Társasház alapítás

Feb 9, 2022

A Polgári törvénykönyv akként rendelkezik, hogy a társasház úgy jön létre, ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, vagy legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.

Társasház alapítás

A társasházat fennálló vagy felépítendő épületre is lehet alapítani, így a társasház alapításakor az épületnek még nem feltétlenül kell fizikailag léteznie. Alapvető követelmény azonban, hogy abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség kialakítása adott legyen.

Megjegyzendő, hogy főszabály szerint a társasház alapításával közös tulajdonba kerül azon földrészlet, amelyen az épület fennáll, illetve abban az esetben, ha a földrészlet, amelyen az épület fennáll, bármilyen oknál fogva mégsem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat a törvény erejénél fogva földhasználati jog illeti meg.

A társasház megalapításához az alapító okirat elkészítése szükséges. Az alapító okiratban szerepelnie kell a társasház megalapításának kifejezett elhatározása, a külön tulajdonba kerülő lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek megjelölése, a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadok meghatározásának módja és mértéke, a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolása, az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatok, jogok és tények, a közösség közös neve, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe.

Az alapító okirat aláírását követő 60 napon belül pedig meg kell tartani az alakuló közgyűlést, melynek összehívására bármely tulajdonostárs, vagy az építtető jogosult. Az alakuló közgyűlés határoz a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke és tagjai személyéről, szükség esetén a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztásáról, valamint a fizetési számla megnyitásáról.

Az alakuló közgyűlésen, vagy az attól számított legkésőbb 60 napon belül megtartott közgyűlésen az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbséggel meg kell állapítani a társasház szervezeti- és működési szabályzatát. A szervezeti- és működési szabályzatban meg kell határozni a társasház szerveit, hatásköreit, jogait és kötelezettségeit, valamint a közös költség viselésének szabályait.

A társasház megalapítását és a külön tulajdoni hányadokat be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, amely eljárás során kötelezően csatolni kell az alapító okiratot, a szervezeti- és működési szabályzatot, az ingatlan-nyilvántartási kérelmet, az igazgatási díj megfizetéséről szóló bizonylatot, illetve az eljáró képviselő meghatalmazását.

Ha úgy gondolja, hogy ezen a területen jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat

Legújabb cikkek

A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során

A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.

Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg

Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.

A tulajdoni lap rejtelmei – avagy útmutatás ahhoz, hogy mit érdemes figyelni a tulajdoni lapon

A tulajdoni lap egy olyan okirat, amelyen megtalálható az összes fontos információ egy adott ingatlanról az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. Magyarországon minden ingatlan szerepel a Földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásában, így tehát minden ingatlannak van tulajdoni lapja. Kérdés azonban, hogy mit is árul el egy tulajdoni lap, milyen adatokhoz juthatunk általa. Ebben a cikkben a tulajdoni lapon szereplő információkkal kapcsolatban szeretnénk hasznos tanácsokat megosztani.