár el.

Ha a perorvoslati kérelem tárgyában tárgyalás tartásának lenne helye, vagy azt bármelyik fél kérte, vagy a tárgyalást már kitűzték, az eljáró bíróság soron kívül értesíti a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálás tényéről, és lehetőséget biztosít arra, hogy a felek nyilatkozataikat írásban előterjeszthessék.

Főszabály szerint a fenti szabályok a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokra is érvényesek.

A közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó rendkívüli szabályok

E körben a rendelet szintén rögzíti, hogy a szigorított védekezés a határidők folyását nem érinti.

A Kp. hatálya alá tartozó eljárásokban azonnali jogvédelemnek nincs helye, ha a közigazgatási cselekmény az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárításához vagy a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvásához kapcsolódik.

A közigazgatási bírósági eljárások kapcsán – a fentiekhez hasonlóan – szintén elmondható, hogy az új szabályok nem teszik lehetővé a személyes megjelenést, így minden ehhez kapcsolódó eljárási cselekményre lehetőség szerint írásban vagy elektronikus úton kell sort keríteni.

Ha a perben a szigorított védekezés idején kívül tárgyalást kellene tartani, a felperes akkor kérheti, hogy a bíróság tárgyaláson kívüli elbírálás helyett a tárgyalást a szigorított védekezés megszűnését követő időpontra halassza el, ha

  1. a bíróság a közigazgatási cselekmény halasztó hatályát legalább részben nem rendelte el,
  2. a keresetindításnak halasztó hatálya van, és a bíróság halasztó hatály feloldását nem rendelte el,
  3. ideiglenes intézkedést nem rendeltek el.

A közigazgatási perekben ítélethozatalra szintén tárgyaláson kívül kerülhet sor.

Amennyiben további kérdése merülne fel a témával kapcsolatban forduljon Irodánkhoz bizalommal.

Kapcsolat