CSOK mellé illetékkedvezmény – mutatjuk hogyan!
A legtöbben biztosan tudják, hogy ingatlan vásárlása esetén illetékkötelezettség keletkezik, amelynek mértéke kedvezmény nélkül igen jelentős, az ingatlan forgalmi értékének 4%-a.
Az adóhatóság az illeték kiszabása során nem az adásvételi szerződésben szereplő vételárat, hanem a valós forgalmi értéket veszi alapul a korábbi visszaélések számának csökkentése érdekében.
Ugyanakkor ma már az illetéktörvény számos esetben biztosít kedvezményt a vevők részére, így 2021. január 1. napjától ennek köre a CSOK mellé járó illetékkedvezménnyel szélesült.
Az újszabályok értelmében teljes illetékkedvezmény jár a családi otthonteremtési kedvezmény felhasználásával vásárolt lakások után a következő feltételek fennállása esetén.
Melyik CSOK fajta mellé igényelhető az illetékmentesség?
Az illetékkedvezmény mind az új lakás vásárlásához, mind a használt lakás vásárlásához kapcsolódó CSOK felvétel mellé igényelhető, azzal, hogy az illetéktörvény rögzíti, hogy a vonatkozó CSOK rendeletek 2020. október 1-jén hatályos feltételeit szükséges figyelembe venni.
Az új lakások kapcsán a vonatkozó rendelet kimondja, hogy a támogatás a Magyarország területén új lakás építéséhez vagy vásárlásához vehető igénybe, míg használt lakás esetén az használt lakás vagy egylakásos lakóépület (a továbbiakban együtt: lakás) vásárlása használható fel.
Mit jelent ez a mentesség, hogyan vehetem igénybe?
A törvény értelmében a feltételeknek megfelelő vagyonszerző magánszemélyek mentesülnek a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól, azaz az eredetileg fizetendő 4 % helyett a CSOK felhasználásával vásárolt ingatlan után egyáltalán nem kell illetéket fizetniük.
A mentesség igénybevételéhez az illetékkiszabás alapjául szolgáló B400 adatlapon kell kitölteni a vonatkozó illetékmentességre irányadó részt, valamint a CSOK igénybevételéről szóló szerződést az adóhatóság rendelkezésére kell bocsátani.
Hogyan jár el az adóhatóság?
Az adóhatóság a B400 adatlap útján értesül a mentességre való jogosultságról, amelyre tekintettel fizetési meghagyást nem bocsát ki, hanem csak az illetékmentesség tényét jegyzi fel az ügyiratra.
Mikor kell mégis megfizetnem az illetéket?
Az illetéktörvény értelmében az adóhatóság a lakás illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló forgalmi értéke és az ekkor hatályos illetékmérték alapulvételével mégis kiszabja a visszterhes vagyonátruházási illetéket, ha
- a gyermekvállalás az arra vonatkozó határidő lejártáig nem teljesült, vagy
- a családi otthonteremtési kedvezményt a gyermekvállalás teljesítése nélkül a határidő lejártát megelőzően bármely okból visszafizette az igénybevevő.
Ezen rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a gyermekvállalás teljesítése a családi otthonteremtési kedvezményben részesülő egészségi állapotára tekintettel hiúsult meg.
Mire érdemes még figyelni?
Jó hír ugyanakkor, hogy a jogalkotó ezen eshetőségre nem állapít meg jogkövetkezményt, azaz nem alkalmaz például szankcióként – az eredeti 4%-nál - magasabb illetékmértéket.
Ugyanakkor egy dologra mégis érdemes figyelni, ugyanis az illetéktörvény kimondja azt is, hogy az illeték megállapításához való jog a kedvezmény igénybevétele esetén annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amely évben a vagyonszerző a családi otthonteremtési kedvezményt - saját elhatározásából - visszafizette vagy a hatóság annak visszafizetését rendelte el.
Ezen rendelkezés értelmében az adóhatóság rendkívül hosszú időn keresztül, visszamenőlegesen követelheti e fizetési kötelezettség teljesítését.
Érdemes szót ejteni arról is, hogy a törvény szerint a 2021. január 1. napja előtt kötött adásvételi szerződésnél a CSOK-ot a lakástulajdon forgalmi értékéből le kell vonni.
Fontos továbbá megemlíteni, hogy ezen kedvezmény visszamenőlegesen nem vehető igénybe, csupán a 2020. december 31. után megkötött adásvételi szerződésekre vonatkozik.
Amennyiben úgy érzi, hogy ezen a területen segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!
Legújabb cikkek
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan
Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.