Tényleg lehallgathatnak? – A leplezett eszközök alkalmazásáról a magyar büntetőjogban

Leplezett eszközök

A titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazása rendkívül komoly szintű behatolást jelent a személyek magánszférájába, ezért egy alkotmányos jogállamban alapkövetelmény az, hogy ezen eszközök alkalmazásának feltételeit és kereteit megfelelő garanciák biztosításával törvény állapítsa meg.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) által került bevezetésre a ,,leplezett eszközök” megnevezés a magyar büntetőjogba. A Be. hatályba lépéséig, azaz 2018. január 1-jéig különbséget tehettünk titkos információ gyűjtés és titkos adatszerzés között. A kettő közötti különbség abból adódott, hogy a titkos információ gyűjtése a rendőrség hatáskörébe tartozott és egy rendőrségi eszköz volt, amely már a büntetőeljárás megindulása előtt egy ún. előzetes szakaszban is alkalmazható volt. Ezzel szemben a titkos adatszerzés a már megindul büntető eljárásokban volt alkalmazható. A Be. a két fogalom közötti különbségtétel feloldásának eredményeként így a titkos információ gyűjtést is a Be. hatálya alá vonta. Ennek eredményeként jelent meg az új Be.-ben az ,,előkészítő eljárás” fogalma. Ebben a szakaszban a hatóságok azt vizsgálják, hogy fennáll-e a bűncselekmény gyanúja. Előkészítő eljárás során meghatározott leplezett eszközöket alkalmazhat és adatszerzést folytathat a hatóság.

A leplezett eszközök alkalmazásának három fő kritériuma a szükségesség, az arányosság és a célszerűség.

Ennek tükrében leplezett eszközöket alkalmazni akkor lehet, ha:

  • ha más eszköz nem használható és okkal feltételezhető az, hogy a megszerzendő információ vagy bizonyíték elengedhetetlen a büntető eljárás céljának eléréséhez;
  • ha a leplezett eszköz alkalmazása az elérendő célhoz képest nem korlátozza aránytalanul az érintett vagy más személy alapvető jogait;
  • illetve ha a leplezett eszköz alkalmazásával valószínűsíthető, hogy bűncselekményre vonatkozó bizonyítékok vagy információk szerezhetők be.

Mik is azok a leplezett eszközök és hogyan alkalmazhatóak?

A leplezett eszközök szabályozásának tekintetében alapvetően három nagy csoport között tehetünk különbséget, melyek alkalmazási feltételeiről részben a Be., részben pedig a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) is tartalmaz rendelkezéseket. Szabályozás szempontjából megkülönböztethetünk tehát nemzetbiztonsági célú alkalmazásra és bűnügyi célú alkalmazásra szánt leplezett eszközöket, illetve egy elkülönülő harmadik csoportként funkcionál a megbízhatósági vizsgálat során alkalmazható leplezett eszközök kategóriája.

Jelen cikkben csak a bűnügyi célú alkalmazás során alkalmazható eszközökre térünk ki, ezen belül is kifejezetten a lehallgatásra, mint a nyomozó hatóság által leggyakrabban alkalmazott leplezett eszközre.

A bűnügyi célú alkalmazás során alkalmazható leplezett eszközöket a Be. és az Rtv. tartalmazza.

Az Rtv.-ben találhatók meg azok a leplezett eszközök, amelyek alkalmazása nem kötött engedélyhez. A Be. pedig azoknak a leplezett eszközöknek a használatát szabályozza, amelyek alkalmazása bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött, illetve csak bírói vagy csak ügyészi engedélyhez kötött.

Ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök:

  • fizetési műveletek megfigyelése (adott esetben esetleges felfüggesztése)
  • büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése (kvázi vádalku intézménye)
  • hozzájárulással alkalmazott megfigyelés (olyan bűncselekmények esetében alkalmazható, ahol a sértett hozzájárulásával történik bizonyos tevékenységek megfigyelése)
  • álvásárlás intézménye (fedett akció keretében sor kerülhet a bizonyítás szempontjából releváns dolog vagy eszköz megvásárlására)
  • fedett nyomozó alkalmazása
  • leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja és titkosan együttműködő személy alkalmazása álvásárlás érdekében
  • fedőokirat, fedőintézmény és fedőadat felhasználása (pl. közhiteles nyilvántartásban olyan információ elhelyezése, amely nem valós)

Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök:

  • információs rendszer titkos megfigyelése
  • titkos kutatás
  • hely titkos megfigyelése
  • küldemény titkos megfigyelése
  • lehallgatás

A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazási feltételei a szigorúbbak, tekintettel arra, hogy ezek az érintettek magánszférájába történő legsúlyosabb beavatkozásokat igénylik.

