Ideiglenes eljárásjogi rendelkezések – II. rész. a bíróságok működésére vonatkozó szabályok
Ahogyan cikksorozatunk előző részében kitértünk rá a harmadik hullám megjelenésével a kormány a 2021. március 6. napján megjelent 112/2021. (III. 6.) Korm. rendeletében újabb rendkívüli szabályokat vezetett be, amelyek 2021. április 5. napjáig a rendelet szerinti ún. szigorított védekezés időszaka végéig alkalmazandóak. A cikksorozatunk második részében a bíróságok működését érintő új szabályokat foglaljuk röviden össze.
A bírósági eljárásokat általánosságban érintő szabályok
A jogi képviselő vagy védő nélkül eljáró ügyfelek által szóban előterjesztendő kérelem és indítvány jegyzőkönyvbe foglalására meghatározott ügyfélfogadás, továbbá a bírósági kezelőirodákon a személyes ügyfélfogadás szünetel a rendkívüli védekezés időszaka alatt.
A cégbíróságok esetén is érvényesül a fenti szabály, azaz a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat kizárólag postai úton vagy elektronikus úton nyújt céginformációs és egyéb szolgáltatást.
A polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések
Főszabály szerint a rendelet hatálybalépése nem érinti a határidőket.
A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni, azzal, hogy a bíróság – szükség esetén – további nyilatkozatok írásban történő benyújtására is felhívhatja a feleket, illetve, ha a jogi képviselő vagy a fél személyes meghallgatása szükséges akkor azt elektronikus úton teheti csak meg.
A bíróság a felek kérelmére sem tarthat perfelvételi tárgyalást. A bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.
Az új Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti.
Ha az eljárás során olyan eljárási cselekmény lefolytatása válik szükségessé, amely olyan személyes közreműködést igényel, amely a fentiek szerint nem foganatosítható – tehát például nem elegendő az elektronikus eszköz igénybevétele – akkor az eljáró bíróság a tárgyaláson kívüli, valamint az olyan eljárási cselekményeket végzi el, amelyek a fentiek szerint foganatosíthatóak. Ha ezeket a cselekményeket a bíróság lefolytatta, vagy nincs ilyen lefolytatandó eljárási cselekmény, ettől az időponttól a személyes közreműködést igénylő, de nem foganatosítható eljárási cselekmény a szigorított védekezés megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele. A bíróság végzésben állapítja meg az akadály bekövetkezésének időpontját, valamint tájékoztatást ad a jogkövetkezményekről a felek részére.
Jól látható, hogy a kormányrendelet szerint a bíróságon történő személyes megjelenésre a szigorított védekezési időszak alatt nincs lehetőség.
Fontos új szabály, hogy a peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye.
Ha a bíróság ideiglenes intézkedést – erre irányuló kérelem esetén – a perindítást megelőzően rendelt el, a per megindítására a bíróság által megállapított határidő a szigorított védekezés megszűnését követő napon kezdődik. Az ideiglenes intézkedés elbírálása során a felek csak írásban nyilatkoztathatók meg.
Személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni.
A beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni, tekintettel arra, hogy a személyes ügyfélfogadás teljes mértékben szünetel.
Ha az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek van helye, az eljárás félbeszakad a hirdetményi kézbesítés okának megszűnéséig vagy a szigorított védekezés megszűnéséig.
A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
Perbeli egyezség jóváhagyására – a felek nyilatkozatának beszerzését követően – tárgyaláson kívül, végzéssel is helye van, majd ezen végzést a bíróság kézbesítés útján köteles közölni a felekkel.
Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.
A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a bíróság szintén tárgyaláson kívül jár el.
Ha a perorvoslati kérelem tárgyában tárgyalás tartásának lenne helye, vagy azt bármelyik fél kérte, vagy a tárgyalást már kitűzték, az eljáró bíróság soron kívül értesíti a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálás tényéről, és lehetőséget biztosít arra, hogy a felek nyilatkozataikat írásban előterjeszthessék.
Főszabály szerint a fenti szabályok a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokra is érvényesek.
A közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó rendkívüli szabályok
E körben a rendelet szintén rögzíti, hogy a szigorított védekezés a határidők folyását nem érinti.
A Kp. hatálya alá tartozó eljárásokban azonnali jogvédelemnek nincs helye, ha a közigazgatási cselekmény az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárításához vagy a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvásához kapcsolódik.
A közigazgatási bírósági eljárások kapcsán – a fentiekhez hasonlóan – szintén elmondható, hogy az új szabályok nem teszik lehetővé a személyes megjelenést, így minden ehhez kapcsolódó eljárási cselekményre lehetőség szerint írásban vagy elektronikus úton kell sort keríteni.
Ha a perben a szigorított védekezés idején kívül tárgyalást kellene tartani, a felperes akkor kérheti, hogy a bíróság tárgyaláson kívüli elbírálás helyett a tárgyalást a szigorított védekezés megszűnését követő időpontra halassza el, ha
- a bíróság a közigazgatási cselekmény halasztó hatályát legalább részben nem rendelte el,
- a keresetindításnak halasztó hatálya van, és a bíróság halasztó hatály feloldását nem rendelte el,
- ideiglenes intézkedést nem rendeltek el.
A közigazgatási perekben ítélethozatalra szintén tárgyaláson kívül kerülhet sor.
Amennyiben további kérdése merülne fel a témával kapcsolatban forduljon Irodánkhoz bizalommal.
Legújabb cikkek
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan
Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.