Ki a felelős vadállat elgázolásáért?

vadállat

Évente akár több ezer esetben fordul elő hazánkban, hogy vadállatok közútra tévedéséből baleset következik be, amely során jelentős vagyoni kár vagy személyi sérülés is keletkezhet. Fontos kérdés, hogy ezekben az esetekben ki tartozik felelősséggel a bekövetkezett kárért.

A köztudat szerint a vadászati társaságok felelőssége vetődik fel legtöbb esetben, így rajtuk próbálják meg érvényesíteni a kárt, azonban a megoldás korántsem ilyen egyszerű.

A gépjárművel való közlekedés és a vadászható állatok által okozott kár kiváló példája a veszélyes üzemi felelősségnek, így jelen esetben az ebből származó kárért való felelősségre is ezen szabályok alkalmazandók. Tekintettel arra, hogy vadállat elgázolásánál két veszélyes üzemi találkozik, így az üzembentartók (gépjármű vezetője és vadászati társaság) felróhatóságuk arányában felelnek a kárért.

A Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezése szerint: „Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.”

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény vonatkozó rendelkezése szerint: „a vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni”.

A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből pedig kitűnik, hogy a vadászati társaság, akkor felelős a vadállat által okozott kárért baleset esetében, ha a jogszabályi rendelkezések által rá kirótt kötelezettségeket nem teljesíti, amelyre kiváló példa, ha az előírt mennyiséget nem teljesítik az előírt éves vadgazdálkodási tervet, nem helyezik el a vadkárral veszélyeztetett területeken a megfelelő riasztó készülékeket.

Abban az esetben, ha vadveszélyt jelző tábla van kihelyezve az érintett útszakaszon, akkor a gépjármű vezetőjének fokozott óvatossággal kell közlekednie, így ezen esetekben ritka, hogy a vadászati társaság lenne felelőssé tehető az ütközésért, sőt akár még az elpusztított vadállat árát is követelhetik a sofőrön, amire még a gépjármű CASCO-ja sem terjed ki.

Abban az esetben, ha a baleset olyan útszakaszon történik, ahol vadveszélyt jelző tábla nincs kihelyezve, úgy nagyobb eséllyel érvényesítheti a gépjármű vezető a vadászati társaságon a kárát, hiszen nekik biztosítani kell, hogy a közutak közelében megfelelő védelemmel lássák el az arra járó vadakkal szemben.
Erre kiváló példák az autópályák és a gyorsforgalmi utak, ahol a vadászati társaságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy ne jussanak át a vadak a lezárt területen. Ezen esetekben a vadászati társaságok általában a peren kívüli egyezség útját választják, mint gyorsabb és költséghatékonyabb utat.

Kiemelendő azonban, hogy minden esetben szakértő fogja megállapítani, hogy a gépjármű vezetője a jogszabályi előírásoknak megfelelően közlekedett-e, hiszen amennyiben a sebességhatárt jóval meghaladva közlekedve üti el autópályán az állatot a sofőr, és megállapításra kerül, hogy a sebességhatár betartása esetén a balesetre nem került volna sor, úgy a károsulti közrehatás alapján a vadászati társaság mentesülhet a kártérítési felelősség alól.

Végezetül azt javasoljuk, hogy minden esetben értesítsék a rendőrséget vadállattal történő ütközés esetében, hiszen ha enélkül hajtanak el a helyszínről, az állapotmegőrzés kötelezettségét megsértik, és nehezebben fogják tudni bizonyítani, hogy nem felróhatóan közlekedtek a baleset megtörténtekor.

Ha úgy gondolja, hogy ezen a területen jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat