Milyen jogokkal rendelkezünk használt autó vásárlást követően?

használt autó

A közelmúlt tapasztalatai alapján elmondható, hogy számottevően megnőtt a használt gépjárművek iránti igény, amelynek oka főként az új gépjárművek piacán tapasztalható nehézségekben keresendő, így azt leginkább az ellátási láncok lassulásából fakadó jelentős drágulás és a hosszú várakozási idő idézte elő. Érthető volt tehát az, hogy a kereslet a használt autók iránt megemelkedett. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha a használt gépjármű megvásárlását követően annak meghibásodását észleljük, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a gépjármű értékesítőjével szemben. Jelen cikkünkben egy rövid áttekintést kívánunk adni a vásárlók jogairól.

Természetesen a legcélszerűbb az, ha már a vásárlás során a lehető legkörültekintőbben járunk el és igyekszünk a kiszemelt gépjármű hibáit feltérképezni, azt szakértővel megvizsgáltatni. Ugyanakkor ennek ellenére is előfordulhatnak olyan hibák, melyek csupán később válnak felismerhetővé.

Ezen esetekre szabályozza a hibás teljesítés jogkövetkezményeit a Polgári törvénykönyv, ezek köréből jelen cikkünkben a kellékszavatosság, a jótállás, valamint a kártérítés szabályait kívánjuk röviden ismertetni. A felsorolásból sokan hiányolhatják a garanciát, amely kapcsán kiemeljük, hogy az a hétköznapi életben használt fogalom, valójában a jótállás szabályait foglalja magában. Sorrendben bemutatjuk közelebbről a nevezett intézményeket, amelyek által megfoghatóbbá kívánjuk tenni az olvasók számára a jogérvényesítés lehetőségeit.

Jótállás szabályai

Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Felmerülhet a kérdés, hogy valójában mikor teljesít hibásan az autó eladója. Erre maga a törvényi szabályozás adja meg a választ. Eszerint akkor, ha a szolgáltatás tárgya a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy a jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Fontos, hogy az eladó hibás teljesítését kizárja, ha a vevő a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy szintén ezen időpontban ismernie kellett. Éppen ezért van jelentősége a gépjármű megfelelő átvizsgálásának.

E körben kiemelendő, hogy a jótállás jellemzően szerződésben vállalt kötelezettség, így nem minden esetben terheli az eladót, továbbá jótállás vállalása mellett is lehetősége van az értékesítő személynek arra, hogy magát kimentse, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

Kellékszavatosságra vonatkozó rendelkezések

Amennyiben nem állnak fent a jótállás feltételei, akkor sem kell aggódnunk, ugyanis a Polgári Törvénykönyv a kellékszavatosság szabályai körében rögzíti, hogy olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett – azaz esetünkben az eladó – a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.

A kellékszavatosság keretében a vevő – saját választása szerint – igényelhet kijavítást, kicserélést, kérheti a vételár arányos leszállítását, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, sőt, akár a szerződéstől is elállhat. Természetesen ezen lehetőségeknek a jogalkotó korlátokat is szab, például rögzíti, hogy a kijavításnak, kicserélésnek nincs helye, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, valamint jelentéktelen hiba miatt az elállás lehetősége is kizárt.

A jogszabály 2022. január 1. napjától kiegészült egy fontos rendelkezéssel, miszerint fogyasztó és vállalkozás közötti ingó dolognak minősülő áru adásvételére irányuló szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt. Itt emelnénk ki, hogy ez a rendelkezés fogyasztó és vállalkozás relációjában alkalmazandó, tehát például akkor, ha magánszemélyként kereskedőtől vásároltunk használt járművet.

A jótállás és a kellékszavatosság szabályainak köréből külön felhívnánk a figyelmet továbbá a bizonyítás kérdéskörére, ugyanis annak kardinális szerepe lehet az eladóval szembeni igény érvényesítése tekintetében. Amíg jótállás esetén az eladót terheli annak bizonyítása, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett – tehát ennek hiányában felel a hibás teljesítésért -, addig kellékszavatosság esetén a vevőre hárul annak terhe, hogy bizonyítsa; a hiba oka, már az adásvétel időpontjában megvolt, nem pedig a vevői nem rendeltetésszerű használat idézte azt elő.

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések tekintetében – tehát tipikusan akkor, ha magánszemélyként kereskedőtől vásárolunk – a jogalkotó a bizonyítási teher megfordítását írja elő a fogyasztók védelme érdekében. A törvény felállít egy vélelmet, amelynek lényege, hogy a teljesítéstől számított, jogszabályban rögzített határidőn belül a fogyasztó által felismert hibát úgy kell tekinteni, hogy az már a teljesítés időpontjában megvolt. Ezen vélelem megdönthető, ugyanis a törvényi határidőn belül jelentkező hibák tekintetében a kötelezettnek – azaz eladónak – kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett.

Ezen határidő kapcsán hívjuk fel a figyelmet egy jelentős idei jogszabályváltozásra, ugyanis az év elején hatályba lépett 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a határidőt– kizárólag fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések esetében – a korábbi hat hónapról, egy éves időtartamra emelte, tehát e szerint az egy éven belül felismert hiba már a teljesítésének időpontjában fennálltnak tekintendő, kivéve, ha a vélelem az áru természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

E körben kiemelnénk, hogy szintén fontos szerepe van a hiba közlésének. Kellékszavatosság esetén főszabály szerint azt a felfedezést követően haladéktalanul közölni kell, ugyanakkor fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A törvény az igény érvényesítésére is határidőt szab, ugyanis rögzíti, hogy a kellékszavatossági igények fő szabály szerint a teljesítés időpontjától számított 1 év alatt évülnek el, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ez a határidő 2 év, míg a jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.

Kártérítésre vonatkozó szabályok

E körben röviden kitérnénk arra, hogy a vevőnek kártérítési igénye is felmerülhet az eladóval szemben, ugyanis a Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát.

Ez alól az képez kivételt, ha az eladó a hibás teljesítést kimenti. Akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A gépjármű adásvételi szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása, így az eladó által vállalt kötelezettségek megszegése is alapot adhat a kártérítési igényre. Megjegyeznénk, hogy használt gépjármű vásárlása esetén leginkább az első két igény merül fel jellemzően – különös tekintettel a kártérítés körében érvényesülő esetleges bizonyítási nehézségekre -, a kártérítésre már csak egyfajta utolsó, de létező, a jog által biztosított eszközként tekinthetünk.

Összegezve tehát egy használt autó megvásárlása során számtalan hiba merülhet fel, amelyet a vevők még a legnagyobb gondosság mellett sem ismernek fel minden esetben. A vétel időpontjában a legfontosabb kérdés, hogy eladó milyen problémákra hívta fel a figyelmet és tájékoztatta a vevőt, hiszen ezekre hivatkozva vevő már nem érvényesíthet semmilyen igényt. Ennek okán célszerű a feltárt hibák, hiányosságok részletes rögzítése az adásvételi szerződésben. Amennyiben mégis hibás teljesítés történt az eladó részéről, úgy az eset körülményeit mérlegelve a fenti jogintézmények állnak a vevők rendelkezésére a jogaik érvényesítése érdekében.

Amennyiben ezen területen jogi segítségre van szüksége, úgy forduljon Irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat