Sikeres üzenetküldés!

Futhatok a pénzem után? – megoldások a kintlévőségei behajtására

2020. 04. 04.

Sajnos egy gazdasági válság természetes velejárója, hogy a vállalati szektorban megjelenik a fizetésképtelenség, és az érintett cégek többségénél tapasztalható likviditási hiány a számlák késedelmes kiegyenlítését vonja maga után. Arra számítunk, hogy lejárt követelések gyakorlatilag valamennyi iparágban és szolgáltatói szektorban meg fognak jelenni, problémát fognak okozni a kereskedelmi ügyletekben, és egyéb szerződéses jogviszonyokban is.

Futhatok a pénzem után? – megoldások a kintlévőségei behajtására
A vállalkozások számára a gazdasági válság alatt az egyik legnagyobb problémát ezeknek a követeléseknek a kezelése, behajtása jelenti, amely sok esetben valóban körülményes, és főként időigényes procedúra. Azt tapasztaljuk, hogy kevesen vannak tisztában azzal, milyen jogi lehetőségeik vannak ezekben az esetekben, és mennyire fontos, hogy még időben megfelelő szakértőhöz forduljanak segítségért. A hitelező követelés kialakulását követően minél később fordul a követelések kezelésében járatos specialistához, úgy az adósi oldalon annál több idő áll rendelkezésre a meglévő – a tartozás megfizetésére alkalmas – vagyon „kimentéséhez”. Az ügyfeleinkkel történő előzetes egyeztetés alkalmával felmérjük a releváns körülményeket, úgy mint, a követeléskezelés célja, a követelés mértéke, a fennállásának ideje, az adóssal kapcsolatos tudnivalók, emellett pedig ismertetjük azokat a jogi megoldásokat amelyek a követelés eredményes behajtását hivatottak szolgálni. Az egyes követelések körülményeihez leginkább megfelelő jogintézmény kiválasztása kardinális kérdés, ugyanis a különböző megoldások eltérő költséggel és időigényességgel bírnak, ezért fontos, hogy a körülményeknek leginkább megfelelő, a lehető leggyorsabb, a legeredményesebb megtérülést szolgáló megoldást találjuk meg.
  1. A fizetési meghagyásos eljárás (fmh) a pénzkövetelések behajtásának gyors és hatékony eszköze. Hitelezőként szerencsés esetben akár néhány héten belül pénzéhez juthatunk ezzel az eljárással, összességében arra szolgál, hogy az idő és energiaigényes, költséges peres eljárást elkerüljük vele. A peres eljárás helyett kötelező ezt az eljárást választanunk, ha a követelés összege a hárommillió forintot nem haladja meg, pénz fizetésére irányul és lejárt - feltéve, hogy nem tartozik a kizárt esetek közé (kizárt esetek pl.: ha zálogjogi jogviszonyból, munkaviszonyból, közszolgálati jogviszonyból ered a követelés; vagy ha 30 millió forintot meghaladja; stb.) Amennyiben az adós a hitelező követelését elismeri (vagy nem nyilatkozik) úgy az fmh a kézhezvételt követő 16. napon jogerőssé válik. Ha a jogerő ellenére sem fizet az adós, úgy a jogosult végrehajtást kezdeményezhet. Ha az adós a hitelező követelését nem ismeri el, azaz ellentmond, úgy az eljárás polgári perré alakul, és a bíróságon folyik tovább.
  2. A polgári peres eljárás során a jogvitát a bíróság ítélete dönti el. Ellentétben azzal, hogy a fizetési meghagyásos eljárás során nem kell a követelés szempontjából releváns tényeket bizonyítanunk, a polgári perben ez már kiemelten fontos lesz, hiszen a bíróság ezek figyelembevételével hoz ítéletet. Láthatjuk, hogy milyen jelentősége van annak, hogy a vállalkozások a mindennapi folyamataikat úgy alakítsák ki, hogy egy esetleges per során pontosan bizonyíthatók legyenek a múltban történt események. A követelések hatékony érvényesítése tehát nem a peres eljárásban kezdődik, hanem már a szerződések megszövegezésében, és a vállalkozások mindennapi gyakorlatában a megfelelően dokumentált folyamatok kialakításában, amelyekhez manapság elengedhetetlen jogi szakértő közreműködését igénybe venni.
  3. A végrehajtási eljárás a már jogerős közjegyzői okiratban, vagy bírósági ítéletben foglalt kötelezettség kikényszerítésére szolgáló. A végrehajtás kiterjedhet az adós bankszámlájára, vagyontárgyaira és az ingatlanjaira is.
  4. A felszámolási eljárás célja a már fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése, és a fennmaradó vagyonból a hitelezők törvényben meghatározott módon történő kielégítése. Az eljárást rendszerint (de nem minden esetben) a hitelezők kezdeményezik. A felszámolás lehetősége hatékony eszköz lehet arra, hogy az adós minél hamarabb rendezze a tartozását, illetve a hitelezővel kötött egyezség alapján annak egy részét, és így megmenthesse a vállalkozását. A felszámolási eljárásban hitelezői oldalon is elengedhetetlen a pontos eljárásrend betartása, amelyhez jogi szakértő igénybevétele létfontosságú.
  5. Alternatív megoldás lehet a faktoring, amelynek a lényege, hogy a hitelező a követelést eladja a faktorálónak, és onnantól kezdődően az adóssal szemben fennálló jogait elveszíti, amelyek a faktorálóra szállnak át. Előnye a gyorsaság, azaz, a hitelező ezzel a megoldással juthat a leghamarabb a pénzéhez, továbbá a követelést terhelő adminisztratív terhek is lekerülnek a válláról. Abban az esetben, ha a hitelező emellett a megoldás mellett dönt, úgy az irodánkkal együttműködő faktoring céggel természetesen ebben is közre tudunk működni.
Az elkövetkező hónapok során minden valószínűség szerint jelentős visszaesésekre lehet számítani, amelynek természetes velejárója a fizetésképtelenség. Forduljon hozzánk bizalommal, hogy a kintlévőségei behajtására a vállalkozásának legmegfelelőbb eljárást találjuk meg, és a követelését a leghatékonyabb módon tudjuk kezelni.
Kapcsolat

Legújabb cikkek

Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan

Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.

A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során

A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.

Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg

Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.