Kamatra adott kölcsön? – Így kell(ene) adóznia utána!

Kamat

Sokan nem is gondolnak bele, hogy a magánszemélyek közötti kölcsönszerződésből eredő kamat után adót kell(ene) fizetni, hiszen a kamat összege jövedelemként jelentkezik a kölcsönadó személynél. Az alábbi cikkünkben adózási szempontból járjuk körbe a kérdéskört.

Jelen írásunkban azt az esetet vizsgáljuk meg, ha egy magánszemély egy másik magánszemély részére úgy nyújt pénzkölcsönt, hogy a felek között bizonyos mértékű kamat kikötésére is sor kerül.

A szabályozás alapvetően két törvényen alapszik, az Szjatv. (1995. évi CXVII. törvény) és a Szochotv. (2018. évi LII. törvény) rendelkezésein, ugyanakkor ezen jogszabályok értelmezése sokszor fejtörést okoz az olyan magánszemélyek számára, akik adókötelezettségeik teljesítéséhez sem ügyvédet, sem pedig könyvelőt nem vesznek igénybe.

A szabályozás kiindulópontja a bevétel és a jövedelem fogalmának meghatározása, amelyek jelentősége éppen abban rejlik, hogy a magánszemély által szerzett  bevételéből kell meghatározni a jövedelmet, amely kapcsán pedig a jogszabály előírja, hogy a magánszemély által megszerzett valamennyi jövedelem adókötelezettség alá esik és az adókötelezettséget a törvény rendelkezései szerint kell teljesíteni.

Az Szjatv. szerint bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában -, pénzben és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték, míg jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek – a törvény szabályai szerint meghatározott – költséggel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada.

Ahogyan korábban megjegyeztük, a fenti esetben a pénzkölcsön után kapott kamat alapozza meg az adókötelezettséget, hiszen azt jövedelemként szükséges figyelembe venni az azt kapó magánszemélynél – azaz a kölcsönadónál.

A fentiek kapcsán rögzíteni szükséges továbbá, hogy egy kölcsönszerződés esetén nincs a felek között olyan jogviszony, ami az Szjatv. szempontjából releváns lehet, tehát nem beszélhetünk megbízási, munka, vagy tagi jogviszonyról, így nincs kifizető sem – amelynek az adókötelezettségek teljesítése szempontjából a későbbiekben különös jelentősége lesz.

A törvény kifejezetten nevesíti a leggyakrabban előforduló jövedelemtípusokat, valamint meghatározza az alkalmazandó jövedelemszámítás módját, így különösen nagy jelentőséggel bír, hogy a szerzett jövedelem mely jövedelemtípusba tartozik.

Az Szjatv. által nevesített jövedelemtípusok között találkozhatunk a kamatjövedelmek csoportjával – amely alapján egyértelműnek tűnhet, hogy az általunk fentiek szerint szerzett jövedelem idetartozik – de érdemes mégis közelebbről megvizsgálnunk a vonatkozó törvényi rendelkezéseket.

Fontos tudni, hogy az Szjatv. fogalomhasználata a kamatjövedelem kapcsán nem egyezik meg a hétköznapi értelemben vett – általánosságban használt – kamatjövedelmekkel, amelynek következtében a fenti eset alapján kapott kamat nem kamatjövedelemnek minősül az Szjatv. szerint, hanem egyéb jövedelemnek.

Az előbbiek jelentősége éppen azon különbségben rejlik, miszerint a kamatjövedelmek felsorolása taxatív a törvényben, míg az egyéb jövedelmek felsorolása nyitott. Az Szjatv.-ben foglalt, kamatjövedelemre vonatkozó taxatív felsorolás nem foglalja magában a magánszemélyek közötti kölcsönszerződésben kikötött kamatból származó jövedelmet, így az a törvény rendelkezései értelmében kizárólag egyéb jövedelemnek minősülhet.

A jogszabály alapján egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.

Ugyan a törvény az egyéb jövedelmek kapcsán is tartalmaz felsorolást – amelyben szintén nem került nevesítésre a magánszemélyek közötti kölcsönszerződésből eredő kamatból származó jövedelem – ugyanakkor ez a felsorolás nyitott, tehát bővítendő valamennyi, a jogalkotó által megadott definícióba illő jövedelemmel.

Összegzésként megállapítható, hogy a fenti esetben szerzett jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, amely után 15% SZJA és 19,5% SZOCHO fizetendő. A fenti eset szerint a jövedelmet személyi jövedelemadó bevallásában kell feltüntetnie a magánszemélynek, amely benyújtásának, valamint az adó megfizetésének  határideje minden év május 20. napja.

Fontos, hogy a bevallás kitöltése során alkalmazni kell a „84%-os szabályt” azaz az adó alapja jelen esetben a kamatból származó jövedelem 84%-a, mivel azt terheli SZOCHO fizetési kötelezettség is.

Ahogyan korábban utaltunk rá a felvázolt esetben nincs olyan személy, aki kifizetőnek minősülne, így jövedelmet szerző magánszemélynek negyedévente adóelőleg fizetési kötelezettsége is keletkezik.

Az adóelőleg fizetési kötelezettség kapcsán érdemes figyelembe venni a 10.000 Ft-os értékhatárt, azaz ha az adókötelezettség összege az adott negyedév vonatkozásában nem éri el a 10.000 Ft-ot, úgy azt – az adott negyedévben – nem kell megfizetni a költségvetés részére. Itt ugyan fontos megjegyezni azt is, hogy a 10.000 Ft alatti összeg nem kerül elengedésre, csupán akkor válik esedékessé, amikor az adókötelezettsége összege meghaladja a fenti összeghatárt.

Ha Önnek sem sikerül eligazodnia az adójogszabályok útvesztőjében forduljon Irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat

Jelen cikk nem minősül adótanácsadásnak, minden eset egyedi megítélést igényel, amelyre tekintettel javasoljuk, hogy egyedi ügyében vegye igénybe ügyvéd, vagy adószakértő segítségét.