A Versenyhivatal fogyasztóvédelmi eljárása

Jun 25, 2017

Fokozott óvatossággal érdemes vállalkozásunk reklámozása során eljárni, a fogyasztóvédelmi hatóságok ugyanis éberen vizsgálják a piaci szereplők marketing tevékenységét és a legapróbb szabálytalanságokra is hamar reagálnak. A versenyhivatal fogyasztóvédelmi irodája akár más piaci szereplők bejelentése, akár saját tapasztalatai alapján (hivatalból) indíthat eljárást vállalkozásunkkal szemben, ha az általunk használt reklámszövegeket, marketingkommunikációt jogszabályellenesnek tartja. A vizsgálat fő irányai az általunk forgalmazott termékkel, nyújtott szolgáltatással kapcsolatos állítások valódisága, összehasonlító reklámok esetén az összehasonlítás eredményének megalapozottsága.

A Versenyhivatal fogyasztóvédelmi eljárása
Vizsgálhatják a termék tulajdonsását, az általa elérhető, ígért eredmények megalapozottságát. Külön érdemes odafigyelni arra, hogy a közvetíteni kívánt üzenet közzétételekor már rendelkezésünkre álljon olyan szakértői vélemény, amely az adott tulajdonságot kellő alapossággal és megfelelő szakmai színvonallal támasztja alá. Ezek hiányában még akkor is jogellenesnek minősítheti a hatóság az állítást, ha utóbb, az eljárás során sikerül szakértői vizsgálat révén igazolni annak valódiságát. A hatóság és a bírói gyakorlat ugyanis egységes abban, hogy már a közzétételkor rendelkezésre kell állniuk a megfelelő bizonyítékoknak. Ezek hiányában jogellenes a magatartás és az utóbb beszerzett bizonyíték legfeljebb enyhítő körülményként vehető figyelembe a bírság kiszabásakor. Érdemes komolyan venni az ilyen vizsgálatokat, mivel a versenyhivatal által kiszabható bírság maximális összege az előző évi nettó árbevétel 10 %-a, frissen induló vállalkozások esetében – ahol a határozat meghozatalát megelőző üzleti évben nem volt árbevétel – az adott üzleti évre elkészített közbenső mérleg egy évre vetített nettó árbevételének 10%-a.

Legújabb cikkek

A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során

A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.

Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg

Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.

A tulajdoni lap rejtelmei – avagy útmutatás ahhoz, hogy mit érdemes figyelni a tulajdoni lapon

A tulajdoni lap egy olyan okirat, amelyen megtalálható az összes fontos információ egy adott ingatlanról az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. Magyarországon minden ingatlan szerepel a Földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásában, így tehát minden ingatlannak van tulajdoni lapja. Kérdés azonban, hogy mit is árul el egy tulajdoni lap, milyen adatokhoz juthatunk általa. Ebben a cikkben a tulajdoni lapon szereplő információkkal kapcsolatban szeretnénk hasznos tanácsokat megosztani.