Mikor, hogyan és miért érdemes házassági vagyonjogi szerződést kötni?

Házassági vagyonjogi szerződés

Amikor egy pár életében eljön az a pont, hogy összeházasodnak, olyankor sokakban felmerül az a kérdés, hogy érdemes-e házassági szerződést kötni, vagy csak konfliktusokat eredményezne, ezért érdemesebb inkább a házastársi vagyonközösséget választani. Ebben a cikkben a házassági vagyonjogi szerződést, annak jellemzőit és főbb tudnivalóit mutatjuk be. Természetesen az mindenkinek a saját döntése, hogy szeretne-e házassági vagyonjogi szerződést kötni, ugyanakkor azt kiemeljük, hogy a döntés meghozatala szempontjából rendkívül hasznos a jogintézmény szabályainak ismerete.

Talán onnan érdemes elkezdeni ezt a kérdéskört, hogy amennyiben a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben nem rendelkeznek máshogy, úgy közöttük a házassági életközösségük alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. E rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul abban az esetben is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt.

A házastársi vagyonközösségről azt kell tudni, hogy ebben az esetben a házastársaknak a közös vagyonába fognak tartozni azok a vagyontárgyak, amelyeket a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereztek. Ezen felül a közös vagyonba tartoznak a közös vagyontárgyaknak a terhei is, valamint főszabály szerint a házastársaknak közösen kell viselniük azokat a tartozásokat, amelyeket bármelyik házastárs vállalt a vagyonközösség fennállása alatt. A közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy természetesen van különvagyon is. Ami különvagyonnak minősül, az értelemszerűen nem tartozik a közös vagyonba. A különvagyonhoz tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyek a vagyonközösség létrejöttekor már megvoltak; azok a vagyontárgyak és ingyenes juttatások, amelyeket a házastárs a vagyonközösség fennállása alatt örökölt vagy neki ajándékoztak; a házastársat mint szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog (ez alól kivétel a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díj); a házastársat a személyét ért sérelemért kapott juttatás; a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; valamint a házastárs különvagyonának az értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyonának a helyébe lépő érték. Fontos tudni, hogy a különvagyon azon haszna, mely a költségek és terhek levonása után fennmarad, közös vagyonnak minősül. Sőt, ami még ehhez hasonlóan fontos, hogy az olyan különvagyonhoz tartozó vagyontárgyak, amelyek a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgynak a helyébe lépnek, ötévi házassági életközösség után már közös vagyonná válnak. A vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartási és kezelési költségeit, a közös háztartás költségeit, illetve a házastársak és a közös gyermekek megélhetéséhez és a felneveléséhez szükséges kiadásokat elsősorban a közös vagyonból kell fizetni.

A vagyonközösség megszűnésére három esetben kerülhet sor: ha a házastársak vagyonjogi szerződésben ezt a jövőre nézve kizárják, ha a bíróság megszünteti, valamint természetesen akkor is, ha a házassági életközösség megszűnik.

Gyakori tévhit, hogy házassági vagyonjogi szerződést csak a házasságkötést megelőzően lehet kötni. Ezzel szemben ahogy a korábban rögzítettekből is látszik, hogyha a házastársak között jelenleg házastársi vagyonközösség áll fenn, de most merült fel bennük a házassági vagyonjogi szerződés megkötésének gondolata, úgy ez minden probléma nélkül megvalósítható és a vagyonközösség megszüntethető. Innentől már érdemes részletesebben áttérni a házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatos tudnivalókra.

Házassági vagyonjogi szerződést nem csak házastársak köthetnek, hanem házasulók is, még a házasságkötés előtt. Ilyenkor a házasulók vagy a házastársak saját maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a fent részletesen kifejtett házastársi vagyonközösség helyett az általuk meghatározott időponttól kezdve a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell az életközösségük időtartama alatt. Tulajdonképpen a szerződésben bármilyen vagyonjogi rendszer kiköthető, el lehet térni a törvényes vagyonjogi rendszer szabályaitól is. Sokan gondolják, hogy bármit bele lehet írni a házassági szerződésbe, de ez nem teljesen igaz, mert azt fontos szem előtt tartani, hogy olyan eltérést a szerződésben nem lehet rögzíteni, melyet a Polgári Törvénykönyv tilt. Lehet tehát a szerződésben rendelkezni a vagyontárgyakról (akár már meglevő, akár a jövőben megszerzendő vagyontárgyakról), a vagyonelemek megosztási elveiről, sőt akár arról is, hogy a házasság megszűnése esetén a volt házastársak hogyan kívánják a vagyont megosztani. Lényegesen nagyobb szabadságot biztosít tehát a házassági vagyonjogi szerződés e körben, mint a vagyonközösség.

