Elévülhet-e a tartozás, ha már végrehajtás alatt van?
Ebben a cikkünkben arra kívánunk választ adni, hogy a hatályos jogszabályok szerint egy követelés elévülhet-e, amennyiben annak érvényesítése céljából már a jogosult végrehajtási eljárást indított. Azonban ahhoz, hogy ezt meg tudjuk válaszolni mindenekelőtt érdemes pár szót ejteni arról, hogy mi is az az elévülés, mennyi a határideje, illetve milyen joghatással bír.
A Polgári Törvénykönyv szerint amennyiben egy követelés elévül, úgy az igényvesztetté válik és azt bírósági eljárásban érvényesíteni nem lehet. Ez azonban magát a követelést nem szünteti meg, csak kizárja azt, hogy a jogosult azt bírósági eljárás során érvényesítse. Ebből pedig az következik, hogy abban az esetben, ha a kötelezett azt önként teljesíti, később már nem követelheti vissza arra hivatkozva, hogy elévült követelést teljesített, hiszen ennek ellenére a teljesítés jogszerű volt.
Az elévülés általános határideje öt év, ettől azonban a jogszabály, vagy a felek egyező akarattal eltérhetnek, azonban ez kifejezetten ritka.
Kiemelendő az is, hogy az elévülést még bírósági eljárásban sem veszik figyelembe hivatalból, ami azt jelenti, hogy a bíróságnak nincs kötelezettsége arra, hogy ezen körülményt magától vizsgálja, mivel arra a kötelezettnek kell hivatkoznia, hogy figyelembe vegyék.
Fontos az is, hogy az elévülési határidő meg tud szakadni, így a követelés annak esedékességének napjától számított öt év elteltével nem feltétlen fog elévülni.
Az elévülést megszakító körülményeket a Polgári Törvénykönyv sorolja fel:
- a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
- a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
- a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott;
- a követelés csődeljárásban történő bejelentése; vagy
- ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
Ha a felsorolt körülmények bekövetkeznek, akkor az elévülési határidő megszakad és a határidő a megszakítás pillanatától kezdve újból kezdődik.
Ezzel pedig el is érkeztünk a végrehajtási eljárásig, hiszen a fent felsorolt körülmények alapján a követelés elévülésének határideje megszakad, ha a jogosult bírósági eljárásban érvényesíti azt majd, ha végre kívánja hajtani azt végrehajtási eljárásban, akkor a végrehajtást onnantól kezdve a kötelem módosítása, illetve a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
Ilyen végrehajtási cselekmények lehetnek például az adós vagyonának felkutatása iránt kiadott megkeresések, a bankszámlapénz lefoglalása iránt kiadott lefoglalás (inkasszó), vagy az ingatlan vagy egyéb ingó dolog elárverezése.
A fentiekből azonban az is következik, hogy ha a végrehajtási eljárásban ilyen cselekményre nem kerül sor öt éven keresztül, akkor a követelés elévülhet, így azt már végrehajtani sem lehet jogszerűen.
Ez pedig a gyakorlatban nagyon sokszor elő is fordul, hiszen abban az esetben, ha a végrehajtási eljárás megindulásakor az adósnak nincsen fellelhető és végrehajtható vagyona, általában a végrehajtó az eljárást felfüggeszti és további végrehajtási cselekményeket csak a jogosult kérelmére fog lefolytatni, amire sok esetben már nem kerül sor, így a követelés elévül.
Felmerül persze a kérdés, hogy ilyenkor mit tehet az adós? Hiszen a fent előadottak alapján a végrehajtó sem veheti hivatalból figyelembe az elévülést, így ha arra valamilyen hivatalos formában nem hivatkozik az adós a követelés végrehajtásra kerülhet annak elévülése ellenére.
Ebben az esetben tájékoztatni kell a végrehajtót hivatalos úton arról, hogy a követelés elévült és kérni kell, hogy folytassa le a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 41. §-a szerinti eljárást.
Ezen eljárás során a végrehajtó a jogosultat felhívja arra, hogy nyilatkozzon a tekintetben, hogy elévült-e a követelés, amelyre tizenöt napja van a jogosultnak. Ha a jogosult elismeri, hogy a követelés elévült, akkor a végrehajtási költségek megfizetését követően a végrehajtási eljárás megszüntetésre kerül. Abban az esetben, ha a jogosult nem ismeri el, akkor viszont végrehajtás megszüntetése iránti pert kell kezdeményezni a végrehajtást foganatosító bíróság előtt, amely során, ha megállapításra kerül, hogy öt éven belül végrehajtási cselekmény nem került foganatosításra úgy a bíróság fogja megszüntetni a végrehajtási eljárást.
Ha úgy gondolja, hogy ezen a területen jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!
KapcsolatLegújabb cikkek
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan
Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.