Eljárásjogi útmutató a veszélyhelyzet idejére
A 2020. március 31. napján megjelent Magyar Közlöny két fontos rendelet keretében rögzít olyan intézkedéseket, amelyek a rendkívüli helyzet idején szabályozzák a különböző hatóságok, bíróságok és egyéb szervezetek működését, továbbá ezekhez kötődően a különböző eljárások lefolyását.
- a kézbesítési kifogás, valamint a veszélyhelyzet ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele;
- a fizetési meghagyásos eljárások esetén nincs lehetőség beadvány szóbeli előterjesztésére a közjegyzőknél, továbbá a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére nem kerülhet sor azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik;
- a bíróságok esetén a személyes ügyfélfogadás, valamint a jogi képviselő vagy védő nélkül eljáró ügyfél által szóban előterjesztendő kérelem és indítvány jegyzőkönyvbe foglalására meghatározott ügyfélfogadás szünetel;
- a cégnyilvántartás és civil szervezetek nyilvántartása tekintetében a nyilvántartó bíróság kizárólag okirati bizonyítást folytathat le, továbbá a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat kizárólag elektronikus úton nyújt céginformációs és egyéb szolgáltatást;
- a rendelet a polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozóan számos előírást fogalmaz meg, amelyek mind az új Pp. mind a régi Pp. alapján folyó eljárásokra vonatkoznak, ezek kapcsán külön hangsúlyozzuk, hogy jelen cikk nem minősül teljes körű tájékoztatásnak, ugyanakkor fontos kiemelni az alábbiakat:
- a rendelet eltérő rendelkezése hiányában a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti;
- peres eljárásokban a perfelvétel a perfelvételi tárgyalás mellőzésével folytatásra kerül, a feleknek írásbeli nyilatkozattételre nyílik lehetősége;
- peres eljárásokban a(z) (érdemi) tárgyalások lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kerülnek megtartásra, ennek hiányában tárgyalás megtartása helyett a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be;
- peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye;
- személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni;
- az első fokon eljáró bíróság – törvény eltérő rendelkezése esetében is – egy hivatásos bíróból áll;
- a veszélyhelyzet ideje alatt a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetlevelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban, a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti, ezeket a bíróságbejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni;
- a bíróságoknak lehetőségük van ítéletet hozni, ezt természetesen tárgyaláson kívül tehetik meg;
- a közjegyző előtti nemperes eljárások esetén főszabály szerint a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti, személyes cselekményeknek nincs helye, a hagyatéki eljárásokban a veszélyhelyzet ideje alatt tárgyalást kitűzni nem lehet, azt a közjegyző a veszélyhelyzet megszűntét követő időpontra halasztja el, ugyanakkor végintézkedés hiányában főszabály szerint a hagyaték tárgyalás tartása nélkül is átadható;
- a büntetőeljárások tekintetében a rendelet eltérő rendelkezése hiányában, a veszélyhelyzet a határidők folyását és a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és egyéb szervek eljárási feladatait, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek eljárási kötelezettségeit nem érinti, az eljárási cselekményeket – ideértve a tárgyalást, nyilvános ülést, ülést és tanácsülést is – a Be. és e rendelet szabályai szerint kell végrehajtani – jelen pontban ismételten felhívjuk a figyelmet a rendelet kapcsolódó előírásainak, kivételeinek részletes átolvasására!
Legújabb cikkek
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan
Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.