Bűncselekménynek minősülhet a kommentelés?
A Facebook, Youtube és egyéb tartalommegosztó platformok elterjedésével egyre több olyan esettel lehet találkozni, hogy a megosztott tartalmak alá, vagy egyes - kifejezetten erre létrehozott csoportokban - meglehetősen trágár, a valóságtól sokszor távol álló, egyes esetekben fenyegető kommentekkel kell szembesülnie a tartalmat megosztó embereknek.
Jelen cikkben arra kívánunk rávilágítani, hogy ezen bántó célzatú kommentek nem kizárólag embertársaink rosszallását válthatják ki, hanem akár büntetőjogi jogkövetkezményekkel is járhatnak.
A kommentelő személyek fejében általában meg sem fordul az, hogy cselekményük akár a jogellenesség olyan súlyos fokát is elérheti, hogy az már bűncselekménynek minősül, azonban a jogalkotó a rágalmazás, a becsületsértés és a kegyeletsértés bűncselekmények megalkotásával egyértelművé tette, hogy az ember társadalmi megbecsülését, illetve az emberi méltóságot súlyosan sértő cselekmények bűncselekménynek minősülnek.
A kommentet író személyek fejében általában az a téves képzet él, hogy jogszerűen írhatnak ilyeneket bárki tekintetében, és a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkoznak, azonban a leírtak alapján egyértelmű, hogy a véleménynyilvánításhoz való jog korlátja az, hogy „másnak alkotmányosan védett személyiségi jogait - ideértve az emberi méltósághoz, jó hírnévhez, társadalmi megbecsüléséhez való jogát is - nem sértheti. Ezeknek a jogoknak a jogellenes megsértése polgári jogi és büntetőjogi következményeket vonhat maga után.”1
Általánosságban megállapítható, hogy az egyén társadalmi megbecsülése és értékelése ellen irányuló támadások rágalmazásnak, még az egyén emberi méltóságát sértő magatartások becsületsértésnek minősülnek. Megállapítható továbbá az is, hogy megvalósítható olyan személy tekintetében is, aki már a cselekmény elkövetésekor sem rendelkezik túlzottan jó társadalmi megbecsüléssel, hiszen azt is lehet tovább rontani.2
A hatályos büntető törvénykönyv szerint:
Rágalmazás„226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt, vagy
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.”
„227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
„228. § Aki halottat vagy emlékét a 226. vagy a 227. §-ban meghatározott módon meggyalázza, vétség miatt az ott meghatározott büntetéssel büntetendő.”
A jogszabályi megfogalmazásból, illetve a hatályos joggyakorlatból kitűnik, hogy az emberi becsület ellen intézett támadások közül a rágalmazás a társadalomra veszélyesebb, amit azzal indokolnak, hogy a sértett személyéről a társadalomban kialakult kedvező értékítéletnek, megbecsülésnek, tiszteletnek, jó hírnévnek a lerontását vagy legalábbis ennek a veszélyét váltja ki az elkövető.3
Ez is indokolja azt, hogy a rágalmazás minden esetben bűncselekményt valósít meg, míg az emberi méltóságot csak kisebb fokban sértő, becsületsértő magatartások kizárólag szabálysértést.4
A rágalmazás sértettje lehet mind természetes személy, mind jogi személy, de akár személyösszesség is. A becsületsértés esetében ez nem ilyen egyszerű kérdés, mivel ott a védett jogtárgy az emberi méltóság, amellyel kizárólag a természetes személyek rendelkeznek, a jogi személyek nem. Ennek ellenére a becsületsértés a jogi személy sérelmére is elkövethető, hiszen ilyenkor a jogi személy képviseletében eljáró személyek emberi méltósága kerül a büntetőjog védelme alá.5 Kegyeletsértés esetében halott személy tekintetében valósítanak meg rágalmazó vagy becsületsértő magatartást, azonban ilyenkor a sértettek az elhunyt örökösei lesznek.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a rágalmazás esetében a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés vagy az ilyen tényre való közvetlen utalás, még a becsületsértés esetében a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata. Ezen bűncselekmények elkövethetők elektronikus úton is, így akár kommentelés útján is. Megjegyzendő továbbá az is, hogy a hatályos jogszabályok szerint az interneten, kommentelés útján történő elkövetés nagy nyilvánosság előtti elkövetésnek számít,6 ami a rágalmazás esetében minősítő körülmény, még a becsületsértés esetében kizárólag az alapeset megvalósulásának feltétele.
Megjegyzendő továbbá az is, hogy az, hogy a komment alkalmas-e becsület csorbítására nem a sértett vagy az elkövető értékítéletén alapszik, hanem a társadalom kialakult általános felfogásán, mint objektív mércén.7
Büntethetőséget kizáró okként merül fel a Büntető Törvénykönyv szerint a valóság bizonyítása, amely szerint nem büntethető az elkövető a fenti bűncselekmények esetében, amennyiben a tény valóságnak bizonyul. Ezt azonban mindig az elkövetőnek kell bizonyítania, ami egyes esetekben meglehetősen nehéz feladat lehet, valamint a valóság bizonyításának feltétele, hogy arra kizárólag akkor kerülhet sor, ha az elkövetést közérdek vagy jogos magánérdek indokolja. Közérdek lehet például a korrupció vagy munkahelyi kötelezettségek elhanyagolásának felfedése.8
Végezetül fontos körülmény az is, hogy a rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetében a büntetőeljárás magánindítványra indul, valamint az eljárás magánvádas is, amely azt jelenti, hogy a jogszabályok a vád képviseletét is a sértettre bízzák. Ezek alapján pedig kijelenthető, hogy ezen bűncselekmények esetében kimagasló szerephez jut a sértett jogi képviselője, hiszen ilyenkor a nyomozóhatóság és az ügyészség szerepét kell ellátnia egy személyben.
Ha úgy gondolja, hogy ezen a területen jogi segítségre lenne szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!
KapcsolatLegújabb cikkek
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan
Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.