Mikor, hogyan és miért érdemes házassági vagyonjogi szerződést kötni?
Amikor egy pár életében eljön az a pont, hogy összeházasodnak, olyankor sokakban felmerül az a kérdés, hogy érdemes-e házassági szerződést kötni, vagy csak konfliktusokat eredményezne, ezért érdemesebb inkább a házastársi vagyonközösséget választani. Ebben a cikkben a házassági vagyonjogi szerződést, annak jellemzőit és főbb tudnivalóit mutatjuk be. Természetesen az mindenkinek a saját döntése, hogy szeretne-e házassági vagyonjogi szerződést kötni, ugyanakkor azt kiemeljük, hogy a döntés meghozatala szempontjából rendkívül hasznos a jogintézmény szabályainak ismerete.

Talán onnan érdemes elkezdeni ezt a kérdéskört, hogy amennyiben a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben nem rendelkeznek máshogy, úgy közöttük a házassági életközösségük alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. E rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul abban az esetben is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt.
A házastársi vagyonközösségről azt kell tudni, hogy ebben az esetben a házastársaknak a közös vagyonába fognak tartozni azok a vagyontárgyak, amelyeket a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereztek. Ezen felül a közös vagyonba tartoznak a közös vagyontárgyaknak a terhei is, valamint főszabály szerint a házastársaknak közösen kell viselniük azokat a tartozásokat, amelyeket bármelyik házastárs vállalt a vagyonközösség fennállása alatt. A közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy természetesen van különvagyon is. Ami különvagyonnak minősül, az értelemszerűen nem tartozik a közös vagyonba. A különvagyonhoz tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyek a vagyonközösség létrejöttekor már megvoltak; azok a vagyontárgyak és ingyenes juttatások, amelyeket a házastárs a vagyonközösség fennállása alatt örökölt vagy neki ajándékoztak; a házastársat mint szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog (ez alól kivétel a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díj); a házastársat a személyét ért sérelemért kapott juttatás; a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; valamint a házastárs különvagyonának az értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyonának a helyébe lépő érték. Fontos tudni, hogy a különvagyon azon haszna, mely a költségek és terhek levonása után fennmarad, közös vagyonnak minősül. Sőt, ami még ehhez hasonlóan fontos, hogy az olyan különvagyonhoz tartozó vagyontárgyak, amelyek a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgynak a helyébe lépnek, ötévi házassági életközösség után már közös vagyonná válnak. A vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartási és kezelési költségeit, a közös háztartás költségeit, illetve a házastársak és a közös gyermekek megélhetéséhez és a felneveléséhez szükséges kiadásokat elsősorban a közös vagyonból kell fizetni.
A vagyonközösség megszűnésére három esetben kerülhet sor: ha a házastársak vagyonjogi szerződésben ezt a jövőre nézve kizárják, ha a bíróság megszünteti, valamint természetesen akkor is, ha a házassági életközösség megszűnik.
Gyakori tévhit, hogy házassági vagyonjogi szerződést csak a házasságkötést megelőzően lehet kötni. Ezzel szemben ahogy a korábban rögzítettekből is látszik, hogyha a házastársak között jelenleg házastársi vagyonközösség áll fenn, de most merült fel bennük a házassági vagyonjogi szerződés megkötésének gondolata, úgy ez minden probléma nélkül megvalósítható és a vagyonközösség megszüntethető. Innentől már érdemes részletesebben áttérni a házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatos tudnivalókra.
Házassági vagyonjogi szerződést nem csak házastársak köthetnek, hanem házasulók is, még a házasságkötés előtt. Ilyenkor a házasulók vagy a házastársak saját maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a fent részletesen kifejtett házastársi vagyonközösség helyett az általuk meghatározott időponttól kezdve a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell az életközösségük időtartama alatt. Tulajdonképpen a szerződésben bármilyen vagyonjogi rendszer kiköthető, el lehet térni a törvényes vagyonjogi rendszer szabályaitól is. Sokan gondolják, hogy bármit bele lehet írni a házassági szerződésbe, de ez nem teljesen igaz, mert azt fontos szem előtt tartani, hogy olyan eltérést a szerződésben nem lehet rögzíteni, melyet a Polgári Törvénykönyv tilt. Lehet tehát a szerződésben rendelkezni a vagyontárgyakról (akár már meglevő, akár a jövőben megszerzendő vagyontárgyakról), a vagyonelemek megosztási elveiről, sőt akár arról is, hogy a házasság megszűnése esetén a volt házastársak hogyan kívánják a vagyont megosztani. Lényegesen nagyobb szabadságot biztosít tehát a házassági vagyonjogi szerződés e körben, mint a vagyonközösség.
