Új jogintézmény az Áfatörvényben: visszaigényelhetővé válik a behajthatatlan követelések után megfizetett áfa

A módosítást az Európai Bíróság egy ítélete hívta életre, amely révén számos vállalkozás kerülhet kedvező helyzetbe a behajthatatlan követelései után megfizetett és elveszettnek hit általános forgalmi adó tekintetében.

Fontos, hogy az Áfa tv. hatályba lépő rendelkezései csak szigorú feltételek együttes fennállása esetén teszik lehetővé az Áfa-visszaigénylést a behajlhatatlan követelések után.

A „nulladik kritérium”, hogy a követelés megfeleljen az Áfa tv.-ben rögzített definíciónak, amely szerint a követelés csak akkor minősül behajthatatlannak, ha a behajthatatlanság oka valamely, a törvényben felsorolt alábbi ok:

• a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi;
• a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte;
• a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el;
• a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.

A fentieken túl a szabályozás további, konjuktív feltételek fennállását követeli meg, így:

a) az adóalany – tehát aki vissza kívánja igényelni az Áfát - és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője független felek,

A törvény szerint nem ilyenek az olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek)

• egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások;
• között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn;
• között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja;
• között „alá-fölé rendeltségi viszony” áll fent a munkavégzés során
• egymás közeli hozzátartozói.

b) az adóalany a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét a törvényben meghatározottak szerint előzetesen írásban értesíti, kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt,

Fontos, hogy a törvény meghatározza az értesítés követelményeit is, amelynek tartalmaznia kell:

• a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okát;
• azon számla sorszámát, amely az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást tartalmazza;
• a behajthatatlan követelés összegét (ellenérték vagy részellenérték, valamint az arra jutó adó összege szerinti bontásban); és
• nyilatkozat arról, hogy a megjelölt ellenérték adót nem tartalmazó összegével az adóalany az adó alapját utólag csökkenti.

c) az adóalany nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában;

d) a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában

– Itt megjegyezzük, hogy ha olyan cég részére történik a termékértékesítés, szolgáltatás nyújtás amely a fenti eljárások alatt áll, akkor a törvény teljes mértékben elveti a visszaigénylés lehetőségét, ha a követelés behajthatatlanná válik, így ez már az ügyletkötés időpontjában mérlegelendő szempont -

e) a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adóhatóság holnapjáról lekérdezhető adatbázisában a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában és az azt megelőző egy évben;

f) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában nincs törölve;

g) az állami adó- és vámhatóság a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjáig nem adott tájékoztatást az adóalany részére a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adókötelezettsége teljesítésének megkerüléséről;

h) a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt; és

i) a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg.

Fontos szabály még, hogy amennyiben a fenti feltételek fennállnak és visszaigénylés történik, akkor egy erre a célra rendszeresített nyomtatvány benyújtása is szülséges.

A jogalkotó szabályozta azon esetet is miszerint, mégis térülésre kerül sor – akár egészben akár részben -, ekkor ennek erejéig az adóalap utólagos csökkentése nem alkalmazható. A jogszabály szerint külön nyomtatvány kerül rendszeresítésre erre az esetre, amelyen az adóalanynak nyilatkoznia kell a követelés megtérüléséről.

Még egyszer fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a fenti szabályozás még nem lépett hatályba, nem rendelkezik gyakorlattal, ugyanakkor amennyiben a gazdálkodó szervezetek élni kívánnak a szabályozás adta lehetőséggel érdemes eljárásuk során a fentieket betartaniuk annak érdekében, hogy a követelések behajthatatlanná válásának esetén hozzájussanak a költségvetés részére befizetett áfához.

Kapcsolat