Ideiglenes eljárásjogi rendelkezések I. rész - a végrehajtási eljárásra és a fizetési meghagyásra vonatkozó szabályok
A harmadik hullám megjelenésével kapcsolatos szigorítások körében a kormány a 2021. március 6. napján megjelent 112/2021. (III. 6.) Korm. rendeletben újabb, a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések bevezetéséről rendelkezett, amelyek 2021. április 5. napjáig a rendelet szerinti ún. szigorított védekezés időszaka alatt állnak fent. Cikksorozatunk első részében a végrehajtási eljárásokat, továbbá a fizetési meghagyásos eljárást érintő új szabályokat foglaljuk röviden össze.
A bírósági végrehajtást érintő rendelkezések
Az új szabályok értelmében az adósok részletfizetési lehetőségének engedélyezéséhez nem szükséges a végrehajtást kérő hozzájárulása, ennek részleteiről és feltételeiről a végrehajtható okirat adós részére történő kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst a végrehajtó.
A végrehajtó a személyes ügyfélfogadását a szigorított védekezés megszűnését követő napig felfüggeszti, azonban a végrehajtó ez idő alatt az érintettek számára elektronikus eszköz igénybevétele útján vagy írásban, a végrehajtói iroda bejáratánál elhelyezett zárt gyűjtőszekrénnyel biztosítja a rendelkezésre állást.
A fentieken túl egyedi végrehajtási ügyben a felvilágosítást kérőnek azonosításra, valamint a hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján a felvilágosítást kérő beazonosítását követően felvilágosítás adható.
Ingó végrehajtásra vonatkozó rendelkezések
A szigorított védekezés ideje alatt helyszíni eljárás, hagyományos árverés nem tartható, helyszíni eljárási cselekmény nem foganatosítható, erre csupán a nevezett időszak megszűnését követően van lehetőség azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.
A végrehajtás alá vont gépjárművek kapcsán a kormány akként rendelkezett, hogy a végrehajtási eljárás során lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása iránt a végrehajtó csupán a szigorított védekezés megszűnését követően intézkedhet, azzal, hogy az eljárási cselekményre vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.
Ingatlan végrehajtás új szabályai
Fontos, hogy az ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani a szigorított védekezés megszűnését követően lehet, azzal, hogy főszabály szerint a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon újrakezdődnek az e körben irányadó határidők.
A rendelet rögzíti azt az eshetőséget is, hogy ha a szigorított védekezés megszűnését követő 15. nap november 15. és április 30. napja közötti időszakra esik, akkor a határidők április 30. napját követő 15. napon újrakezdődnek.
A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt – az ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele iránt – legkorábban a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon intézkedhet.
A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezése iránti hirdetménye kapcsán a lakóingatlanra érkező vételi ajánlatot tenni kívánó árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása iránt legkorábban a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon intézkedhet.
Egyéb rendelkezések
A Vht. szerinti meghatározott cselekmény végrehajtása iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint eljárási cselekményt foganatosítani szintén a szigorított védekezés megszűnését követően lehet, azzal, hogy a vonatkozó határidők a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon újrakezdődnek.
A fentiek alól kivételt képez az olyan meghatározott cselekmény végrehajtása iránti intézkedés, amelyet az elrendelő hatóságok maguk hajtanak végre, és amelynek egyúttal célja az emberi élet vagy egészség megóvása, illetve az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, azonban eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.
A rendelet rögzíti azt is, miszerint a végrehajtási eljárás során rendbírsággal nem sújtható az a személy, aki a szigorított védekezés fennállása alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének.
Fontos új szabály, hogy lehetőség nyílik a végrehajtási eljárás felfüggesztésére az adós kérelmére abban az esetben, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény.
A fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó rendkívüli intézkedések
Ezen eljárás kapcsán a rendelet kimondja, hogy a közjegyzőnél a szigorított védekezés megszűnését követő napig szóban beadvány nem terjeszthető elő.
A szigorított védekezés megszűnéséig a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére nem kerülhet sor, azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő napon újrakezdődik.
Amennyiben további kérdése merülne fel a témával kapcsolatban forduljon Irodánkhoz bizalommal.
KapcsolatLegújabb cikkek
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan
Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.