Nagyon fontos tudni azt, hogy házassági vagyonjogi szerződést csak személyesen lehet kötni, és a szerződés csak akkor lesz érvényes, ha azt közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A házassági életközösség fennállása alatt a szerződést szabadon lehet módosítani, vagy akár meg is lehet szüntetni, de itt is figyelemmel kell lenni arra, hogy ezt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A szerződés érvényességének feltétele ugyan már világos, ugyanakkor azt is szükséges rögzíteni, hogy a szerződés harmadik személyekkel szemben csak akkor lesz hatályos, hogyha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak tudják bizonyítani azt, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról, valamint annak a tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. E szabály a hitelezők védelmét hivatott szolgálni. A nyilvántartásba való bejegyzésnek tulajdonképpen az a célja, hogy megkönnyítse a szerződés fennállásának bizonyítását, tekintettel arra, hogy a nyilvántartás az ellenkező bizonyításáig közhitelesen tanúsítja a szerződés fennállását. A vagyonjogi szerződés bejegyzése iránti kérelmet a szerződést megkötő felek személyesen, közösen terjeszthetik elő. Jó tudni, hogy a Budapesten működő közjegyzők illetékessége kiterjed az egész főváros területére.

Fontos, hogy a Polgári Törvénykönyv rögzíti azt a szabályt, hogy a házassági vagyonjogi szerződésben nem lehet olyan visszamenőleges hatályú rendelkezés, amely valamely házastársnak harmadik személlyel szemben még a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét megváltoztatja e harmadik személy terhére. A házassági vagyonjogi szerződést a felek az életközösség megkezdése előtt felbonthatják, vagy pedig attól bármelyik fél elállhat. A házassági életközösség fennállása alatt pedig a felek megszüntethetik szerződést a jövőre nézve. Ezeken túl a szerződés akkor is megszűnik, hogyha azt a bíróság megszünteti, vagy ha a házassági életközösség megszűnik.

A Polgári Törvénykönyv két vagyonjogi rendszert név szerint is említ, az egyik a közszerzeményi rendszer, a másik pedig a vagyonelkülönítési rendszer, ezekről is érdemes pár szót ejteni. Amennyiben a házasulók vagy a házastársak a szerződésben a jövőre nézve kizárják a vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében a vagyonközösséget, úgy a vagyonnak abban a részében, amelyre a kizárás vonatkozik, közöttük a vagyonelkülönítés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben mindketten önállóan használják és kezelik a vagyonukat, önállóan rendelkeznek vele és önállóan felelnek a tartozásaikért. De természetesen azért ebben az esetben is vannak olyan kiadások, amelyeket együtt kell megfizetni, ilyen például a közös gyermek megélhetéséhez és felneveléséhez kapcsolódó anyagi terhek, illetve a közös háztartásnak a költségei is. Hogyha a házasulók vagy a házastársak közszerzeményi rendszer kikötésében állapodnak meg, úgy a házasság alatt mindketten önálló vagyonszerzők lesznek, vagyis ennek megfelelően közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. A közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, ami fennmarad a házasság megszűnése után a házastársnak a meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának levonása után. A közszerzeményi rendszer abban tér el a vagyonelkülönítéstől, hogy ebben az esetben, ha a házassági életközösségnek vége szakad, bármely házastárs kérheti a közszerzemény megosztását, és a házastársakat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg.

A fent kifejtettek ismeretében látható az, hogy a házassági vagyonjogi szerződés megkötése a tévhitekkel ellentétben nem a bizalom hiányát jelenti, hanem sokkal inkább egy biztosítékot jelent az esetleges jövőbeli vitás helyzetekben.

Házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatos jogi tanácsadásért forduljon Irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat