Az egyszerűsített foglalkoztatás

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályozása három törvény keretei között valósul meg, a legfontosabb forrása az Efotv., de ezen felül találkozhatunk rendelkezésekkel mind a Munka Törvénykönyvében, mind pedig az Art.-ban.

Fontos tudni, hogy egyszerűsített foglalkoztatás keretében többféle munkára is létesíthető munkaviszony így többek között mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára, továbbá alkalmi munkára, amelyen belül a törvény speciális szabályokat határoz meg a filmipari statisztákra.

A fentiek közül az alábbiakban az alkalmi munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony főbb szabályait fogjuk ismertetni, amelyek közül a legfontosabb annak a meghatározása, hogy a jogalkotó mit tekint alkalmi munkának.

A fentiek szerint alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között

• összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és

• egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és

• egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

A jogszabály a fentieken túl megfogalmaz még egy igen fontos korlátot, miszerint maximálja az egy naptári napon a munkáltató által az efo keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámát, ugyanis a törvény kimondja, hogy az egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma nem haladhatja meg

• az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,

• egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,

• hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,

• húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.

Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony létrehozása rendkívül egyszerű, ugyanis elegendő hozzá a felek szóbeli megállapodása és a törvényben előírt bejelentési kötelezettség teljesítése.

A fentiek azt jelentik tehát, hogy nincs szükség írásbeli munkaszerződés megkötésére, a bejelentési kötelezettség pedig csupán csekély adminisztratív teherrel, így elektronikusan, országos telefonos ügyfélszolgálaton, továbbá mobilalkalmazás útján is teljesíthető.

Amennyiben a felek a későbbi jogviták elkerülése érdekében mégis a munkaszerződés írásba foglalása mellett döntenek, a törvény mellékletei között megtalálhatják a jogalkotó által létrehozott formaszerződést is.

Ami az egyszerűsített foglalkoztatás egyik legnagyobb előnyét jelenti, az a hozzá kapcsolódó közteher mértéke, amely munkavállalónként és naptári naponként az alábbi összegeket jelenti:

• mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint,

• turisztikai idénymunka esetén 500 forint,

• alkalmi munka esetén 1 000 forint,

• filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3000 forint.

A fenti összegek megfizetésével a munkáltató és a munkavállaló mentesülnek az alábbi adókötelezettségek teljesítése alól:

• munkáltató esetén: szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,

• munkavállaló esetén: nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

Munkavallói szempontból elengedhetetlen megjegyezni, hogy az efo keretében foglalkoztatott személy nem minősül biztosítottnak, így csupán nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

Szintén mérlegelendő a munkavállaló szempontjából, hogy a fenti munkaviszonyból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni. Ugyanakkor a munkavállaló mentesül az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem megállapítása és bevallása alól, ha az nem éri el a törvényben meghatározott mentesített keretösszeget.

A munkáltatói kötelezettségeket vizsgálva érdemes még szót ejteni arról, hogy a munkáltatót az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben bevallási kötelezettség terheli, amelynek havonta, a 1908-as nyomtatványon, a tárgyhót követő hó 12. napjáig tehet eleget.

A munkáltatót nem terheli ugyanakkor az elszámolási évet követő év január 31. napjáig összesített igazolás kiadási iránti kötelezettség, viszont köteles olyan bizonylatot kiállítani és átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme.

A fentiekből jól látható, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás számos előnnyel rendelkezik munkáltatói és munkavállalói szempontból egyaránt, főként az olyan, gyakran feketegazdaságot erősítő területeken, mint az alkalmi munka. Amennyiben a felek képesek a jogszabályban előírt feltételek teljesítésére – elkerülve ezzel a rendelkezések figyelmen kívül hagyásának esetére kilátásba helyezett szankciókat – úgy kiválóan alkalmas lehet a felek számára kölcsönösen kedvező jogviszony létrehozására a feketefoglalkoztatás elkerülése érdekében.

Jelen cikk nem minősül adótanácsadásnak, minden eset egyedi megítélést igényel, amelyre tekintettel javasoljuk, hogy egyedi ügyében vegye igénybe ügyvéd, vagy adószakértő segítségét.

Kapcsolat