Költségvetési csalás

Költségvetési csalás

Költségvetési csalás szabályozása:

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatályba lépésével a jogalkotó újítása által a korábban követhetetlen, bizonyos esetekben egymást átfedő költségvetést károsító bűncselekményeket a költségvetési csalás bűncselekményében tömörítette ezzel egyszerűbbé és átláthatóbbá téve a szabályozást. Ezek alapján a költségvetési csalás a korábbi büntető törvénykönyv következő bűncselekményeit vonta egy ernyő alá. Bevételi oldalon az adócsalást, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást, visszaélés jövedékkel, csempészetet, áfára elkövetett csalást, illetve a csalás minden olyan esetét, amely a költségvetés sérelmével jár. Még a kiadási oldalon a jogosulatlan gazdasági előny megszerzését, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértését, illetve a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár.1

Költségvetési csalás, mint a gazdasági bűncselekmények „királya”:

A legfőbb ügyészség tájékoztatója szerint 2018-ban a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökhöz kapcsolódó bűncselekmények után a második helyen szerepelt a költségvetési csalás a legtöbbet elkövetett gazdasági bűncselekmények listáján.2 Azonban a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökhöz kapcsolódó bűncselekmények esetében az általuk okozott kár elhanyagolható a költségvetési csalások által az állami költségvetés számára okozott kárhoz képest, mely egyes években a százmilliárdos összeget is elérheti3, így egyértelműen megállapítható, hogy a költségvetési csalás korunk legnagyobb társadalmi veszélyességgel bíró gazdasági bűncselekménye.

Költségvetési csalás elkövetési magatartásai:

Költségvetési csalást követ el, aki:

  • költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
  • költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
  • költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
  • aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz,
  • aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel.4

Költségvetési csalással kapcsolatos fogalommagyarázat:

Költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését – ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell.5

Jövedéki terméken az energiatermékeket (ásványi olaj), a sört, a csendes és habzóborokat, az egyéb csendes és habzó erjesztett italokat, a köztes alkoholtermékeket, az alkoholtermékeket és a dohánygyártmányokat kell érteni.6

Tévedésbe ejtés a joggyakorlat szerint az, ha valaki a valótlanságot valóságként állítja be, melynek eredményeként másban téves képzet alakul ki. Ez pedig csak aktív magatartással valósítható meg. Még a tévedésben tartáson az elkövető magatartásától függetlenül létező tévedés el nem oszlatását vagy megerősítését kell érteni, amely kizárólag passzív magatartással valósítható meg. Ezen passzív magatartás pedig kizárólag abban az esetben értékelhető a költségvetési csalás elkövetési magatartásaként, amennyiben az elkövetőnek jogi kötelessége a felvilágosítás, az adatszolgáltatás.7

Ki vonható felelősségre a költségvetési csalás elkövetéséért:

A költségvetési csalást az követi el tettesként, akit a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség terhel, és ezzel kapcsolatban tanúsít megtévesztő magatartást, illetve aki a tényállásszerű elkövetési magatartást a költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában tanúsítja.8

Ennek megállapítása természetes személyek esetén egyszerű, azonban több száz fős gazdasági társaságok esetében ezen kérdés korántsem egyértelmű. Tekintettel arra, hogy a magyar jog a jogi személyek büntetőjogi felelősségét nem ismeri el ezen esetekben a nyomozó hatóságoknak meg kell állapítania, hogy kinek a kötelességét képezte, hogy intézkedjék a kötelezettségek teljesítése tárgyában.9 Ez rögtön felvetheti a könyvelők felelősségét is, mivel legtöbb társaságban az ő feladatuk az adóbevallások megfelelő benyújtása, azonban a könyvelők felelősségének megállapítása nem zárja ki más személyek, mint például a vezető tisztségviselők felelősségének megállapítását sem, hiszen tettesként vagy bűnsegédként megállapítható, olyan személy felelőssége is, akinek nincs jogi kötelezettsége a nyilatkozattételre.10 Azonban a felelősség megállapításának minden esetben feltétele, hogy az elkövető tudatának át kell fognia, hogy cselekményeivel vagy annak hiányával vagyoni hátrányt okoz.

Elkövetési érték, mint minősítő körülmény:

A költségvetési csalásnál a jogalkotó lépcsőzetesen állapítja meg a büntetési tételeket, melyet minden esetben egy lépcsővel súlyosít a bűnszervezeti vagy üzletszerű elkövetési magatartás, illetve az alábbiakban meghatározott elkövetési értékek:

  • 100.000,- Ft – 500.000,- Ft (alapeset)
  • 500.001,- Ft – 5.000.000,- Ft (nagyobb érték)
  • 5.000.001,- Ft – 50.000.000,- Ft (jelentős)
  • 50.000.001,- Ft – 500.000.000,- Ft (különösen nagy)
  • 500.000.001,- Ft-tól (különösen jelentős).11

Korlátlan enyhítés lehetősége:

Tekintettel arra, hogy a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány éves szinten már érezhető kiesést tud okozni az államháztartás számára a jogalkotó meglátása szerint nagyobb társadalmi érdek fűzhető a bűncselekménnyel okozott hátrány megtérüléséhez, mint az elkövető megbüntetéséhez, mely következtében a jogszabályban meghatározásra került, hogy korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a vádemelés előtt a bűncselekménnyel okozott kárt megtéríti. Ezen szabály viszont nem alkalmazható akkor, ha az elkövető bűnszövetségben vagy különös visszaesőként valósítja meg cselekményeit.12

Szakképzettséggel rendelkező védelem jelentősége a költségvetési csalásos bűncselekmények során:

Tekintettel arra, hogy a költségvetési csalás háttérjogszabályaként az adójogi szabályokat is alkalmazni kell, egy hozzá nem értő személy sok esetben nehezen boldogul el az adójogi, és a büntető jogi szabályok, illetve a sokszor több tízezer oldalas iratanyag kusza halmazában, mely még a legegyszerűbbnek tűnő esetben is indokolttá teszi a megfelelő szakképzettséggel és hozzáértéssel rendelkező védő igénybevételét. Ezen ügyek megfelelő szakértelemmel történő ellátásához tehát nem elégséges a büntetőjogi szabályok teljes ismerete, mindenképpen szükséges amellett az adójogi és a gazdasági jogi szabályok ismerete is, így teljeskörű védelmet csak az ilyen ismeretekkel rendelkező ügyvéd, illetve ügyvédi iroda tud ellátni.

Kapcsolat


1. Magyar Büntetőjog I-III. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára
2. http://ugyeszseg.hu/pdf/ogy_besz/ogy_beszamolo_2018.pdf
3. http://www.kre.hu/ajk/images/doc4/konferenciak/A-koltsegvetes-buntetojogi-vedelme.pdf
4. 2012. évi C. törvény 396. §
5. 2012. évi C. törvény 396. § (9)
6. 2016. évi LXVIII. törvény 3. § 29.
7. Magyar Büntetőjog I-III. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára
8. Magyar Büntetőjog I-III. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára
9. Magyar Büntetőjog I-III. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára
10. BH 2013.200
11. 2012. évi C. törvény 459. § 32. pont (6) bekezdés
12. 2012. évi C. törvény 396. § (8) bekezdés