Milyen lehetőségeink vannak a repülőjárat késése vagy törlése esetén? – a légiutasok jogai

Repülőutak esetén előfordulhat, hogy az indulás napján, a repülőtéren szembesülnek az utasok a járat törlésével, késésével, beszállásuk visszautasításával, vagy leszállás után azzal, hogy a feladott poggyász nem érkezik meg az úti céljukra. Az idei szezonban a repülőtéri személyzetek sztrájkjog gyakorlásának következtében kialakult késések és járattörlések miatt különösen jó, ha tisztában vagyunk a repülőjáratok törlése, illetve késese esetén minket megillető jogosultságokkal.

Az Európai Unió 261/2004/EK rendelete, azaz az ún. légiutas rendelet rendelkezik arról, hogy a repülőjáratok törlése vagy késése esetén melyek azok a jogok, amelyek megilletik az utasokat. A rendelet kimondja, hogy az utasoknak milyen esetekben jár kártalanítás, de rögzíti azt is, hogy a légitársaságoknak mikor kötelező frissítőt, ételt, szállást biztosítani az utasok részére.

Először is fontos kiemelni azt, hogy a rendelet hatálya nem minden járattörlése, illetve késésre terjed ki. Az uniós szabályozás által biztosított légiutasjogok a következő esetekben alkalmazandók:

• Az Európai Unió területén belül történő utazás során akár európai uniós, akár nem európai uniós légitársaság üzemelteti a járatot.
• Az uniós légitársaság által üzemeltetett járattal történő érkezés során egy, az Európai Unión kívüli repülőtérről az EU-ba.
• Az EU területéről induló, nem uniós országba érkező járattal történő utazáskor, akár európai uniós, akár nem európai uniós légitársaság üzemelteti a járatot.

Illetve fontos feltétel az is, hogy az uniós légiutasjogok csak abban az esetben érvényesíthetők, amennyibben az utas a járattal kapcsolatos problémákért nem kapott még kártérítést, átfoglalást és segítséget a légitársaságtól az adott nem uniós ország jogszabályai értelmében.

Az uniós jog alkalmazandó tehát az EU 27 tagországában – Guadeloupe-ot, Francia Guyanát, Martinique-ot, Réunion szigetét, Mayotte-ot, Saint-Martint, az Azori-szigeteket, Madeirát és a Kanári-szigeteket is beleértve (a Feröer szigeteket azonban nem). Az uniós szabályok az Izlandról, Norvégiából és Svájcból induló és az oda érkező járatokra is vonatkoznak. 2021. január 1-jétől a beszállítás megtagadása, járattörlés és késés esetén az utasokat megillető uniós jogok már nem alkalmazandók az Egyesült Királyságból az EU-ba tartó, egyesült királysági vagy más nem uniós légi társaság által üzemeltetett járatokon. Az Egyesült Királyságból az EU-ba tartó azon járatok esetében, amelyeket uniós légi társaság üzemeltet viszont továbbra is hatályban vannak az uniós légiutas rendelet szabályai, kivéve, ha az utas már kapott kártalanítást vagy más juttatásokat az Egyesült Királyság jogszabályai alapján.

Az utasokat megillető jogok szempontjából különbséget kell tenni a repülőjárat törlése és a járat késése között.

Járattörlésről beszélhetünk akkor, ha a légitársaság a foglaláson szereplő menetrend szerinti járatot nem indítja el, hanem átteszi az utast egy másik menetrend szerinti járatra. Szintén járattörlésről van szó, ha a repülő felszáll ugyan, de vissza kell fordulnia a kiindulási repülőtérre. Illetve ugyancsak járattörlésről beszélhetünk, ha a járat nem arra a repülőtérre érkezik, amelyik a jegyen úticélként szerepel. Ebben az utolsó esetben viszont, ha a légitártsaság még időben reagál és elrepíti az utasokat az eredeti úticélhoz, akkor az már csak késésnek fog minősülni. Ugyanígy csak késésnek minősül az az eset is, amennyiben a repülőtér, amelyre a járat megérkezik ugyanazt a települést, várost, vagy régiót szolgálja ki, mint a jegyen az úti célként szereplő repülőtér.

Járattörlés esetén a légitársaság az alábbi választási lehetőségeket köteles felajánlani az utas részére:

• A légitársaság visszatéríti a jegyárat és nem juttatja el az utast célhoz, illetve, ha átszálláskor törölték a járatot, akkor visszaviszi az utast az eredeti kiindulópontba.
• Átfoglalással a következő járattal juttatja el az utast a célhoz.
• Egy, az utas által kiválasztott későbbi járattal juttatja el az utast a célhoz, hasonló feltételekkel.

Mindezek mellett légitársaságoknak ingyenes segítséget kell felajánlaniuk és igény esetén nyújtaniuk az utas számára a várakozás időtartama alatt. A segítségnyújtás magában foglalja az élelem és az innivaló biztosítását, a szállás biztosítását (amennyiben a járat, amelyre az utas átfoglalással helyet kapott másnap indul), a repülőtér és a szálláshely közötti transzfert, valamint 2 telefonhívást, vagy e-mailt. Amennyiben a légitársaság a járattörlés esetén a segítségnyújtás felajánlását elmulasztotta és az utas saját maga fizette az ételt, italt, szálláshelyet, akkor a légitársaságnak meg kell térítenie az utas költségeit. Ezért tanácsos az ezekről szóló számlákat megőrizni.

