Ki a felelős vadállat elgázolásáért?
Évente akár több ezer esetben fordul elő hazánkban, hogy vadállatok közútra tévedéséből baleset következik be, amely során jelentős vagyoni kár vagy személyi sérülés is keletkezhet. Fontos kérdés, hogy ezekben az esetekben ki tartozik felelősséggel a bekövetkezett kárért.
A köztudat szerint a vadászati társaságok felelőssége vetődik fel legtöbb esetben, így rajtuk próbálják meg érvényesíteni a kárt, azonban a megoldás korántsem ilyen egyszerű.
A gépjárművel való közlekedés és a vadászható állatok által okozott kár kiváló példája a veszélyes üzemi felelősségnek, így jelen esetben az ebből származó kárért való felelősségre is ezen szabályok alkalmazandók. Tekintettel arra, hogy vadállat elgázolásánál két veszélyes üzemi találkozik, így az üzembentartók (gépjármű vezetője és vadászati társaság) felróhatóságuk arányában felelnek a kárért.
A Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezése szerint: „Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.”
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény vonatkozó rendelkezése szerint: „a vadászatra jogosult ellenőrzési körén kívül eső oknak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső okot kell tekinteni”.
A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből pedig kitűnik, hogy a vadászati társaság, akkor felelős a vadállat által okozott kárért baleset esetében, ha a jogszabályi rendelkezések által rá kirótt kötelezettségeket nem teljesíti, amelyre kiváló példa, ha az előírt mennyiséget nem teljesítik az előírt éves vadgazdálkodási tervet, nem helyezik el a vadkárral veszélyeztetett területeken a megfelelő riasztó készülékeket.
Abban az esetben, ha vadveszélyt jelző tábla van kihelyezve az érintett útszakaszon, akkor a gépjármű vezetőjének fokozott óvatossággal kell közlekednie, így ezen esetekben ritka, hogy a vadászati társaság lenne felelőssé tehető az ütközésért, sőt akár még az elpusztított vadállat árát is követelhetik a sofőrön, amire még a gépjármű CASCO-ja sem terjed ki.
Abban az esetben, ha a baleset olyan útszakaszon történik, ahol vadveszélyt jelző tábla nincs kihelyezve, úgy nagyobb eséllyel érvényesítheti a gépjármű vezető a vadászati társaságon a kárát, hiszen nekik biztosítani kell, hogy a közutak közelében megfelelő védelemmel lássák el az arra járó vadakkal szemben.
Erre kiváló példák az autópályák és a gyorsforgalmi utak, ahol a vadászati társaságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy ne jussanak át a vadak a lezárt területen. Ezen esetekben a vadászati társaságok általában a peren kívüli egyezség útját választják, mint gyorsabb és költséghatékonyabb utat.
Kiemelendő azonban, hogy minden esetben szakértő fogja megállapítani, hogy a gépjármű vezetője a jogszabályi előírásoknak megfelelően közlekedett-e, hiszen amennyiben a sebességhatárt jóval meghaladva közlekedve üti el autópályán az állatot a sofőr, és megállapításra kerül, hogy a sebességhatár betartása esetén a balesetre nem került volna sor, úgy a károsulti közrehatás alapján a vadászati társaság mentesülhet a kártérítési felelősség alól.
Végezetül azt javasoljuk, hogy minden esetben értesítsék a rendőrséget vadállattal történő ütközés esetében, hiszen ha enélkül hajtanak el a helyszínről, az állapotmegőrzés kötelezettségét megsértik, és nehezebben fogják tudni bizonyítani, hogy nem felróhatóan közlekedtek a baleset megtörténtekor.
Ha úgy gondolja, hogy ezen a területen jogi segítségre volna szüksége, úgy forduljon ügyvédi irodánkhoz bizalommal!
KapcsolatLegújabb cikkek
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer, azaz kötelezettségek a körforgásos termékekhez kapcsolódóan
Megjelent 2023 tavaszán a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert szabályozó 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban, mint EPR rendelet). A jogszabály számos új kötelezettséget ír elő a „körforgásos termékeket” forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó személyek számára. A kötelezettek kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesítik az általuk forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált körforgásos termékek hulladékával kapcsolatos hulladékkezelési feladatok finanszírozására vonatkozó kötelezettségüket. A szabályozás legtöbb előírása 2023. július 1. napjától alkalmazandó.
A büntetés kiszabásának elvei – enyhítő és súlyosító körülmények a büntetés kiszabása során
A büntetőeljárás során a bíróságnak először abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a vád tárgyát képző cselekmény bűncselekménynek minősül-e, a bűncselekményt a vádlott követte-e el, és amennyiben igen akkor el kell döntenie, hogy az elkövetővel szemben milyen jogkövetkezményeket kíván alkalmazni.
Az alapítványokra vonatkozó illetékszabályok változása – fontos határidő közeleg
Manapság az egyesület mellett az alapítvány az egyik leggyakrabban választott nonprofit civil szervezeti formáció, amellyel valamilyen tartós célt lehet megvalósítani. Tekintettel arra, hogy egyre több alapítvány jön létre, de sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy erre a jogi személyre milyen szabályok vonatkoznak, így ebben a cikkben az alapítványok vonatkozásában egy általános tájékoztatást kívánunk adni, továbbá az elmúlt években megvalósult jogszabályi változásokra kívánjuk felhívni a figyelmet.