Mit tehet akkor, ha nem kapott meg egy bírósági iratot?

Feb 7, 2022

Hosszabb időt töltött az otthonától távol, majd amikor hazaért, akkor azt látta a postaládában, hogy kapott egy hivatalos iratot, amelyet kétszer is próbáltak Önnek kézbesíteni, de Ön erről nem tudott, hiszen nem volt otthon, ráadásul senkit nem tudott megkérni arra, hogy ellenőrizze a postaládáját? Hogyha Önnel is történt már ilyen, vagy elképzelhetőnek tartja, hogy ilyen előfordulhat, akkor olvasson tovább, mert ebben a cikkben arról kaphat részletes tájékoztatást, hogy ilyen esetekben mit lehet tenni.

Mit tehet akkor, ha nem kapott meg egy bírósági iratot?

A Covid19-világjárvány sok olyan helyzetet teremt, ami korábban sokkal kevesebb embert érintett. Sajnos napjainkban nem egyedi az, hogy valaki betegség miatt hosszú időt az otthonától távol, kórházban tölt. De ettől függetlenül is gyakran előfordul az emberekkel, hogy nem nézik a postaládájukat egy ideig, vagy amikor elmennek nyaralni hosszabb időre, elfelejtenek szólni valakinek, hogy néha ellenőrizze, hogy érkezett-e valami. Lehet, hogy nem számítanak rá, de bármikor kaphatnak hivatalos levelet.

Vizsgáljuk meg ezt a helyzetet az elejéről. Azzal nincs probléma, hogyha Ön nincs otthon, amikor a levelet kiviszik, ugyanis a postás erről hagy egy értesítőt, ami alapján Ön be tud menni a postára, ott átveszi a levelet, és innentől már nincs ezzel további teendője.

A nagyobb kérdés az, hogy mi történik akkor, hogyha valaki nem ennek megfelelően cselekszik, mert például nincs otthon huzamosabb ideig, vagy esetleg elköltözött pont abban az időszakban, és ezért fogalma sincs arról, hogy hivatalos levél érkezett a részére.

Első körben fontos tisztázni a kézbesítési fikció fogalmát. A fikció azt jelenti jogi értelemben, hogy valónak fogadunk el egy tudottan valótlan tényállást. A Polgári Perrendtartás szabályai alapján, ha valakinek bírósági iratot kézbesítenének, akkor azt a kézbesítés megkísérlésének a napján kézbesítettnek kell tekinteni, hogyha a címzett megtagadja annak átvételét. Ha pedig a kézbesítés azért sikertelen, mert a címzett nem vette azt át (tehát a bírósághoz az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), akkor a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon az iratot kézbesítettnek kell tekinteni. Azért van erre szükség, mert hogyha ez a szabály nem lenne, akkor valaki azzal, hogy nem vesz át egy iratot, egy eljárást jelentős mértékben akadályozhatna. Fontos az is, hogyha keresetlevelet, illetve eljárást befejező érdemi határozatot kézbesítenének, akkor a bíróság a kézbesítési fikció beállásáról a címzettet tájékoztatja nyolc munkanapon belül, vagy abban az esetben, ha a bíróság arról csak később szerez hivatalos tudomást, akkor e tudomásszerzéstől számított három munkanapon belül. Ebben az értesítésben a bíróság tájékoztatást ad a kifogásra vonatkozó szabályokról, valamint keresetlevél esetében a perindítás joghatásainak a beállásáról is. Amennyiben a bíróságnak a címzett e-mail címét bejelentették, akkor az értesítést oda is meg kell küldeni.2

Második lépésként azt szükséges tisztázni, hogy lehet-e tenni valamit a kézbesítési fikció ellen. Természetesen a jogszabályok erre is lehetőséget biztosítanak, kézbesítési kifogás formájában. A kifogás előterjesztéstét annál a bíróságnál kell megtenni, amelynek az eljárása alatt a kézbesítés történt, méghozzá a kézbesítési fikció beálltáról, vagy ha kézbesítési fikció alkalmazása nélkül kellett kézbesítettnek tekinteni az iratot, akkor a kézbesítésről történő tudomásszerzés napjától számított 15 napon belül. Azonban fontos tudni azt, hogy ezen a határidőn kívül van egy olyan szabály is, hogy a kézbesítési fikció beálltától vagy a kézbesítés napjától számított 3 hónap elteltével már nincs helye a kifogás benyújtásának. Ez alól kivétel természetesen van, például az, hogyha ezek az eljárást megindító irathoz kapcsolódnak, akkor az eljárás folyamatban léte alatt csak a 15 napos, előbb említett szabály irányadó. Ugyanígy kivétel ez alól a végrehajtási eljárás is, ott a szabály az, hogyha a kézbesítettnek tekintendő határozat jogerőre emelkedett, akkor a címzett a végrehajtás alatt, a végrehajtásra irányuló eljárásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül terjesztheti elő a kifogást.

Mi az az ok, ami miatt a kifogás előterjeszthető? Egyrészt az, ha a címzett azért nem vehette át a bírósági iratot, mert a kézbesítés az erre vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy más okból nem volt szabályszerű; vagy ha önhibáján kívül nem volt módja azt átvenni (tipikusan ilyen eset az, amikor valaki kórházban van). Amikor valaki előterjeszti a kifogást, abban mindenképpen meg kell jelölni azokat a tényeket és körülményeket, amik vagy a szabálytalanságot igazolják, vagy az önhibán kívüliséget valószínűsítik.

Végezetül azt még fontos rögzíteni, hogy sokaknak lehet, hogy idegenül hat a kézbesítési fikció fogalma, ugyanakkor ismerős a kézbesítési vélelem. A kettő lényegében ugyanazt a jogintézményt fedi, de az új Polgári Perrendtartás óta az új terminológia használatos.

Ha a kézbesítési fikcióval, vagy a kézbesítési kifogással kapcsolatban jogi tanácsadásra van szüksége, forduljon irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat
1. 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról 137.§ (2) bekezdés 2. 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról 137.§ (3) bekezdés 3. 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról 138.§-140.§ Forrás: 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról 137.§-140.§

Legújabb cikkek

A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során

A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.

Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg

Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.

A tulajdoni lap rejtelmei – avagy útmutatás ahhoz, hogy mit érdemes figyelni a tulajdoni lapon

A tulajdoni lap egy olyan okirat, amelyen megtalálható az összes fontos információ egy adott ingatlanról az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. Magyarországon minden ingatlan szerepel a Földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásában, így tehát minden ingatlannak van tulajdoni lapja. Kérdés azonban, hogy mit is árul el egy tulajdoni lap, milyen adatokhoz juthatunk általa. Ebben a cikkben a tulajdoni lapon szereplő információkkal kapcsolatban szeretnénk hasznos tanácsokat megosztani.