A járat törlése és a beszállás visszautasítása esetén bizonyos esetekben kártalanítás is jár az utasnak. A kártalanítás mértéke a távolságtól függ. A távolság meghatározásánál azt az utolsó célállomást kell alapul venni, amelynél a beszállás visszautasítása vagy a járat törlése miatt az utas érkezése késik a menetrend szerinti időponthoz képest. A távolság függvényében így az utasok az alábbi összegekben lehetnek jogosultak kártalanításra:

• 250 EUR minden 1 500 kilométeres vagy rövidebb repülőútra;
• 400 EUR minden 1 500 kilométernél hosszabb Közösségen belüli repülőútra és minden egyéb, 1 500 és 3 500 kilométer közötti repülőútra;
• 600 EUR minden, az előző két pontba nem sorolható repülőútra.

Amennyiben a légitársaság felajánlja, hogy átfoglalással eljuttatja az utast az úti céljába, és az utas 2, 3, illetve 4 órás késéssel megérkezik oda, a kártalanítás összege a felére csökkenhet. A kártalanítás kifizetése készpénzben, banki átutalással, illetve - az utas írásos beleegyezése esetén - utazási utalvánnyal és/vagy más szolgáltatásokkal történik.

Nem jár azonban kártalanítás abban az esetben, ha:

• a légitársaság több mint 14 nappal korábban értesíti az utast a járattörlésről;
• a légitársaság 7–14 nappal a járat menetrend szerinti indulása előtt értesíti az utast a járattörlésről, és felajánlja, hogy átfoglalással elszállítja az utast az úti céljába oly módon, hogy az utasnak az eredeti menetrend szerinti indulási időnél legfeljebb 2 órával kell hamarabb indulnia, és az eredeti menetrend szerinti érkezési időnél kevesebb mint 4 órával később érkezik meg úti céljába;
• a légitársaság kevesebb mint 7 nappal a járat menetrend szerinti indulása előtt értesíti az utast a járattörlésről, és felajánlja, hogy átfoglalással elszállítja az úti céljába oly módon, hogy utasnak az eredeti menetrend szerinti indulási időnél legfeljebb 1 órával kell hamarabb indulnia, és az eredeti menetrend szerinti érkezési időnél kevesebb mint 2 órával később érkezik meg úti céljába.

Szintén nem jár kártalanítás, abban az esetben, ha a légitársaság bizonyítani tudja, hogy a járattörlésre rendkívüli körülmények miatt került sor, amelyeket észszerű intézkedésekkel nem lehetett elhárítani. A légitársaságnak kell a rendkívüli körülmények fennállását okiratokkal bizonyítania. Mentesül tehát a légitársaság a kártalanítási kötelessége alól, ha a járattörlést rendkívüli és elháríthatatlan körülmény okozta (pl. vihar, sztrájk). Az Európai Unió területén egységes bírói joggyakorlat szerint a légitársaság részéről az előre nem látott műszaki hibára történő hivatkozás nem mentesíti a légitársaságot a felelősség alól. Az ugyanis a légitársaság kötelessége, hogy repülésre alkalmas állapotban tartsa a gépeit. A sztrájk estében pedig, ha azt előre bejelentik a munkavállalók és ezért nem indul a gép az szintén nem számít rendkívüli eseménynek és jár a kártalanítás.

Járatkésésnek minősül amennyiben a légifuvarozó indokoltan arra számít, hogy egy járat indulása a menetrend szerinti induláshoz képest késni fog:

• legalább két órát 1 500 kilométeres vagy annál rövidebb repülőutak esetén; vagy
• legalább három órát az összes Közösségen belüli, 1 500 kilométernél hosszabb repülőút és az összes egyéb, 1 500 és 3 500 kilométer közötti repülőút esetén; vagy
• legalább négy órát az előző két pontba nem sorolható összes egyéb repülőút esetén.

Járatkésés esetén a késés időtartamától és a járat útvonalának hosszától függően a légitársaságnak segítséget kell nyújtania az utasnak, továbbá az utas jogosult lehet arra, hogy a légitársaság visszatérítse a jegy árát és visszaszállítsa a kiindulási repülőtérre. A járat késése esetén étkezési kupon is kérhető a légitársaságtól, amennyiben pedig ezt megtagadják, akkor három óránként 15 euró étkezési költség követelhető a légitársaságtól.

Amennyiben pedig az utas több mint 3 óra késéssel érkezik meg úti céljába, kártalanításra jogosult, kivéve, ha a járat rendkívüli körülmények miatt késett. A légitársaságnak a rendkívüli körülmények fennállását például a fedélzeti naplóból vett kivonatokkal, eseményjelentésekkel vagy más okmányokkal szükséges bizonyítania.

Amennyiben ezen területen jogi segítségre van szüksége, úgy forduljon Irodánkhoz bizalommal!

Kapcsolat