Összefoglaltuk a helyi iparűzési adó (HIPA) legfontosabb 2021-es változásait
A helyi iparűzési adó – azaz a HIPA – szabályai minden vállalkozás számára rendkívüli jelentőséggel bírnak, amelyre tekintettel fontos, hogy a gazdálkodók tudatában legyenek ezt a helyi adónemet érintő legfontosabb változásokkal. Ebben a cikkünkben ezek kerülnek összefoglalásra.

Bevallást érintő változások
Az idei adóévtől megváltoznak a HIPA bevallásával kapcsolatos szabályok, ugyanis az adóalanyok most már az önkormányzati adóhatóság helyett, az állami adóhatóság – azaz a NAV – útján, elektronikus formában kötelesek benyújtani a bevallásaikat, ideértve a bevallás esetleges kijavítását, továbbá az önellenőrzést egyaránt.
Ezen szabály alól kivételt képeznek az őstermelők, ők papír alapon és az illetékes helyi önkormányzat részére is teljesíthetik bevallási kötelezettségüket.
E kötelezettség teljesítésére a már korábban is elérhető, egységesített ÁNYK nyomtatvány (xxHIPA) szolgál, amely a NAV honlapján elérhető.
Az adó mértékét érintő kedvezmények
Ugyan ezen változások nem a törvényben, hanem rendeleti szinten kerültek rögzítésre és a koronavírus világjárvánnyal állnak összefüggésben mégis rengeteg vállalkozást érintenek, így jelen cikkben is kitérünk rájuk.
A kormány 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendeletében rögzítésre került a mikro-, kis és középvállalkozások HIPA kedvezménye, amelynek keretein belül a 2021-es adóév vonatkozásában az adó mértékének felső határa a törvényben eredetileg rögzített 2% helyett 1 %-ban került maximalizálásra.
Ezen szabályozás kizárólag azon önkormányzatokat érinti, akik az adó mértékét a 2021. év vonatkozásában 1%-ot meghaladóan állapították meg.
Fontos rögzíteni, hogy ezen intézkedés állami támogatásnak minősül és lényege, hogy az érintett vállalkozások helyi iparűzési terhe 1%-nál magasabb nem lehet.
A kedvezmény automatikusan megilleti a feltételeknek megfelelő KKV-kat (fontos, hogy a feltételeknek való megfelelőséget a kapcsolt és partnervállalkozások adatainak összeszámításával együtt szükséges megvizsgálni), külön nyilatkozat megtételére ehhez nincs szükség. Ugyanakkor feltétele, hogy az adott vállalkozások mikro-, kis- és középvállalkozásoknak minősüljenen és árbevételük vagy mérlegfőösszegük a 4 milliárd forintot ne haladja meg.
A fenti vállalkozói körnek lehetősége van továbbá az évközi adóelőlegek 50%-kal történő csökkentését is kérni, amelyhez a fenti feltételeken túl egy formális nyilatkozat, illetve bizonyos esetekben változásbejelentő nyomtatványok benyújtására is szükség van.
Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység adókötelezettségének megszűnése
2021-től megszűnt az ideiglenes tevékenység fogalma a törvényben, azaz idéntől nem keletkezik adókötelezettsége a vállalkozónak a 180 napnál rövidebb ideig tartó építési tevékenység folytatása esetén, továbbá abban az esetben sem kell az adót megfizetni, ha a vállalkozás magyarországi székhely vagy telephely hiányában végez bevételszerző tevékenységet.
Ugyanakkor arra érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy ha a vállalkozás egy adott településen 180 napot meghaladóan végez építőipari tevékenységet továbbra is telephelye jön létre, így HIPA alá történő bejelentkezési, bevallási és fizetési kötelezettsége is keletkezik.
Szokásos piaci ár korrekciójának elvégzése
Az idei évtől azon vállalkozások esetén, akik a társasági adó törvény értelmében szokásos piaci ár alkalmazására kötelezettek, a kapcsolt vállalkozásaikkal kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget a szokásos piaci ár alapulvételével állapíthatják meg.
Adóalap-megosztás gépjárművek tartós bérletbe vagy lízingbe adása esetén
A korábbi szabályozás az adóalap-megosztás kapcsán úgy rendelkezett, hogy a gépkocsik eszközértékét annál a településnél kell figyelembe venni, ahol a járműveket jellemzően tárolják.
Az idei változások következtében a tartós bérletbe, lízingbe adott gépjárművek eszközértékét a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kell figyelembe venni.
Ezen rendelkezésnek kizárólag olyan vállalkozások esetén van jelentősége, amelyek több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végeznek iparűzési tevékenységet, hiszen ebben az esetben az adó alapját meg kell osztaniuk az érintett önkormányzatok között.
Amennyiben úgy érzi, hogy ezen a területen segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!
KapcsolatLegújabb cikkek
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.
A tulajdoni lap rejtelmei – avagy útmutatás ahhoz, hogy mit érdemes figyelni a tulajdoni lapon
A tulajdoni lap egy olyan okirat, amelyen megtalálható az összes fontos információ egy adott ingatlanról az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. Magyarországon minden ingatlan szerepel a Földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásában, így tehát minden ingatlannak van tulajdoni lapja. Kérdés azonban, hogy mit is árul el egy tulajdoni lap, milyen adatokhoz juthatunk általa. Ebben a cikkben a tulajdoni lapon szereplő információkkal kapcsolatban szeretnénk hasznos tanácsokat megosztani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le ügyvédeink megoldásairól az aktuális jogi problémákkal kapcsolatban.
Hasonlóak a témában
Adózás ingatlan értékesítést követően természetes személyként
Ingatlan eladás esetén rendszeres kérdés a természetes személy eladó részéről, hogy az értékesítést követően hogyan történik az adózás, mire érdemes figyelni. Cikkünkben ezeket szeretnénk tisztázni.
Társasági jog - Kiválás
Egy társaság életében megannyi helyzet teheti szükségessé a cégforma megváltoztatását. Kialakulhatnak olyan kedvezőtlen szituációk, mint például a saját tőke hiánya, vagy új befektetők érkezésével szükségesség válhat a tulajdonosi struktúra átalakítása. A társasági formaváltás során a cégforma megváltoztatásán túl lehetőség van arra, hogy több cég egyesüljön, vagy esetleg a cég több céggé váljon szét.
Sikkasztás
372. §(1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. A sikkasztás a tulajdoni viszonyokat sértő bűncselekmény. Sikkasztást elkövetőként csak az a személy követheti el, akire az eltulajdonított ingó dolgot rábízták. Tárgya tipikusan pénz, kivéve, hogyha adott, személynek, akire a pénz vagy más helyettesíthető dolog sajátja közé keverve bár, de rendelkezésre áll, illetve lehet más ingóság is, például gépjármű vagy egyéb használati cikk.