A reintegrációs őrizet
Előzetes letartóztatás vagy letartóztatás? A 2018. július 1. napján hatályba lépett büntetőeljárásról szóló törvény (2017. évi XC. törvény) rengeteg újítást hozott a gyakorlat számára, melyek között letartóztatásra változtatta a sokak által „előzetesként” „vagy előzetes letartóztatásként” emlegetett kényszerintézkedés megnevezését, emellett megváltoztatva egyes részletszabályait is.
A reintegrációs őrizet célja:
A reintegrációs őrizet célja az elítélt reszocializációjának elősegítése azáltal, hogy ezen időszak alatt az elítélt szabadságát részben visszanyeri, amely következtében munkát kereshet, munkát vállalhat, tanulmányokat folytathat későbbi munkavállalásának elősegítése céljából, illetve megkezdheti visszailleszkedését a társadalomba, mely során erősítheti családi, társadalmi kötelékeit.
A reintegrációs őrizet elrendelése:
A reintegrációs őrizet elrendelésére a szabadságvesztést végrehajtó büntetés-végrehajtási intézet, illetve a szabadságvesztés végrehajtása alatt egy alkalommal az elítélt vagy a védője terjeszthet elő kérelmet.
Amennyiben az elítélt vagy a védő terjeszti elő a reintegrációs őrizet iránti kérelmet, azt a szabadságvesztést végrehajtó büntetés-végrehajtási intézetnél teheti meg, amely tizenöt napon belül továbbítja értékelő véleményével együtt a büntetés-végrehajtási bírónak. A büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs őrizet iránti kérelemről főszabály szerint az iratok alapján dönt, azonban amennyiben az elítélt vagy annak védője terjeszti elő a kérelmet, úgy meghallgatást is tarthat. A kérelemről a büntetés-végrehajtási bíró öt napon belül, sürgős esetben ugyanakkor soron kívül is határozhat.
A reintegrációs őrizet elrendelésének feltételei:
A reintegrációs őrizet elrendelhető gondatlan vagy, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés esetében is. A szándékosan elkövetett bűncselekmények esetében a személy elleni erőszakos bűncselekmény kizárja a reintegrációs őrizet elrendelését. Feltétele a megengedhetőségnek még, hogy első ízben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vagy visszaesőnek nem minősülő bűnismétlő lehet a kérelmező, valamint az öt évet nem haladhatja meg a kiszabott szabadságvesztés.
A szabadságvesztés büntetés céljának megvalósulását nem veszélyeztetheti a reintegrációs őrizet.
Fontos kritérium, hogy elítéltnek önként kell vállalnia a reintegrációs őrizet szabályait.
Továbbá az elítéltnek meg kell határoznia egy olyan ingatlant, amelyben a reintegrációs őrizet teljes időtartama alatt tartózkodni fog. Amennyiben ezen ingatlan nem az elítélt tulajdonában van és nem is jogosult azt más jogcímen használni a kérelemhez csatolni kell egy befogadó nyilatkozatot is, amelynek az ingatlant használni jogosult személytől kell származnia.
Az ingatlannak megfelelő térerővel és elektromos hálózattal kell rendelkeznie az elítélt nyomon követése céljából. A feltételek fennálltát a büntetés-végrehajtási intézet pártfogó felügyelője állapítja meg a kérelem benyújtását követően elvégzett környezettanulmánya során, ahol az ingatlan kívül-belül megtekinti.
A reintegrációs őrizet időtartama:
A reintegrációs őrizet elrendelésére a feltételes szabadságra bocsátás, illetve annak kizártsága esetén a szabadulás időpontja előtt kerülhet sor.
A reintegrációs őrizet időtartama gondatlan bűncselekmény miatti végrehajtandó szabadságvesztés esetében legfeljebb egy év lehet. Minden más esetben legfeljebb tíz hónap.
Amennyiben a szabadságvesztés időtartama kevesebb, mint egy év, akkor az elítéltnek legalább három hónapot le kell töltenie a kiszabott szabadságvesztésből, mielőtt a reintegrációs őrizetet megkezdi. Ha a kiszabott szabadságvesztés meghaladja az egy évet, akkor a minimálisan letöltendő időszak hat hónap a reintágrációs őrizetet megelőzően.
A reintegrációs őrizet során megvalósuló szabadságkorlátozás:
A reintegrációs őrizet engedélyezése esetén a büntetés-végrehajtási bíró megszünteti az elítélt szabadságának teljes korlátozását, azonban bizonyos előírt magatartási szabályokkal továbbra is korlátozza az elítélt mozgási és tartózkodási szabadságát.
A büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs őrizetet elrendelő határozatában meghatározza az elítélt személy számára azt az ingatlant és az ahhoz tartozó bekerített helyet, amelyet csak a határozatban nevesített célok, például a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása, munkavégzés, oktatásban való részvétel vagy gyógykezelés, igénybevétele végett hagyhat el kizárólag az ott meghatározott időintervallumon belül.
Az elítéltnek a reintegrációs őrizet tartama alatt tartózkodnia kell az alkohol, illetve kábítószerek fogyasztásától, valamint kerülnie kell a bűntársaival való találkozást és meg kell tartania az általános együttélési szabályokat.
A fent leírtak ellenőrzése céljábólaz elítéltnek elektronikus távfelügyeleti eszközt kell hordania a reintegrációs őrizet teljes ideje alatt.
A reintegrációs őrizet időtartama alatt az elítéltnek kapcsolatban kell maradnia a pártfogó felügyelőjével és rendelkezésre kell állnia az előre meghatározott időpontokban. A pártfogó felügyelő pedig legalább havonta egyszer ellenőrzi az elítéltet, amely során felméri, hogy az előírt magatartási szabályokat megtartja-e, illetve szükség esetén támogatást is nyújthat számára.
A reintegrációs őrizet megszűnése:
A reintegrációs őrizetet a következő esetekben szüntetik meg: amennyiben a meghatározott időtartam eredményesen eltelik, az elítéltet újabb végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, megszegi a reintegrációs őrizet magatartási szabályait, megrongálja vagy használhatatlanná teszi az elektronikus távfelügyeleti eszközt, a kijelölt ingatlan alkalmatlanná válik az előírt célokra vagy a befogadó személy visszavonja befogadó nyilatkozatát és nincs másik a feltételeknek megfelelő ingatlan.
Amennyiben a reintegrációs őrizet eredményesen telik el, úgy az elítélt értesítést kap a büntetés-végrehajtási intézettől, ahol az előírt időpontban személyesen meg kell jelennie, hogy eltávolítsák róla az elektronikus távfelügyeleti eszközt és megszüntessék a büntetés-végrehajtási jogviszonyát.
Abban az esetben ha a reintegrációs őrizet eredménytelenül telik el a korábban nevesített valamely oknál fogva, az elítélt értesítést kap a büntetés-végrehajtási intézettől, hogy jelenjen meg az értesítésben meghatározott időpontban a büntetés-végrehajtási intézetben és töltse ki a fennmaradt büntetésének időtartamát. Ebben az esetben a reintegrációs őrizetben eltöltött idő beleszámít a büntetés idejébe, így azzal csökkenteni kell a hátralévő időtartamot.
Legújabb cikkek
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan
Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.