Lakáslottó? Az meg mi? Érhetően a nemzeti otthonteremtési közösségről (NOK)

Feb 8, 2022

Sokan nem ismerik a nemzeti otthonteremtési közösség nyújtotta előnyöket, vagy azért félnek tőle, mert nem ismerik részletesen a szabályait, ugyanis viszonylag új és az átlagosnál kevesebb tapasztalat van róla. Éppen ezért ebben a cikkben igyekszünk rávilágítani arra, hogy milyen esetekben érdemes számításba venni ezt a lehetőséget is.

Lakáslottó? Az meg mi? Érhetően a nemzeti otthonteremtési közösségről (NOK)

A nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló 2016. évi XV. törvényt az otthonteremtési lehetőségek bővítése, új lakóingatlanok vásárlására való ösztönzés, és a lakosságnak a lakáscéljaik saját erőből történő megvalósításának elősegítő közösségi előtakarékosság ösztönzése, a lakáshoz jutás érdekében alkották meg. A közösség a megjelölt célokból létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező sajátos működésű, tagsággal rendelkező vagyonösszesség. Röviden összefoglalva a lényege ennek a konstrukciónak abban áll, hogy a tagok közösségekbe szerveződnek, és e módon gyűjthetik a befizetéseket, amellyel közösségi megelőlegezéssel vásárolhatnak új építésű lakásokat a futamidő vége előtt. A tagok tehát azért teljesítik a befizetést a közösségbe, hogy biztosítsák a szükséges forrást az új lakóingatlanok megvásárlásához.

Egy-egy ilyen közösség megalakulásához legalább 120 fő szükséges, a közösségek határozott időtartamra jönnek létre, legalább tíz, legfeljebb tizenöt évre azzal, hogy a közösség egészen addig működik, amíg minden tagja új lakóingatlanon tulajdonjogot szerez.

Hogyha valaki szeretne ebben részt venni, akkor a közösség tagjává kell válnia, tagsági szerződést kell kötnie. A tagsági szerződésben meg kell határozni a megvásárolni kívánt új lakóingatlan értékének vagy vételárának felső határát, amelynek mértékét a szerződés időtartama alatt – a jogszabályban meghatározott eseteken kívül - nem lehet módosítani. Az új lakóingatlannak a szerződéses értéke 10 millió és 40 millió forint között kerülhet megállapításra. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem lehet ennél magasabb vételáron új lakóingatlant vásárolni, de ebben az esetben a különbözetet a tag köteles az adásvételi szerződés megkötésekor egyösszegben biztosítani.

A tagot állami támogatás is megilleti ebben a konstrukcióban. Az állami támogatás mértéke a tagot terhelő fizetési kötelezettség 30%-a, legfeljebb havi huszonötezer forint. Tehát az állami támogatás maximális összege 300.000 forint egy évben, ami egy 15 éves konstrukció esetén összesen négy és fél millió forint összegű támogatást jelenthet. Az állami támogatáshoz viszont fontos, hogy a tag megbízható szervezővel álljon szerződésben, ugyanis az csak ebben az esetben vehető igénybe. Megbízható szervező az a szervező, amely a Magyar Nemzeti Banktól kapott szervezői engedély kiadását követően nyilvános kiválasztás keretében legalább ezer lakóingatlan adásvételében közreműködött, és a Hatóságtól kapott engedély kiadását követő két évben a Hatóság felé történő adatszolgáltatás - Kormányrendeletben rögzített - szabályainak eleget tett; vagy amely a szervezői engedélyét a Hatóságtól a törvény 10. § (4) bekezdésében foglaltak alapján kapta meg.1

Fontos tudni, hogy a NOK esetében csak új lakóingatlant lehet megvásárolni, így ez csak azoknak ajánlott, akik mindenképp új ingatlan vásárlásában gondolkodnak. Ugyanakkor a döntés mérlegelésekor érdemes szem előtt tartani azt is, hogy a CSOK a NOK-ot kiegészítheti.

A következő hangsúlyos kérdés, hogy a kiválasztás milyen módon történik. A közösség szabályzatában meghatározott időközönként és módon - a Kormányrendeletben meghatározott szabályoknak is megfelelve - nyilvános kiválasztás során választják ki azokat a tagokat, akik jogosulttá válnak az új lakóingatlan vásárlása érdekében a hiányzó tagi befizetések igénylésére. Ez a kiválasztás licit vagy sorsolás útján történik. Sorsolás esetében kizárólag a véletlen dönt a tagok között, emiatt terjedt el a „lakáslottó” kifejezés a NOK helyett. A sorsolás/licitálás révén a szerencsések még a futamidő lejárta előtt jutnak lakáshoz a közösség pénzéből. Ugyanakkor még akkor is, hogyha valaki a futamidő lejárta előtt kisorsolásra kerül, a futamidő végéig kell a meghatározott nagyságú befizetéseket teljesíteni.

Fontos az is, hogy a kiválasztáshoz szükséges a szerződésben megjelölt összegnek legalább a 20%-át teljesíteni, és az is fontos, hogy a tag eleget tegyen a fizetési kötelezettségeinek és amennyiben kiválasztják, úgy köteles az új lakóingatlan megvásárlása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

Látható a fentiekből, hogy ez egy elég speciális konstrukció, az adásvételi szerződés szerkesztése során is számos elvárásnak kell megfelelni, erre tekintettel a nemzeti otthonteremtési közösséggel és ingatlan adásvétellel kapcsolatos jogi tanácsadásért forduljon Irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat
1. 2016. évi XV. törvény a nemzeti otthonteremtési közösségekről

Legújabb cikkek

A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során

A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.

Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg

Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.

A tulajdoni lap rejtelmei – avagy útmutatás ahhoz, hogy mit érdemes figyelni a tulajdoni lapon

A tulajdoni lap egy olyan okirat, amelyen megtalálható az összes fontos információ egy adott ingatlanról az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. Magyarországon minden ingatlan szerepel a Földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásában, így tehát minden ingatlannak van tulajdoni lapja. Kérdés azonban, hogy mit is árul el egy tulajdoni lap, milyen adatokhoz juthatunk általa. Ebben a cikkben a tulajdoni lapon szereplő információkkal kapcsolatban szeretnénk hasznos tanácsokat megosztani.