Amit a (előzetes) letartóztatásról tudni érdemes
Előzetes letartóztatás vagy letartóztatás? A 2018. július 1. napján hatályba lépett büntetőeljárásról szóló törvény (2017. évi XC. törvény) rengeteg újítást hozott a gyakorlat számára, melyek között letartóztatásra változtatta a sokak által „előzetesként” „vagy előzetes letartóztatásként” emlegetett kényszerintézkedés megnevezését, emellett megváltoztatva egyes részletszabályait is.
Letartóztatás fogalma
A büntetőeljárási törvény szerint a letartóztatás az eljárás alá vont személy, másnéven a terhelt, személyi szabadságának elvonása, amelyet az ügyet eldöntő jogerős bírói döntés nélkül szabnak ki.Letartóztatás, mint végső megoldás
Mivel a letartóztatás a legsúlyosabb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, így csak a törvényben felsorolt körülmények fennállása esetén alkalmazhatóés csak abban az esetben, ha enyhébb kényszerintézkedéssel a letartóztatás célja nem érhető el.Letartóztatás általános okai
Kizárólag abban az esetben lehet letartóztatást elrendelni, ha a terhelt bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható. Az alapos gyanú fogalmát az Emberi Jogok Európai Bírósága a Fox, Hartley és Campbell vs. Egyesült Királyság ügyben fejtette ki elvi éllel, amely szerint az alapos gyanú „olyan tények vagy információk léte, amelyek egy objektív külső szemlélőt meggyőznek arról, hogy a gyanúsított elkövette a cselekményt”. További feltétel, hogy kizárólag olyan bűncselekmény esetében rendelhető el a letartóztatás, amely szabadságvesztéssel is büntethető.Letartóztatás különös okai
Az új büntetőeljárási törvény három okot határoz meg, amelyre hivatkozással elrendelhető a letartóztatás az eljárás során. Ezek közül elsőként a terhelt jelenlétének biztosítását fogalmazza meg a jogalkotó, mely szerint abban az esetben, ha az eljárás alá vont megszökött, szökést kísérelt meg, a hatóságok elől elrejtőzött vagy ezek esélye megalapozottan feltehető, akkor letartóztatás rendelhető el. Következő okként az eljárás során történő bizonyítás megnehezítését vagy megakadályozását nevezték meg, amely szerint letartóztatható az az eljárás alá vont személy, aki abból a célból, hogy az eljárás sikerét megakadályozza vagy hátráltassa, az eljárásban érintett más személyt befolyásol, megfélemlít vagy bizonyítékot semmisít meg, vagy ezek veszélye megalapozottan feltehetőek. Utolsó különös okként a bűnismétlést nevesítette a jogalkotó, amely szerint letartóztatás rendelhető el azzal szemben, aki gyanúsítotti kihallgatását követően a korábban feltehetőleg elkövetett bűncselekményt újra megvalósítja, megpróbálja vagy ennek a megalapozott esélye fennáll. Amennyiben ezen általános okok közül valamennyi, illetve a különös okok egyike sem áll fenn, a letartóztatás nem rendelhető el.Letartóztatás időtartama
A letartóztatás elrendelése esetén a bíróság 30 napra rendelheti el a kényszerintézkedést az ügyész indítványára. Ezt követően, amennyiben továbbra is indokoltnak látszik a gyanúsított letartóztatásának fenntartása a nyomozási bíró alkalmanként maximum 3 hónappal meghosszabbíthatja azt. Az elrendelést követően 6 hónapig a nyomozás irataiból és az ügyészi indítványból dönt a bíróság és nem tart ülést, ahol a gyanúsított vagy védője megjelenhet. Ezért fontos, hogy a védő ezen esetekben szintén írásban beadja az ügyészi indítvány elutasítását célzó indítványát. A letartóztatás maximumát a jogalkotó a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény szabadságvesztésének felső határa alapján szabta meg, amely szerint:- egy évig tarthat a letartóztatás maximális időtartama, ha a terhelttel szemben három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás
- két évig tarthat a letartóztatás maximális időtartama, ha a terhelttel szemben öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás
- három évig tarthat a letartóztatás maximális időtartama, ha a terhelttel szemben tíz évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás
- négy évig tarthat a letartóztatás maximális időtartama, ha a terhelttel szemben tíz évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.
Legújabb cikkek
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan
Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.