Felelősség korlátozása a polgári jogban
A polgári jog alapvető rendelkezései közé tartozik, hogy a szerződésszegéssel okozott kárért a másik fél felelős, amely alól kizárólag abban az esetben képes kimenteni magát a szerződést szegő fél, amennyiben bizonyítja, hogy a szerződésszegést az ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy e körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
Figyelembe véve azt, hogy a polgári jog ilyen szűken határozza meg a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályait, így indokoltan vetődik fel a szerződést kötő félben annak a kérdése, hogy a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség korlátozására vagy esetlegesen annak kizárására van-e lehetőség.
A polgári törvénykönyv ide vonatkozó szakasza elég szűkszavúan annyi korlátozást fogalmaz meg ezzel kapcsolatban, hogy a szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis. Ezek alapján pedig arra a következtetésre juthatnánk, hogy minden egyéb korlátozás jogszerű, így nyugodt szívvel korlátozhatjuk vagy zárhatjuk ki felelősségünket. Azonban ez mégsem intézhető el ilyen egyszerűen.
A felelősség korlátozására vagy kizárására való törekvés általában a vállalkozások között az elterjedtebbek és ezek rendszerint az általános szerződési feltételekben (továbbiakban: ÁSZF) szokott rögzítésre kerülni, amelyet a fogyasztókkal (a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy) való szerződéskötésekre szoktak többségében felhasználni.
Ilyen esetekben pedig alkalmazandóak az ÁSZF-re vonatkozó szabályai is a polgári törvénykönyvnek, melyek az ÁSZF-ekkel történő szerződéskötésből eredő erőviszonyok eltolódását próbálja kompenzálni és meghatároz olyan általános szerződési feltételeket, amelyek mindenképpen tisztességtelenek (fekete listás), azaz semmisek, illetve olyan általános szerződési feltételeket, amiket a vállalkozás ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni (szürke listás).
A szürke listán pedig szerepel egy olyan kikötés, amely szerint: „fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az ellenkező bizonyításig tisztességtelennek kell tekinteni azt a kikötést, amely kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a vállalkozás szerződésszegése esetén”.
Figyelembe véve azt, hogy a felelősség korlátozása vagy kizárása gyakorlatilag ellehetetleníti a fogyasztó törvényben rögzített igényérvényesítési lehetőségét, így meglátásunk szerint ezen esetben nincs olyan elképzelhető eset, amikor a vállalkozás sikeres ellenbizonyítást tudna lefolytatni, ezáltal a korlátozás mindenképpen tisztességtelennek fog minősülni, így az semmis.
Abban az esetben ha vállalkozások között kerül vagy természetes személyek között a felelősség korlátozásra vagy kizárásra úgy az jogszerű lesz azonban ebben az esetben is érdemes figyelni, ha ez ÁSZF-ben történne, hiszen ez a jogszabályi környezettől merőben eltérő kikötésnek fog minősülni, amely kizárólag akkor válik az ÁSZF részévé érvényesen, ha külön tájékoztatás és figyelemfelhívást követően azt a másik fél kifejezett jognyilatkozatával elfogadja.
Ha úgy gondolja, hogy ezen a területen jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!
KapcsolatLegújabb cikkek
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan
Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.