Nagyon fontos tudni azt, hogy házassági vagyonjogi szerződést csak személyesen lehet kötni, és a szerződés csak akkor lesz érvényes, ha azt közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A házassági életközösség fennállása alatt a szerződést szabadon lehet módosítani, vagy akár meg is lehet szüntetni, de itt is figyelemmel kell lenni arra, hogy ezt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A szerződés érvényességének feltétele ugyan már világos, ugyanakkor azt is szükséges rögzíteni, hogy a szerződés harmadik személyekkel szemben csak akkor lesz hatályos, hogyha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak tudják bizonyítani azt, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról, valamint annak a tartalmáról tudott vagy tudnia kellett. E szabály a hitelezők védelmét hivatott szolgálni. A nyilvántartásba való bejegyzésnek tulajdonképpen az a célja, hogy megkönnyítse a szerződés fennállásának bizonyítását, tekintettel arra, hogy a nyilvántartás az ellenkező bizonyításáig közhitelesen tanúsítja a szerződés fennállását. A vagyonjogi szerződés bejegyzése iránti kérelmet a szerződést megkötő felek személyesen, közösen terjeszthetik elő. Jó tudni, hogy a Budapesten működő közjegyzők illetékessége kiterjed az egész főváros területére.
Fontos, hogy a Polgári Törvénykönyv rögzíti azt a szabályt, hogy a házassági vagyonjogi szerződésben nem lehet olyan visszamenőleges hatályú rendelkezés, amely valamely házastársnak harmadik személlyel szemben még a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét megváltoztatja e harmadik személy terhére. A házassági vagyonjogi szerződést a felek az életközösség megkezdése előtt felbonthatják, vagy pedig attól bármelyik fél elállhat. A házassági életközösség fennállása alatt pedig a felek megszüntethetik szerződést a jövőre nézve. Ezeken túl a szerződés akkor is megszűnik, hogyha azt a bíróság megszünteti, vagy ha a házassági életközösség megszűnik.
A Polgári Törvénykönyv két vagyonjogi rendszert név szerint is említ, az egyik a közszerzeményi rendszer, a másik pedig a vagyonelkülönítési rendszer, ezekről is érdemes pár szót ejteni. Amennyiben a házasulók vagy a házastársak a szerződésben a jövőre nézve kizárják a vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében a vagyonközösséget, úgy a vagyonnak abban a részében, amelyre a kizárás vonatkozik, közöttük a vagyonelkülönítés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben mindketten önállóan használják és kezelik a vagyonukat, önállóan rendelkeznek vele és önállóan felelnek a tartozásaikért. De természetesen azért ebben az esetben is vannak olyan kiadások, amelyeket együtt kell megfizetni, ilyen például a közös gyermek megélhetéséhez és felneveléséhez kapcsolódó anyagi terhek, illetve a közös háztartásnak a költségei is. Hogyha a házasulók vagy a házastársak közszerzeményi rendszer kikötésében állapodnak meg, úgy a házasság alatt mindketten önálló vagyonszerzők lesznek, vagyis ennek megfelelően közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. A közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, ami fennmarad a házasság megszűnése után a házastársnak a meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának levonása után. A közszerzeményi rendszer abban tér el a vagyonelkülönítéstől, hogy ebben az esetben, ha a házassági életközösségnek vége szakad, bármely házastárs kérheti a közszerzemény megosztását, és a házastársakat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg.
A fent kifejtettek ismeretében látható az, hogy a házassági vagyonjogi szerződés megkötése a tévhitekkel ellentétben nem a bizalom hiányát jelenti, hanem sokkal inkább egy biztosítékot jelent az esetleges jövőbeli vitás helyzetekben.
Házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatos jogi tanácsadásért forduljon Irodánkhoz bizalommal!
KapcsolatLegújabb cikkek
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.
A tulajdoni lap rejtelmei – avagy útmutatás ahhoz, hogy mit érdemes figyelni a tulajdoni lapon
A tulajdoni lap egy olyan okirat, amelyen megtalálható az összes fontos információ egy adott ingatlanról az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. Magyarországon minden ingatlan szerepel a Földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásában, így tehát minden ingatlannak van tulajdoni lapja. Kérdés azonban, hogy mit is árul el egy tulajdoni lap, milyen adatokhoz juthatunk általa. Ebben a cikkben a tulajdoni lapon szereplő információkkal kapcsolatban szeretnénk hasznos tanácsokat megosztani.