A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök kizárólag a bíróság engedélye alapján, a bíróság által meghatározott keretek között alkalmazhatók. A bíróság az ügyészség indítvány alapján határoz a leplezett eszköz alkalmazásáról. A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása 90 napra rendelhető el, amely alkalmanként meghosszabbítható, de a büntető eljárásban az érintett személlyel szemben bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása összesen 360 napig engedélyezhető. Amennyiben a leplezett eszköz engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely a leplezett eszköz alkalmazásával elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, úgy az ügyészség is elrendelheti a leplezett eszköz alkalmazását, amely utólagos bírósági engedéllyel utólag engedélyezhető. Bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának öt, illetve egyes súlyosabban minősülő bűncselekmények esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, szándékosan elkövetett bűncselekmények esetén van helye.

A lehallgatás

Be. 232. § (5) Lehallgatás során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv bírói engedéllyel elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban megismerheti és rögzítheti.

A lehallgatás, mint leplezett eszköz alkalmazása azért válhat szükségessé, mert a bűnüldöző hatóságoknak is hatékony eszközökkel kell rendelkezniük arra, hogy a hatóságok előtt gyakran két-három lépéssel járó bűnelkövetőkkel szemben eredményesen védekezni tudjanak.

Az eszköz alkalmazása során a problémák ott merülnek fel, hogy hol lehet meghúzni az alkalmazhatóság határait, ahhoz milyen garanciák társulhatnak, a szükségesség és arányosság követelményei hol állapíthatók meg.

Védőként például a bírósági végzésből értesülhetünk arról, hogy a bíróság az adott leplezett eszköz alkalmazását engedélyezte, az viszont ritkán látható a végzésben, hogy milyen információk alapján került sor az eszköz alkalmazásának engedélyezésére.

A lehallgatás az egyik leggyakrabban alkalmazott leplezett eszköz. Gyakran fordul elő az, hogy az engedélyezi időn belül a nyomozó hatóság raktározási céllal gyűjti az információt. Az hogy mikor és hogyan használják fel a leplezett eszközök alkalmazása során gyűjtött adatokat, csak részben tudható. Amennyiben pedig nem kerülnek felhasználásra a begyűjtött adatok az érintett személyt a hatóság köteles értesíteni és tájékoztatni arról, hogy vele szemben leplezett eszköz alkalmazására került sor kivéve, ha ez bűnüldözési érdeket sértene.

Szintén érdekes kérdés lehet a lehallgatás alkalmazása során az, hogy a lehallgatást során felvett beszélgetést leíró elemző személyes ,,toldatai”, véleménye mennyire vannak befolyásoló hatással a rendőrre, az ügyészre vagy a bíróra. Az elemző feladata a lehallgatott beszélgetés leírása és összefoglalása nem pedig a személyes értékelés, mégis gyakran előfordul, hogy a leírt szöveg hangulatértékeléseket is tartalmaz. Így előfordulhat akár az is, hogy nem az az egyetlen lehetséges értelme a lefolytatott beszélgetésnek, amelyet az ügyészség a vádban meghatározott.

A címben feltett kérdésre válaszolva az viszont egyértelműen megállapítható, hogy lehallgatásra a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén valóban bármikor sor kerülhet, akár a bíróság előzetes, vagy utólagos engedélyével is. Az eszköz alkalmazását ugyan egy három szakaszos bírói engedélyezésnek kell alávetni egyszer az engedélyezéskor, egyszer a hosszabbításkor és egyszer a befejezést követően, ez három szakasz azonban mégsem tud elegendő garanciát biztosítani arra, hogy az eszköz alkalmazására valóban szükséges.

Amennyiben cikkünkkel kapcsolatban további kérdése lenne vagy ezen a területen jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat