Közvetítői eljárás, mint a büntetőeljárás alternatívája

2. Alkalmazási köre:

A hatályos jogszabályok szerint közvetítői eljárás alkalmazására kizárólag az alábbi bűncselekmények esetén van lehetőség: élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétségek vagy öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntettek esetén.²

Ebből egyértelműen látszik, hogy mind a bűncselekmények fajtája, mind a büntetés mértéke szerint korlátozva van a közvetítői eljárás alkalmazásának lehetősége, hiszen a jogalkotó kizárólag enyhébb bűncselekmények esetében látta társadalmilag méltányolhatóbb célnak a bűncselekmény által okozott következmények helyreállítását, mint az elkövető megbüntetését.

3. Jogkövetkezményei:

A hatályos jogszabályok különbséget tesznek a közvetítői eljárás alkalmazásának jogkövetkezményei között az elkövetett bűncselekmény büntetési tétele szerint.

Abban az esetben, ha a vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett tekintetében kerül alkalmazásra a közvetítői eljárás úgy az, mint büntethetőséget megszüntető körülmény lép fel az eljárásban, ami annyit tesz, hogy a sikeres közvetítő eljárás befejeződését követően a büntetőeljárás megszüntetésre kerül.

Amennyiben háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő, de az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett esetében kerül alkalmazásra, úgy kizárólag, mint korlátlan enyhítésre alapot adó körülmény lép fel, amely azt eredményezi, hogy a sikeres közvetítői eljárást követően a büntetőeljárás folytatásra kerül, azonban a büntetés kiszabásakor a büntetési tételkeret a generális minimumra, azaz a három hónapra csökkenthető, így a gyanúsított jóval kedvezőbb büntetéssel számolhat.

4. A közvetítői eljárás megindulásának feltételei:

A közvetítői eljárás megindulásához a büntetőeljárási törvény az alábbi feltételeket támasztja:

• a gyanúsítottnak be kell ismernie bűnösségét a vádemelést megelőzően,
• a gyanúsított és a sértett is kérte vagy hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához,
• a bűncselekmény jellegéből és elkövetés körülményeiből következtetni lehet arra, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható, illetve az enyhébb büntetés kiszabása vagy a büntetés kiszabásának mellőzése nem ellenkezik a büntetés kiszabásának elveivel.³

5. Menete:

Amennyiben a fent felsorolt okok fennállnak, az ügyészség felfüggeszti a büntetőeljárást hat hónapra a közvetítői eljárás lefolytatása céljából.⁴

A közvetítői eljárásban az egyezség megkötése érdekében a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóságtól, illetve ügyésztől független közvetítő jár el⁵ aki, mint semleges fél segíti a feleket, valamint koordinálja a megbeszéléseket.

Az eljárásban a sértett és a gyanúsított egyenlő feleknek számítanak, illetve rajtuk kívül az eljárásban még részt vehet a sértett jogi képviselője és a gyanúsított védője is.⁶

A megbeszéléseken a gyanúsított, a sértett és a közvetítő részvétele kötelező, valamint a megbeszéléseken elhangzottakról a közvetítő feljegyzést készít.⁷

A büntetőeljárási törvény garanciális szabályként rögzíti, hogy a közvetítői eljárás során tett nyilatkozatok nem használhatóak fel a büntetőeljárás során, valamint nem értékelhető annak meghiúsulása a gyanúsított terhére, amennyiben az sikertelenül zárul le.⁸

A közvetítői eljárásban megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és a gyanúsított között a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésében vagy a káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki. Ezen kívül tartalmaznia kell a megállapodásnak azt is, hogy az eljárás költségeit ki viseli.⁹

A közvetítő a megállapodást megküldi az ügyészség részére, aki törvényességi szempontból megvizsgálja és jóváhagyja azt, ha az megfelel a jogszabályi előírásoknak.¹⁰

Amennyiben azt az ügyészség jóváhagyja, akkor a felfüggesztést meghosszabbíthatja legfeljebb tizennyolc hónappal, hogy a megállapodásban foglaltakat a gyanúsított teljesíthesse.¹¹

A megállapodás nem érinti a sértettnek azt a jogát, hogy a bűncselekménnyel kapcsolatos igényét büntetőeljáráson kívül más keretek között érvényesítse (pl. választottbírósági eljárás keretében). Azonban garanciális szabály, hogy a közvetítői eljárás befejeződését követően indult eljárásokban a közvetítői eljárás során nem lehet az ott elhangzott joglemondó vagy elismerő nyilatkozatokra hivatkozni.¹¹

6. A közvetítői eljárás befejezése:

A közvetítői eljárás akkor kerül befejezésre, amikor a gyanúsított a megállapodásban foglaltak szerint jóváteszi a bűncselekménnyel okozott kárt vagy egyéb káros jogkövetkezményt vagy, ha a sértett tudomást szerez arról, hogy a gyanúsított nem teljesítette a vállalt feltételeket.

Ezt követően a közvetítő értesíti az eljáró ügyészséget a közvetői eljárás eredményéről a befejezést követően tizenöt napon belül.

Ekkor az ügyészség, ha annak feltételei fennállnak, megszünteti, amennyiben nem, akkor a büntetőeljárás folytatásra kerül és a sikeres közvetítői eljárást korlátlan enyhítő körülményként fogja a büntetést kiszabó bíróság figyelembe venni.

7. Valóban reális alternatívája a büntetőeljárásnak a közvetítői eljárás?

A leírtak alapján látható, hogy a közvetítői eljárás kedvező lehet mind a sértettnek, mind a gyanúsítottnak, hiszen az olcsóbb, gyorsabb és biztosabb kimenetellel járhat számukra, arról nem beszélve, hogy elkerülhetőek vele a büntetőbíróság által kiszabható szankciók.

Azonban veszélyt is rejthet magában a gyanúsítottnak, hiszen a közvetítői eljárás megindulásának feltétele a beismerés, amely súlyos következményekkel is járhat számára, ha a gyanúsított felelőtlenül a közvetítői eljárás reményében túlzottan hamar beismer, azonban ahhoz végül a sértett nem járul hozzá. Ezen problémát egy tapasztalt védő meg tud előzni azzal, hogy megfelelően „előkészíti a terepet” és mindent megtesz azért, hogy az eljárás lefolytatásra kerülhessen a beismerés megtételét követően.

Ha fentiekkel kapcsolatban kérdése van forduljon hozzánk bizalommal.