Új jogintézmény az Áfatörvényben: visszaigényelhetővé válik a behajthatatlan követelések után megfizetett áfa
Január 1. napjával fontos új rendelkezés lép hatályba az Áfatv.-ben, amelynek keretében a szabályozás lehetőséget biztosít a behajthatatlan követelések után megfizetett – és egészen idáig elbukottnak hitt – Áfa visszaigénylésére.

A módosítást az Európai Bíróság egy ítélete hívta életre, amely révén számos vállalkozás kerülhet kedvező helyzetbe a behajthatatlan követelései után megfizetett és elveszettnek hit általános forgalmi adó tekintetében.
Fontos, hogy az Áfa tv. hatályba lépő rendelkezései csak szigorú feltételek együttes fennállása esetén teszik lehetővé az Áfa-visszaigénylést a behajlhatatlan követelések után.
A „nulladik kritérium”, hogy a követelés megfeleljen az Áfa tv.-ben rögzített definíciónak, amely szerint a követelés csak akkor minősül behajthatatlannak, ha a behajthatatlanság oka valamely, a törvényben felsorolt alábbi ok:
- a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi;
- a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte;
- a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el;
- a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.
A fentieken túl a szabályozás további, konjuktív feltételek fennállását követeli meg, így:
a) az adóalany – tehát aki vissza kívánja igényelni az Áfát - és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője független felek,
A törvény szerint nem ilyenek az olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek)
- egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások;
- között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn;
- között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja;
- között „alá-fölé rendeltségi viszony” áll fent a munkavégzés során
- egymás közeli hozzátartozói.
b) az adóalany a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét a törvényben meghatározottak szerint előzetesen írásban értesíti, kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt,
Fontos, hogy a törvény meghatározza az értesítés követelményeit is, amelynek tartalmaznia kell:
- a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okát;
- azon számla sorszámát, amely az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást tartalmazza;
- a behajthatatlan követelés összegét (ellenérték vagy részellenérték, valamint az arra jutó adó összege szerinti bontásban); és
- nyilatkozat arról, hogy a megjelölt ellenérték adót nem tartalmazó összegével az adóalany az adó alapját utólag csökkenti.
c) az adóalany nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában;
d) a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában
– Itt megjegyezzük, hogy ha olyan cég részére történik a termékértékesítés, szolgáltatás nyújtás amely a fenti eljárások alatt áll, akkor a törvény teljes mértékben elveti a visszaigénylés lehetőségét, ha a követelés behajthatatlanná válik, így ez már az ügyletkötés időpontjában mérlegelendő szempont -
e) a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adóhatóság holnapjáról lekérdezhető adatbázisában a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában és az azt megelőző egy évben;
f) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában nincs törölve;
g) az állami adó- és vámhatóság a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjáig nem adott tájékoztatást az adóalany részére a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adókötelezettsége teljesítésének megkerüléséről;
h) a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt; és
i) a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg.
Fontos szabály még, hogy amennyiben a fenti feltételek fennállnak és visszaigénylés történik, akkor egy erre a célra rendszeresített nyomtatvány benyújtása is szülséges.
A jogalkotó szabályozta azon esetet is miszerint, mégis térülésre kerül sor – akár egészben akár részben -, ekkor ennek erejéig az adóalap utólagos csökkentése nem alkalmazható. A jogszabály szerint külön nyomtatvány kerül rendszeresítésre erre az esetre, amelyen az adóalanynak nyilatkoznia kell a követelés megtérüléséről.
Még egyszer fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a fenti szabályozás még nem lépett hatályba, nem rendelkezik gyakorlattal, ugyanakkor amennyiben a gazdálkodó szervezetek élni kívánnak a szabályozás adta lehetőséggel érdemes eljárásuk során a fentieket betartaniuk annak érdekében, hogy a követelések behajthatatlanná válásának esetén hozzájussanak a költségvetés részére befizetett áfához.
KapcsolatLegújabb cikkek
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.
A tulajdoni lap rejtelmei – avagy útmutatás ahhoz, hogy mit érdemes figyelni a tulajdoni lapon
A tulajdoni lap egy olyan okirat, amelyen megtalálható az összes fontos információ egy adott ingatlanról az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. Magyarországon minden ingatlan szerepel a Földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásában, így tehát minden ingatlannak van tulajdoni lapja. Kérdés azonban, hogy mit is árul el egy tulajdoni lap, milyen adatokhoz juthatunk általa. Ebben a cikkben a tulajdoni lapon szereplő információkkal kapcsolatban szeretnénk hasznos tanácsokat megosztani.