Az előkészítő ülés szerepe az új büntetőeljárásban
Jogszabályi változások: A 2017. évi CX. törvény, azaz az új büntetőeljárási törvény 2018. július 1. napján lépett hatályba. Az új törvényt valamennyi folyamatban lévő és a hatályba lépést követően induló büntetőeljárásra egyaránt alkalmazni kell. Az új törvény egyértelmű célja az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása, amely érdekében kiemelt szerephez jutott a büntetőeljárásban az előkészítő ülés. amelynek menete és szabályai sok kérdést vetnek fel a gyakorlat számára és annak tényleges menete jelentősen befolyásolhatja a tárgyalás érdemi részét, így akár a végső ítéletet is.
Az előkészítő ülés célja:
Az előkészítő ülés nem keverendő össze az érdemi tárgyalással, hiszen az előkészítő ülés során, a vádlott meghallgatásán felül, bizonyítást nem folytatnak. Az előkészítő ülés törvény által meghatározott célja, az elkövetkezendő tárgyalások előkészítése, továbbá a vádlott és a védője lehetőséget kap, hogy kifejtse még az érdemi tárgyalások kezdete előtt a véleményüket a váddal kapcsolatban. A vádlott beismerheti bűnösségét a vádiratban írtakkal egyezően vagy a vádakat tagadva bizonyítási indítványt tehet azok cáfolatára.Előkészítő ülés ideje:
Az előkészítő ülésre a vádemelést követően, a vádirat kézbesítését követő három hónapon belül kerül sor. Amennyiben az előkészítő ülést valamilyen oknál fogva elhalasztják, azt az eredeti időponttól számított két hónapon belül köteles a bíróság megtartani.Jelenlét az előkészítő ülésen:
Az előkészítő ülés nyilvános eljárási cselekmény, amelyen azonban meghatározott szereplők részvétele kötelező. Ilyen a vádlott is, aki nélkül a törvény szerint nem tartható meg az előkészítő ülés. Több vádlott esetén azonban külön is megtarthatóak az előkészítő ülések az eljárás egyes részeinek elkülönítése nélkül is. Amennyiben a vádlott nem tud megjelenni az előkészítő ülésen, haladéktalanul köteles erről a bíróságot értesíteni és megjelölni az előkészítő ülésen való megjelenését akadályozó tényezőt. Amennyiben ezt elmulasztja a vádlott, a bíróság intézkedhet az elővezettetéséről, amelynek költségeit a vádlott köteles megtéríteni. A vádlotton kívül a védőnek, valamint az ügyésznek kötelező a jelenléte, ezen felül a bíróság értesíti a sértettet az előkészítő ülés idejéről, aki ezen időpontig terjesztheti elő polgári jogi igényét. Tanúkat az előkészítő ülésen nem hallgatnak meg.Az előkészítő ülés menete beismerés esetében:
Az ülés megnyitását követően a bíróság ismerteti a vádat, majd a törvénynek megfelelően figyelmezteti a vádlottat, hogy beismerheti a vádirat alapján a bűnösségét és lemondhat a tárgyaláshoz való jogáról, amelyet a bíróság enyhítő körülményként vesz figyelembe az ítélet meghozatalakor. Fontos kiemelni, hogy nem csak a vádiratban meghatározott teljes bűncselekményi halmaz tekintetében ismerhet be a vádlott, hanem akár meghatározott vádpontok tekintetében részben is. Abban az esetben, ha a vádlott az előkészítő ülésen beismer, a bíróság a körülmények mérlegelését követően dönt arról, hogy elfogadják-e a beismerést. Ha a bíróság valamennyi vádlott esetében elfogadja a beismerést, akkor a büntetőeljárás akár az előkészítő ülésen is lezárulhat, hiszen ebben az esetben az ítélet meghozatalára is lehetősége van a bíróságnak, amennyiben nincs további a vádlott bűnösségét nem érintő megválaszolandó kérdés. A beismerést elfogadó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azt később visszavonni sem lehet. Tekintettel arra, hogy ezen beismerő nyilatkozattal az ügyre nézve visszavonhatatlan nyilatkozatot tesz a vádlott, így nélkülözhetetlen, hogy a beismerésre csak a védővel történő konzultációt követően kerüljön sor.Az előkészítő ülés menete beismerés hiányában:
Abban az esetben, ha a vádlott nem ismeri be bűnösségét, a bíróság tájékoztatja a vádlottat, hogy előadhatja a védekezését alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, indítványozhatja a korábbiakban előterjesztett bizonyíték kirekesztését, valamint megjelölhet olyan vádirati részeket, melyek valóságát elfogadja, ezzel gyorsítva az eljárás lefolyását. A bizonyíték előterjesztésével kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az előkészítő ülést követően főszabályilag akkor van lehetőség bizonyítási indítvány előterjesztésére, ha a bizonyíték vagy az alapjául szolgáló tény az előkészítő ülés után keletkezett vagy arról önhibáján kívül nem szerzett tudomást az előkészítő ülés előtt. Ezen esetben tizenöt napon belül kell azt indítványoznia a bíróságnak, a tudomást szerzéstől számítva. Megjegyzendő, hogy amennyiben az előkészítő ülésen nem történik beismerés az nem akadálya annak, hogy később a büntetőeljárás során a vádlott beismerjen. Az előkészítő ülés befejezését követően – amennyiben nem történt beismerés - a bíróság berekeszti az előkészítő ülést és kitűzi az érdemi tárgyalás időpontját.Legújabb cikkek
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan
Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.